2018. December 15. Valér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Lelki baj a képzelt betegség

A „képzelt beteg” valóban beteg: betegsége abban áll, hogy betegnek képzeli magát. Az elnevezés félrevezető, hiszen a páciens panaszai nem szándékosa, nem színleltek.


Annak ellenére, hogy nincsenek valós (mérhető, látható) testi tünetei, a hipochondriás ember gondolatai szinte kizárólag az egészségével kapcsolatos kérdések körül forognak. Könyveket vásárol, kérdezősködik, interneten utánanéz (cyberchondria) vélt betegségéről ige intenzíven, ám egyoldalúan tájékozódik. Gyakran keresi fel orvosát akár kész diagnózissal, javaslatokkal a vizsgálatokról, kezelési módokról. Panaszai hátterében nem mutathatók ki kóros szervi eltérések.

Szorongás

A negatív leletek, az orvos megnyugtatása ellenére sem csökken a beteg szorongása, mivel meg van arról győződve, hogy orvosa tévedett, esetleg nem szentelt kellő figyelmet a problémájának, elnézett valamit”, ezért újabb orvosokat keres fel, további vizsgálatoknak veti magát alá, sokszor felesleges gyógyszerekkel kezeli magát. Ha esetleg mégis bebizonyítanák számára, hogy „az a bizonyos betegsége nincs”, akkor újabb betegséggel állna elő. Véleménye folyamatosan változik arról, hogy éppen milyen betegségben szenved. Valóban betegség ez, ám úgynevezett „szomatoform tünetcsoportba” tartozik, vagyis pszichés problémák okoznak testi tüneteket, a pszichoszociális stresszorok és a tünetek erősödése közt összefüggés mutatható ki. Ez a megbetegedés (melyet főként szorongás, függési igény okoz), leggyakrabban maga is szorongást okoz egy önerősítő körben, súlyos estetekben állandó orvosi felügyeletre és környezete részéről gondoskodásra tart igényt. Bár testileg egészséges, és képes ellátni önmagát.

Szenvedés

A beteg olykor maga is elismeri betegsége képzelt voltát, de kényszeres gondolatairól képtelen lemondani, súlyosan károsítva ezzel funkcionalitását. Szociális kapcsolatai, munkavégző képessége jelentős kárt szenved, illetve maga a beteg is szenved a folyamatos önmegfigyeléstől, szorongástól. Gyakori eset, hogy az egész környezetét „uralma alá hajtja”, mindenki az ő panaszaival, ellátásával törődik, gyakrabban az a helyzet áll elő, hogy a család „belefárad a folyamatos panaszkodásba, nem veszik komolyan, esetleg ténylegesen magára hagyják. Ez esetben a panaszok inkább erősödnek, hiszen a szorongás is erősödik. Pszichoterápia Pszichoterápiával és viselkedésterápiával többnyire kezelhető, ám kezelése nem egyszerű: a beteg többnyire mereven elutasítja a pszichés megbetegedés lehetőségét („nem vagyok én bolond”), gyakran kétségbe ejti annak eshetősége, hogy míg betegségét „agyturkászok” kezelik, elsiklanak „valódi”,”halálos” kórsága fölött. Gyakran erényt kovácsol bajából, hiszen – ha senki nem ismeri fel szörnyű nyavalyáját – valószínűleg valamilyen igen ritka betegsége van. A mélylélektani értelmezés szerint ez neurotikus, éretlen elhárító mechanizmus. A panaszok a páciens rejtet segítségkérései, ugyanakkor másokkal szembeni neheztelést is kifejezi. A probléma kezelésének első lépése a pszichés probléma lehetőségének elfogadtatása (ez a feladat többnyire a családra és az őt kezelő „szomatikus” orvosra hárul, majd pszichiáter, pszichoterapeuta irányába terelés. Érdemi gyógyítás csak ezután veheti kezdetét.

Dr. Andrássy Gábor
Pszichiáter
Pszichiátriai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.