2018. Április 25. Márk nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Közös (szív) ügyünk...

A betegtájékoztatás európai gyakorlata az utóbbi évtizedek során számos fejlődési szakaszokon ment keresztül. A betegoktatás nemcsak új kifejezésként került a köztudatba, hanem valóságos igényként, szükségszerűségként, melynek fő célja a támasznyújtás, információval ellátás, tanácsadás, a téves elképzelések kiigazítása, a tisztánlátás segítése.


Becslések szerint 17,5 millió ember hal meg évente szív- és érrendszeri megbetegedés következtében (a WHO adatai alapján). Magyarországon évente megközelítőleg 30.000 ember szenved el akut szívinfarktust. Éppen ezért kiemelkedően nagy jelentősége van annak, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, inkább rizikófaktorokról, azaz kockázati tényezőkről szokás beszélni, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. Rizikófaktorok: magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, stressz, örökletes tényezők, magas vérnyomás.

Magas vérnyomás

A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Mindez sokáig nem okoz panaszt, ezzel hamis biztonságérzetben tarthatja elszenvedőjét. A kezeletlen magas vérnyomás súlyos szervkárosodások, szívinfarktus, szembetegségek, veseelégtelenség, érszűkület előidézésében játszhat szerepet. Ezért a megelőzés mindig olcsóbb, hatékonyabb és könnyebb, mint a kialakult betegség kezelése.

Dohányzás

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A felmérések szerint jelenleg a világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik. De vajon tisztában vannak-e a betegek azzal, hogy a dohányfüst 4,2 százalékát kitevő szén-monoxid a vérbe jutva a hemoglobinhoz kapcsolódik, ezzel a vörösvértestek 4-7 százalékát akadályozza az oxigénszállításban? Felhívjuk a figyelmet a dohányzás szervkárosító hatásaira, az ajkak és a nyelv rákos elfajulására, a légutak minden pontján kialakuló idült gyulladásokra, az asztmára, az érelmeszesedésre, az infarktusra és az érszűkületre.

Elhízás

Az elhízás népbetegség. A nagyobb testsúlytöbblet miatt nő a szív oxigénfogyasztása, gyakoribbak a gyomortáji fájdalmak, emésztési panaszok, a túlzott kalóriabevitel miatt nő a vérben a glükózszint, kialakul a cukorbetegség. A túlsúly károsítja az ízületeket, sőt az egész csontrendszert is, fokozottan jelentkezik a visszerek tágulata is.

Szívinfarktus

Tízből nyolc cukorbeteg halálát szívinfarktus okozza. Ennek oka a felborult cukor- és zsíranyagcsere érelmeszesedést fokozó hatása. Cukorbetegeknél ezért érdemes évente legalább egyszer EKG- vizsgálatot végezni, mely egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, de hasznos információt adhat.

Magas koleszterinszint

Az érelmeszesedés és az ezzel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek (koszorúér-betegség, szívinfarktus, stroke) egyik fő rizikótényezője. Az erek falában zsír-, majd mészlerakódás következik be, ez rontja a véráramlást, de nagyobb a valószínűsége az érrendszeren belüli alvadékképződésnek is.

Mozgásszegény életmód

Régóta ismert, hogy a fizikai munkát végzők és a rendszeresen sportolók között a szívinfarktus előfordulása és a halálozás alacsonyabb, mint az ülő foglalkozásúaknál. Nyugat-európai felmérések szerint a lakosság 80 százaléka ismeri be, hogy nem mozog rendszeresen. Leginkább időhiányra hivatkozunk, az idősebb korosztály pedig életkorára. A mindennapi testmozgás hiánya számos krónikus betegség, így a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával is összefügg.

Stressz

A stressz szintén fontos rizikótényező. Oka a rohanó életforma, a határidők, áremelések, tömeg, zaj stb., sokszor úgy érezhetjük, hogy szétforgácsolódunk a hétköznapokban. A szív- és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. Stressz hatására nő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, alvászavarok, szorongás, félelem, depresszió alakul ki.

Szűrővizsgálat

De milyen tanácsokkal láthatjuk el betegeinket, hogyan figyelhetnek „szívük hangjára"? Minden évben, legalább egyszer jelenjenek meg szűrővizsgálaton, még akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk! Ellenőriztessék rendszeresen vércukor- és vérzsírértéküket, vérnyomásukat! Ügyeljenek az elfogyasztott étel minőségére, mennyiségére, elsősorban a szénhidrátszegény, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, sószegény táplálkozás az előnyös. Szokjanak le a dohányzásról! Sportoljanak vagy sétáljanak rendszeresen! Vegyék észre az élet apró örömeit, mosolyogjanak!


Pavlenka Krisztina
diplomás ápoló
osztályvezető ápoló
Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.