2019. November 18. Jenő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A lombikbébi program várólistája törölve

A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika alagsorában található az Asszisztált Reprodukciós Centrum. Korábban ugyanezen a helyen a Kaáli Intézet végzett asszisztált reprodukciós eljárásokat (lombikbébi-beavatkozásokat).


Miután a 15 évre kötött közreműködői szerződés 2017. december 31-ével lejárt, a tevékenység a Klinikai Központ keretei közé került vissza, önálló szervezeti egységként, Asszisztált Reprodukciós Centrum néven. A centrum megbízott vezetője dr. Bodnár Béla szülész-nőgyógyász számolt be munkájukról, terveikről.

– A centrum változatlan helyen működik tovább 2018. január eleje óta. A korábban velünk dolgozó munkatársak néhány kivételtől eltekintve velünk folytatják tovább a munkát. Ugyanazokat a beavatkozás típusokat, kezeléseket végezzük, amelyeket korábban is – mondta dr. Bodnár Béla igazgató. – Az ajtón belépő visszatérő párok ugyanazokat az arcokat látják, a telefonban a már ismert hangok fogadják őket, akárcsak korábban. Ami változott, az az intézet fenntartója, és a kommunikációs elérhetősége. A Klinikai Központ honlapján, de egyéb források által is elérhető a megváltozott telefonszámunk illetve internetes felületünk (https://klinikaikozpont.unideb.hu).

– Hogyan viszonyulnak a gyermekre vágyó párokhoz?

– Nincs változás intézetünk egyik sarkalatos filozófiai pontjában sem. Figyelemmel,, kedvességgel, törődéssel fogadjuk és kezeljük azokat a párokat, akik sokszor hosszas és fáradságos utat járnak be gyermek utáni vágyaik beteljesítéséért. Ettől az egyszerű hozzáállástól lesz emberi a betegellátásunk. Ennek a jelentőségét az adja meg, hogy alapbetegségtől, életkortól és számos egyéb tényezőtől függően, de összességében is mintegy 30-50 százalék közé tehető a terhességi, a sikerességi ráta. Fordítva nézve ez azt jelenti, hogy az esetek akár több mint a felében is a negatív eredményt kell közölnünk a beavatkozás után. Ám ha nem áll rendelkezésünkre olyan információ, ami teljességgel kizárná a teherbeesés valószínűségét, az a feladat hárul ránk, hogy biztassuk, bátorítsuk a párokat a folytatásra, arra, hogy ne adják fel reményeiket, céljaikat.

Arra a kérdésre ilyen sikerességi ráta mellett évek alatt miért nem „égnek ki” a következő választ adhatják. Minden egyes sikeres alkalommal átélhetjük a csodát, látni mikroszkópikus méretű „emberkét” majd 8-8és fél hónappal később mindazt ami belőle kifejlődött hihetetlen erőt ad munkájukhoz. Nélkülük nem juthatnának hozzá a párok életük teljessé válásához, gyermekkel-gyermekekkel együtt boldog családban jövőt építeni. S talán így válnak kicsit „halhatatlanná”.

– Mi az intézetük fő feladata?

– Az intézet alapvető feladata az asszisztált reprodukciós eljárások különböző típusainak elvégzése elsősorban a pár saját ivarsejtjeivel és csak kis részben adományozott ivarsejtekkel. Jelentős számban fagyasztva tároljuk a létszámfeletti embriókat, illetve kisebb részben ivarsejtekét és következményesen kiolvasztásuk, megtermékenyítésük után visszaültetjük, ami értelemszerűen kisebb tehertételt jelent a meddő nő számára mintha újra hormonkezelést kapna.

– Melyik a legemlékezetesebb esete?

