2018. November 17. Hortenzia, Gergő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az időskor jellegzetességei

A születéskor várható élettartam lassan, de fokozatosan növekvő tendenciája a 21. század egyik legnagyobb sikere. 2007-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiaknál átlagosan 69 év, nőknél 77 év volt, 2013-ban ez tovább emelkedett, de elmaradt az Európai Unióban leírt átlagtól.


Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenő folyamat: a születéssel kezdődik, és minden életszakaszban megállás nélkül tart, de az egészséges és aktív életmód, az életöröm megőrzése sokat segít késleltetésében és elviselésében. Az öregedést az életkorral együtt járó változások jellemzik, melyek egyrészt testi (szomatikus), másrészt lelki (pszichés) változások. Az öregedés soklépcsős biológiai folyamat, amely elkerülhetetlenül a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenéséhez, a halál valószínűségének növekedéséhez vezet, mely során nemcsak anyagcsere- és funkciózavar, hanyatlás tapasztalható, hanem az alkalmazkodást elősegítő fontos mechanizmusok is károsodnak.

Idősödők, idősek, aggok

Az időseket életkor szerinti csoportokba oszthatjuk: 60–74 év közöttieket idősödőknek, a 75–89 éveseket időseknek, a 90 év fölöttiek nagyon időseknek, magyar nyelven „aggoknak” nevezzük. Az öregedés három típusát különböztetjük meg: korosodás, szokványos öregedés és sikeres (egészséges) öregedés. A korosodást az életkorral együtt járó változások jellemzik, melyek biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők, valamint az életvitel következményei. A szokványos öregedés betegségeknek és a szervezet romlásának az a gyakran előforduló együttese, mely sok idősebb embert érint. A sikeres (egészséges) öregedés folyamán nem jelentkezik a szervezetet gyengítő betegség vagy fogyatékosság, hanem ezen emberek egészen halálukig aktív és egészséges életet élhetnek. (Fizikai egészség + lelki egészség + optimális szociális feltételek  egészséges öregség).

„Új idősök”

Az a feltételezés, hogy elkülönülő szerepeik vannak az időseknek, diszkriminációt jelent. Az idősek és a felnőttek szerepe közötti éles megkülönböztetés az idős emberek amúgy is hátrányos helyzetét csak fokozná, ezért ezeket jobb elkerülni. A családmodell megváltozásával az idősek családban betöltött szerepe is megváltozott. Az „új idősekre” jellemző, hogy egészségesebbek, fiatalabbak, öntudatosabbak, igényesebbek, „politikusabbak” és sok területen ügyesebbek, mint elődeik, pontosan ezért mást érdeklődési körük és problémáik vannak. Fontosabb számukra a megfelelő elfoglaltság, napi tevékenység, önérvényesülés, ezért gyakran klubokat alkotnak, hogy önmagukat megvalósítsák még egyszer, utoljára. Nem ritkán otthonokban kerülnek elhelyezésre önellátási problémák miatt, ezzel saját maguk mozgástere, szabadsága korlátozódik. Emellett a nemek aránya is eltolódik, ami szintén ismételt problémákat okoz. Általában ez a nagyon idős, szegény, egyedülálló, beteg asszonyok helyzetében csúcsosodik ki. Mindezek azt mutatják, hogy segítségnyújtásra szorulnak, melynek négy alappillére van: a megfelelő otthon megteremtése; a szabadidő eltöltésére alkalmas programok szervezése; az életsegély (ebéd, vásárlás stb.); a megfelelő orvosi és ápoló-kezelő ellátás.

Számadás, visszatekintés, mérlegelés

Az élet során megtapasztalt társas jelenségek folyamán személyiségfejlődésen megyünk át, egész élet folyamán fejlődünk, mely különösen fontos problémák megjelenéséből és azok megoldásából alakul ki. Számos hiedelemmel (betegségek, hanyatlás, magány, depresszió jelentkezhet, tétlenné, improduktívvá válhatnak, gyógyszereiknek mellékhatása lehet) és igazsággal (használni a megmaradt képességeket, mert annál több marad, ép testben ép lélek gondolat követése) kell szembenéznie az idősödő társadalomnak. Időskorban gyakran felmerül az alkalmasság és képesség elvesztésének a gondolata, a számadás, a visszatekintés időszaka ez. Ha pozitív irányú a mérleg, akkor boldog öregség következhet be, ha negatív a mérleg, akkor kesergés, depresszió alakulhat ki, ennek oldására gyakran segítségre szorulnak (időskori depresszió aránya akár 15 százalék, intézményekben ez akár 30 százalék is lehet; szorongás 65 év felettiek 5-6 százalékát érinti).

