2018. Október 19. Nándor nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Császármetszés vagy hüvelyi szülés?

Milyen javallatok vannak a császármetszést követő újabb szülések módjaira? Vajon hüvelyi szülést vagy császármetszést javasolnak az orvosok? – kérdeztük a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán.


Ma nagyjából minden harmadik kismama császármetszéssel szül Magyarországon, egyben ez a leggyakrabban végzett hasi műtétes beavatkozás – tudtuk meg dr. Juhász Gábor egyetemi adjunktustól. – A császármetszésnek több javallata is van. Elsőként a vitális, azaz az életmentő indikációkat említem, ahol a műtét késleltetése az anya, vagy magzata életét veszélyeztetné. Ide soroljuk a méhlepény idő előtti leválását, a köldökzsinór előesését, méhen belüli felszálló fertőzés kialakulását vagy a baba egyéb olyan hirtelen fellépő méhen belüli állapotváltozását, mely a hüvelyi szülés biztonságát veszélyeztetné. Így pl. a magzati szívhang súlyos eltérései, a köldökzsinór nyakra tekeredése és megfeszülése, vagy a zölddé (mekóniumossá) váló magzatvíz gyakori indikációi a császármetszésnek. Utóbbi arra utal, hogy a magzat székletével szennyezte a magzatvizet, melyből ha nyel, illetve ha a szülés során a felső légutakba kerül ez a zöldes magzatvíz, súlyos fertőzést szerezhet a baba. Ugyancsak vitális javallatú a császármetszés az anya bizonyos betegségei esetén (pl. szívelégtelenség, tüdőbetegségek, súlyos fokú terhességi mérgezés, véralvadási zavarból adódó nagyfokú vérzés, stb).

Anyai és a magzati állapot

A császármetszés abszolút javallatáról beszélünk akkor, ha az anya vagy a magzat részéről olyan állapot áll fenn, amelynél meg sem kísérelhető a természetes szülés. Így pl. ha az anya medencéjének méretéhez képest túl nagy a baba feje (abszolút téraránytalanság). Vagy pl. ha az anyának egy korábbi baleset miatt eltört, deformált és operált a medencéje, vagy szívbetegsége van, esetleg egyértelmű szemészeti javallat áll fenn (amikor egy spontán szüléssel járó megterhelés a retina leválásához és így következményes vaksághoz vezethet). Ugyancsak ide tartozik, ha valamilyen ideggyógyászati betegsége (pl. agyi trombózisa) vagy aktív nemi szervi fertőzése (condyloma, herpes) van a kismamának. Szintén császármetszés javasolt lepénytapadási rendellenességekben vagy a méhet nagyfokban torzító miómák esetén is. A magzatot tekintve szintén tervezett császármetszést alkalmazunk, ha olyan fejlődési rendellenessége van a babának (pl. nyitott gerinc bizonyos fokozatai, rekeszsérv, vízfejűség), amelyeknél a spontán szüléssel járó megterhelés rontaná a baba életkilátásait. Utóbbi esetekben több szakmát érintő orvoscsoport dönt a szülés módjáról. A teamnek tagja szülész-nőgyógyász, genetikus, újszülöttgyógyász és idegsebész is. A profilaktikus javallatú császármetszések esetén az anyai, illetve magzati veszélyállapot kialakulásának esélye miatt, a szövődmények elhárítása illetve megelőzése érdekében végzünk műtétet. Ide tartoznak a méhtevékenység renyhesége, az ikerterhességek bizonyos esetei, a magzat helyzeti vagy forgási rendellenességei, a szülés során lepényi elégtelenség talaján fokozatosan kialakuló relatív oxigénhiány (hypoxia), relatív téraránytalanság, illetve a méhen előzetesen végzett műtétek. A napjainkban tapasztalható negatív jogi és a társadalmi környezet miatt a szülészeti szakma defenzív, védekező szemlélete és megelőző magtartása is hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben születik állásfoglalás császármetszés mellett, mint 30 évvel ezelőtt. Ma az egészségügyet érintő jogi perek közül tízből hét a szülészek ellen irányul.

