2018. November 17. Hortenzia, Gergő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A véletlenen múlik öröklődésünk

Ha az ismerősök megkérdezik a gyermekvállalás előtt álló pártól, hogy milyen nemű utódot szeretnének, a válasz általában az, hogy mindegy, csak egészséges legyen. De mitől függ a gyermek egészsége, értelmi képessége?


- Elsősorban az öröklött génektől - feleli dr. Bíró Sándor, a Debreceni Egyetem Humángenetikai Tanszék egyetemio tanára. - Az öröklődésért a szüleinktől kapott genetikai állomány felelős. Ezeket fele-fele arányban kapjuk tőlük. A megtermékenyítéskor a női petesejt tartalmazza a születendő gyermek genetikai állományának egyik felét, a férfi ivarsejt a másik felét. Az anyai „X” kromoszómát, az apai pedig „X” vagy „Y” kromoszómát tartalmaz. Mégis, kizárólag az apától függ a születendő gyermek neme. Attól függően, ha az „X” vagy az „Y” kromoszómát tartalmazó apai ivarsejt termékenyítette meg a női ivarsejtet, lesz az utód lány vagy fiú.

Meghatározott tulajdonságok

Amikor szüleinktől megkapjuk a géneket, ezzel javarészt meghatározott fizikai tulajdonságainkat, betegségekre való hajlamunkat stb. is megörököljük. Szüleink a nagyszüleinktől kapták a génjeiket, tehát az édesanyánktól örökölt kromoszómakészlet az anyai nagyapánktól és nagyanyánktól ered. Az ivarsejt keletkezésekor a két génkészlet összekeveredik, s a sok lehetséges kombinációból egy változatot kapunk. Minden szülőnek két génkészlete van. A keveredésük véletlen, így az is, hogy milyen külső, belső tulajdonságokat öröklünk. Számoljunk egy kicsit! Az embernek 23 pár kromoszómája van. Az ivarsejt keletkezésekor egy olyan sejt jön létre, amiben 23 kromoszóma van, mindegyik párból egy-egy. A párok tagjainak szabad kombinációja révén kettő a huszonharmadikon (azaz kb. nyolcmillió) genetikailag különböző ivarsejt jöhet létre. A kb. nyolcmillió genetikailag eltérő apai és ugyanennyi, genetikailag eltérő anyai ivarsejtből az utód kettő a negyvenhatodikon számú variánsból (ez egy óriási szám, sokszorosa a földön ma élő emberek számának) csupán egyetlen lehet! Ezért különböző minden ember, kivéve az egypetéjű ikreket. A tulajdonságainkat meghatározó géneket tehát mindkét szülőnktől örököljük. Bizonyos tulajdonságokat egyetlen génpár tagjai határoznak meg. Ha ezek eltérőek, az egyik szülőtől kapott változat jelenik meg, azaz az egyik gén elnyomja a másik hatását. Más tulajdonságainkat több gén együttesen, egymással kölcsönhatásban határozza meg, s a környezetnek is szerepe van benne. Ezek a gének a hajlamosító gének, az úgynevezett komplex jellegek, s e csoportba számos népbetegség is tartozik, például a cukorbaj, a magas vérnyomás, a különböző pszichiátriai betegségek.

Környezeti hatások

Amikor megszületik egy gyermek, természetesen nem csak a génkészletétől függ, hogy mi lesz belőle - abban például a táplálkozásnak, az oktatásnak, a nevelésnek is szerepe van. Az örökölt tulajdonságok bizonyos határon belül fejleszthetők. Kérdés, hogy az illető milyen mértékben tudja kihasználni a génjei által adott lehetőségeket. Például alkoholista apának nem csak a hajlamosító gének öröklődése miatt lehet alkoholista a gyermeke, hanem az apától látott példa miatt is.

Fiú vagy lány?

Ma már a megtermékenyítés előtt meghatározható, hogy milyen nemű gyermek szülessen. A mesterséges megtermékenyítéskor a méhbe való beültetés előtt lehet megállapítani az embrió nemét. Orvosi szempontból ez akkor indokolt, ha a szülőnek nemhez kötött betegsége van. (A vérzékenységet például csak a fiúk öröklik, a lányok nem.) Ha a magzat természetes úton fogant, a terhesség korai szakaszában molekuláris genetikai módszerekkel lehet megállapítani, hogy a családban öröklődő betegség génjét hordozza-e.

Téveszmék

A genetikát nem mindig az emberiség egészségének fejlesztésére használták. Felmerült - a II. világháború idején a hitleri Németországban, de másutt is -, hogy mesterségesen megváltoztassák, feljavítsák egy népesség génállományát, megakadályozva a nemkívánatosak szaporodását. Ez teljességgel elfogadhatatlan, és tudományos szempontból is megalapozatlan, hiszen a „rossz” tulajdonságokat okozó gének változatait így nem lehet kiküszöbölni, mivel nagyon sok gén befolyásolja e jellegek kialakulását.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.