Veszteségek

Az idősödő embereknek egyre gyakrabban kell szembenézni hozzátartozók, barátok, vagy valamilyen szeretett tárgy elvesztésének a tényével. Valahova tartozni biztonságot jelent az idős ember számára, így családhoz, közösséghez, egyházhoz, vagy más jellegű csoporthoz. Ezen lehetőségek beszűkülése, megszűnése súlyos következményekkel járhat. Társának elvesztése mellett az addig általa végzett feladatok, terhek súlyát is cipelnie kell. Nemcsak társat veszthetnek el, hanem eddigi egzisztenciájukat is, hiszen gyermekeik elköltöznek („üres fészek” szindróma), nyugdíjba mennek, ezáltal számos feladatuk megszűnik, és ez szintén veszteségérzésben nyilvánulhat meg. Veszteségeket kétfajta gyászként élhetik meg: normális vagy komplikált gyász jelentkezhet. A gyász jellegét számos tényező befolyásolja: az elhunythoz fűződő kapcsolat, halálmód, a gyászoló: életkora, neme, alapszemélyisége, körülötte zajló életesemények, betegségei, pszichés státusza, kulturális környezete, vallása, szociális kapcsolatai. A normális gyásznak három stádiuma van: az érzelmi sokk, a veszteség tudatosulása, majd a felépülés fázisa. Amennyiben nem ez következik be, komplikált gyászról beszélünk, melynek kialakulásához számos tényező hozzájárulhat: váratlan veszteség, túlságosan erős kötődés a halotthoz, ambivalens érzések az elhunyttal kapcsolatban, gyermek vagy fiatal halála.

Válság, kétségbeesés

Krízisek jelentkeznek a kor előrehaladtával, a múlt felé fordulás, a jövő, fejlődési lehetőségek beszűkülése mellett. Felvetődik az emberben, hogy jól tette-e eddig a dolgát. Csak az erre adott megnyugtató válaszok révén érhető el az élet teljességének érzése, ez azonban komoly erőfeszítést igényel. Leggyakoribb okai: visszatekintés okozta kétségbeesés; az élet értelmetlenségének érzése, nincs idő változtatni a megtörténteken; problémamegoldó készség romlása; teherbíró képesség romlása; veszteségtúlsúlyú élmények jelenléte.
Fejlett országokban öregedő társadalom a jellemző, így Magyarországon is. Folyamatosan növekszik a nyugdíjasok száma, ezáltal a nyugdíjakra fordított társadalmi keretek is, ám a nyugdíj összege alacsonyabb, mint a korábbi fizetés. Összességében társadalmi problémákat eredményez ez a helyzet, melynek megoldása, fenntarthatósága nehéz. Az időseknél gazdasági aktivitás csökkenése, jövedelemcsökkenés, család állapot változása, egészségi állapot romlása következhet be, ez életminőségben, életmódban változást eredményezhet. Legkritikusabb korcsoport a 61-64 évesek, de az eltelt évek folyamán enyhülés következett be.

Munka

A munka jelenléte szintén nagyon fontos egy idős ember életében. Ez nemcsak fizikai, hanem szellemi aktivitásra is egyaránt vonatkozik. Ha érzi az idős, hogy szükség van rá, máris jobban érzi magát. Természetesen ezen felül számos előnnyel is bír, ha egy idősödő, illetve idős személy munkaképes, hiszen anyagi függetlensége megmarad, aktív marad, javítja az életminőségét, segíteni tud családjának, és nem utolsósorban a társadalomnak is aktív tagja marad, ezáltal kevesebb terheket róva rá.
Látható tehát, hogy az idős kor nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi problémákat is felvet. Összességében kiemelendő: a megfelelő segítségnyújtás lehetővé tétele; időskorban használni azt, ami megmaradt mind funkcionális, mind kognitív funkcióinkból; a gyász megfelelő kezelése; új életcélok kitűzése; aktív időskor fenntartása, munka adása.

Dr. Szabó Adrienn
szakorvos
Belgyógyászati Klinika C épület

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.