Gyakori beavatkozás

A császármetszés az elmúlt ötven évben a varróanyagok fejlődésével, a gerincközeli érzéstelenítés elterjedésével, a transzfúziós hálózat kiépülésével és az antibiotikumok fejlődésével általánosan alkalmazott és biztonságosan kivitelezhető műtétté vált. A 21. században a műtétek 99,5 százalékát gerincközeli érzéstelenítésben végezzük, s szinte mindig bikini metszést alkalmazunk. Csak akkor metszünk hosszában, ha egyéb ok miatt már volt más hasi műtéte a kismamának. A műtét során először egy vágást ejtünk szikével a bőrön a bikini vonalban, majd általában tompán, az ujjainkkal széthúzzuk a hasizombőnyét és a hasizmokat. Ezután megmetsszük a hashártyát, majd haránt irányban a méhet, és kiemeljük a magzatot. Minél kevesebb a mechanikus vágás, annál rövidebb a műtéti idő, a vérveszteség és annál gyorsabb a gyógyulás. A műtét utáni 3. napon már hazamehetnek a kismamák, de a teljes gyógyulási idő hat hét, ezalatt visszahúzódik a méh az eredeti méretére és meggyógyul a seb. De ha azt akarjuk tudni, hogy leghamarabb mennyi idő múlva vállalhat az anya újabb gyermeket, akkor 8-12 hónap a válaszom.

Íratlan szabály

A császármetszést követő újabb szülés legnagyobb veszélye, hogy a méhen ejtett korábbi vágás mentén szétrepedhet a méh a vajúdás alatt. Egyértelmű szakmai ajánlások nincsenek, de általánosan elfogadott szabály, hogy az első császármetszés után meg lehet próbálni a hüvelyi szülést. A klinikánkon 2010-ben lazajlott 2693 szülés közül 212 terhes kismama esetében történt kísérlet hüvelyi szülésre előzményi császármetszés után, közülük 99-en szültek meg sikerrel hüvelyi úton. Az előzményi császármetszés és az újabb szülés között minimum 18 hónapnak kell eltelnie a biztonságos hüvelyi szülés érdekében. Egyébként, ha ismételt műtétre kerül sor, a második császármetszésnél már kockázatosabb a has megnyitása. Tudni kell, hogy a seb soha nem gyógyul meg 100 százalékosan, összenövések és bélkitapadások keletkezhetnek a hasüregben a korábbi vágás mentén, ezért ilyenkor a sérülés veszélye is nagyobb, különösen ha sürgősséggel történik a műtét. Nagyok sok tényezőtől függ, hogy az anya meg tud-e szülni természetes úton, miután az első szülése császármetszéssel fejeződött be.

A szándék a legfontosabb

A legfontosabb kérdés, hogy az anya akar-e természetes úton szülni? Minden kismamának van önrendelkezési joga, amit kötelességünk tiszteletben tartani, de szem előtt kell tartanunk azt is, hogy nem engedhetjük, hogy az anya veszélyeztesse magzata életét. Magyarországon éppen ezért orvosi javallat szükséges a császármetszéshez, tehát nem lehet csak és kizárólag az anya kérésére végrehajtani. Fontos, hogy partner legyen a kismama a természetes szüléshez és megfeleljen a következő beválogatási kritériumoknak: minimum 18 hónap teljen el a korábbi szüléstől, a magzat becsült születési súlya 4 kg alatt legyen, a terhesség alatti súlygyarapodás átlagos legyen (10-15 kg, ami havi 1-1,5 kg-nak felel meg), magától induljon meg a szülés, s az asszony természetes úton akarjon szülni. Tehát ha volt már egy császármetszése a kismamának, az nem jelenti azt, hogy automatikusan császármetszéssel végződik a többi terhessége is.

Sanszok a hüvelyi szüléshez

Természetesen sokat nyom a latba, hogy mi volt az oka az előző császármetszésnek, pl. farfekvés, terhességi mérgezés, éretlen koraszülés, lepényleválás, téraránytalanság, fájásgyengeség? Ha a következő terhességben a magzat koponyavégű fekvésben helyezkedik, érett súlyú, a szülés magától indul meg és nem áll fenn ismét az előző császármetszés indikációja, az jó sansz a természetes szüléshez. Sok kedvező tényező kell a megelőző császármetszés utáni hüvelyi szüléshez, de a körülmények ideális összeállása esetén 75 százalék körüli a sikerességi ráta. Emeli a sikeresség esélyét, ha a szülés magától indul meg. Tapasztalatból tudom, hogy sokat kérdeznek a kismamák a fájdalomcsillapításról. Egy előzményi császármetszés nem befolyásolja azt, hogy a következő szülés alatt milyen fájdalomcsillapítást alkalmazunk. Bármilyen fájdalomcsillapítót kaphat a szülő nő az EDA-tól (gerincközeli érzéstelenítés) a kéjgázon át az infúzióval beadott gyógyszerekig.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.