2018. Október 22. Előd nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Megtanulható a nyelőcsőbeszéd

A hang az ember második arca" – írta Gerard Bauer. A gondolatok és az érzelmek kifejező eszköze, a szóbeli érintkezés, a másokkal való kapcsolat alapja. A gondolkodás megnyilvánulása mellett tükrözi az egyén lelkiállapotát is. Nem mindenki képes beszéddel kifejezni magát, így például a gégeeltávolításon átesett beteg sem.


A hangképzés zavarait okozhatják fejlődési rendellenességek, balesetek, mutációs zavarok (genetikai anyag örökletes megváltozása), endokrin (belső elválasztású mirigyek), neurológiai (idegrendszeri), gyulladásos megbetegedések, valamint jó- és rosszindulatú daganatok. A Nemzeti Rákregiszter alapján Magyarországon 2008-ban 1095 férfi és 177 női rosszindulatú gégedaganatos elváltozást diagnosztizáltak. A gége rosszindulatú daganatainak kezelési lehetőségeit meghatározza a daganat típusa, elhelyezkedése, kiterjedése, stádiuma, s a páciens általános állapota. A terápia lehet műtét, kemo- és sugárterápia. A műtét lehet részleges és teljes gégeeltávolítás. A teljes gégeeltávolítással a beteg elveszti beszédképességét. A cél ennek helyreállítása (rehabilitációja). Ez lehetséges műgége (elektrolarinx) használatával, hangprotézis beültetéssel és a nyelőcsőhangképzés megtanulásával. A teljes gégeeltávolítás után a hangrehabilitáción részt vevő betegek elsajátítják a légzés és a nyelőcsőbeszéd megfelelő technikáját. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán 2002 óta heti rendszerességgel működik a „nyelőcsőbeszéd-klub". Célja a fentiek mellett az operált embernek a társadalomba való visszailleszkedése, lelkiállapotának javítása, hasonló sorsú emberekkel való kapcsolattartása, egymás segítése, szakorvosi és nővéri tanácsadás. A klubban a nyelőcsőbeszédet tanulják meg a betegek, mely alkalmazása 1922-ig vezethető vissza, dr. Seehmann nevéhez fűződik. Előnye, hogy elsajátítása segédeszközt vagy újabb műtétet nem igényel, a technika a tanulás eredménye. Alapja a nyelőcsőbe lenyelt levegő szájba történő visszajuttatása és artikulációval beszéddé alakítása. A betegek 70-80 százaléka el tudja sajátítani a technikát. Átlagosan 3 hónap alatt tanulnak meg beszélni. Ezt követően egyénre szabott gyakorlatsorokkal csiszolják a beszédhangot. Akik nem tudják elsajátítani a nyelőcsőbeszéd technikáját, azoknak rendelkezésre áll műgége használat vagy hangprotézis beültetés lehetősége.

Gál Lászlóné klinikavezető ápoló
Dr. Tóth Andrea foniátriai szakorvos
Veres Istvánné asszisztens
Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.