2018. December 15. Valér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Több oka is van a fulladásnak

A fulladás orvosi neve dyspone. A dys-pone görög eredetű: a dys előtag jelentése károsodott, beteg, a pone pedig levegő, levegővételt fejez ki.


Jelentkezhet hirtelen, amikor egyik pillanatról a másikra egy egészségesnek ismert egyénnél fellép az oxigénhiány. Előfordulhat akkor is, amikor erősebb fizikai terelésnek tesszük ki magunkat sportolás). Ilyenkor „elfogy a levegő”, mert nem elég a felvett és az izmokhoz eljuttatott oxigén. Elfordulhat, hogy 4000-5000 méter magasság felett, amikor az oxigén parciális nyomása annyira csökken, hogy nincs megfelelő oxigenizáció. Hasonló oxigénhiány alakulhat ki, ha nagyobb mennyiségű vért vesztünk, vagy ha a vérszegénység anaemia lassan jön létre. a hemoglobin szint a normális 115/150 g/l-ről 80 g/l alá csökken, a csökkenés sebességétől függően kialakult a a dyspone. Az először terhelésre jelentkező fulladás visszafordítható.

Nehézlégzés

Ha nagyobb mennyiségű levegő jut a mellüregbe, akkor légmell (pneumothorax) alakul ki. Ez gyakran spontán, különösebb ok nélkül keletkezik fiatal, nyúlánk, vékony férfiaknál, de gyakran trauma, ütés, esés baleset késszúrás következménye. Utóbbi tenziós pneumothoraxot okozhat, ami életveszélyes, mert a belégzett levegő egy résen át kijut a mellhártyába, ott, mint egy labdát felfújja a mellkast, de távozni nem tud, mert a szelepként működő rés nem engedi. Így egy bizonyos idő után a bejutott levegő szorítani kezdi a mellkasi szerveket (nagy erek, szív) a vérnyomás csökken, és ha nem cselekszünk, akkor a beteg meghal. A hirtelen kialakuló nehézlégzés oka gyakran asthma bronchiale, mikor a beszűkült hörgők nehezítik a levegő kijutást a tüdőből és doromboló, sípoló hangot hallatnak a mellkas fölött, főleg kilégzésben. Létrejöhet főleg a hajnali órákban, akár reggel is, fizikai terhelés során vagy allergén expozíció tán (házi poratka, pollenek, kutya-macskaszőr stb.). gyakran előzi meg köhécselés, orrcsorgás, szemviszketés vagy bőrkiütés. Hasonló tüneteket okozhatnak szívbetegségek is. A asthma cardiale vagy szívasztma neve heveny, akut balkamra elégtelenség , és a háttérben olyan okok állnak, melyek a balkamra izomzatának működését egyik pillanatról a másikra csökken. Ilyen a koronáriapazmus, vagy görcs, az akut elzáródás szívinfarktusban, a vérnyomás kiugrás vagy billentyűhiba. A nehézlégzést itt is sípolás, búgás kísérheti, de főleg a tüdő felett nedvesebb szörtyzörejek mutatják a tüdővizenyőt. A tüdő keringésében keletkezett nyomásnövekedés miatt folyadék lép ki a léghólyagocskákba, ami miatt nincs megfelelő oxigénfelvétel. A szívizom oxigénhiánya erős nyomó, szúró szívfájdalommal jár.

Tüdőembólia

Fontos elkülöníteni az asthma bronchialét (hörgőasztma) az asthma cardiálétól (szívasthma. Gyakori, de ritkábban felismert oka a hirtelen jelentkező, tartós nehézlégzésnek a tüdőembólia, mikor egy vérrög, főleg a vénás keringésből eljut és megakad a tüdő kisebb ereiben, ezzel keringés kiesés okoz. Gyakran vezethet hirtelen halálhoz. A terhelés miatti nehézlégzést krónikus tüdő-vagy szívbetegségek is kiválthatják. Krónikus bronchitis, tüdőtágulat, szívelégtelenség is állhat a terhelésre mutatkozó dyspone hátterében. Ha lázzal, légúti hurutos tünetekkel együtt mutatkozik a nehézlégzés, akkor tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás lehet az oka. A fulladás okát hamar kideríthetjük az alábbi vizsgálatokkal: mellkasfelvétel, légzésfunkciós vizsgálat,EKG, illetve szívultrahang-és laborvizsgálatok (vérkép, vérgáz, veseműködés d-dimer).

Dr. Brúgós László

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.