– Emlékezetes volt az a beteg, aki 8 évig járt intézetükbe és állhatatosságát siker koronázta – igazolja az igazgató szobájában helyet kapott fotó a kisfiúról. De ennek az ellenkezője is előfordul. Más az általuk létrehozott ikerterhességét szakíttatta meg a családi béke kedvéért. – Nem tudhatjuk, hogy kiben, milyen gondolatok forognak, nekünk nem tisztünk az ítélkezés. Nem vagyunk döntnökök, bírók, hanem társak a gyermeket akaróknak, tanácsokkal, gyógyszerekkel, beavatkozásokkal segítjük őket – jegyzi meg dr. Bodnár Béla. – Azok a párok, akik gyermeket szeretnének, már eleve azzal a lelki teherrel érkeznek, hogy természetes úton nem lehet gyermekük. Ezt tovább növeli, hogy a beavatkozások sikerességi rátája, mint előbb említettem, nem 100 százalékos. A pozitív terhességi teszt még mindig számos kockázatot rejt magában. Részünkről a beavatkozás akkor sikeres, ha a pozitív tesztet követően méhen belül élő embriót tudunk igazolni. Még ekkor sincs okunk elégedetten hátradőlni, hiszen az irodalmi adatokkal egyezően a megfogant terhességek mintegy 10-20 százaléka a terhesség első harmadában véget ér. Sokszor nem könnyű felderíteni, megérteni, adott esetben elfogadni egy-egy pár viszonyulását, elképzelését a lombikprogramok kapcsán. A szakmai határokon belül megfelelő tájékoztatás mellett minden esetben a pár döntése alapján cselekszünk. Különösen igaz ez a „Hány embriót ültessünk be doktor úr?” – kérdésre. Ilyenkor elmondjuk a szakmai álláspontunkat, de döntést a pár helyett nem hozhatunk, hiszen annak következményeit ők viselik. Számtalanszor látjuk a tartózkodást, távolságtartást, netán félelmet önmagával a lombikprogrammal, hormonkezeléssel szemben. Igyekszünk megnyugtatni a párokat arról, hogy az alapcél szem előtt tartása mellett a kezelt pár biztonsága az elsődleges.

–Hogyan változik a mesterséges fogantatás esélye a nők életkorának növekedésével?

–Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy erőteljesen eltolódott a gyermeket vállaló nők életkora. Az intézetünkben jelentkező párok egyre nagyobb hányada lesz 40 év feletti életkorú. Ők azok, akik nem csak nehezebben esnek teherbe – a terhességi ráta ismert okok miatt 40 év felett drasztikusan csökken –, hanem a létrejött terhességek esetén a korai terhességi veszteség, a vetélés aránya is jelentős mértékben növekszik. Számos pár évekig vár a gyermekáldásra, mielőtt a meddőség kivizsgálásába belekezdene. Ezért csak tanácsolható, hogy amikor megfogalmazódik bennük a gyermekvállalás szándéka, akkor végeztessék el azokat a nőgyógyászati illetve andrológiai vizsgálatok, amelyek felderíthetnek további kezelést igénylő eltéréseket. Így időben felfedezhető, ha valami hibásan működik szervezetükben. Ma a meddő párok több mint 40 százalékában valamilyen baj van a férfi partnernél, de miután a mindennapi életüket nem zavarja, így nem is gondolnak rá. Ismeretes például bizonyos foglalkozásokhoz köthetően a spermiumképzés folyamatos romlása.

Napjainkra 100 megszületett gyermekből kettő már lombikbébi-eljárás eredményeként születik. Ezeknek a gyermekeknek a szülei pontosan azokból az okokból, ahogyan és amilyen úton elérik céljukat, valószínűleg nagyon jó szülőkké válnak.

–Milyen kormányzati intézkedések léptek életbe a beavatkozások növelésére?

– A társadalombiztosítás 5 embriótranszferrel végződő beavatkozást fizet. Azonban tavaly óta már minden, szüléssel végződő terhesség esetén további négy beavatkozásra nyílik lehetőség újabb terhesség – azaz testvér születése – céljából. Kedvező irányban jelentősen megváltozott a kezeléshez szükséges gyógyszerek támogatásának aránya is.
Az elmúlt évekig mintegy 6500–6700 támogatott beavatkozást végeztek a hazai intézetek, miközben a kalkulált igény ennek legalább a duplája volt. Ezen a téren is jelentős lépést történt az elmúlt esztendőben. A támogatott ciklusok számát erősen megemelték, gyakorlatilag a kalkulált igény szintjére. A debreceni lombikcentrum esetén ez azt jelenti, hogy az eddigi mintegy 500 beavatkozás elvégzésére elégséges keretünket 2018 októberében 2070 ciklus elvégzésére növelték. A következmény egyértelmű és nyilvánvaló, a korábban kényszerből bevezetett és alkalmazott hosszabb, mint 6-9 hónapos várólista eltűnik. Az első konzultáció után 1-2 hónapon belül sorra kerülhetnek a lombikprogramra váró párok.

– Megvannak ennyi beavatkozás elvégzéséhez a feltételek?

– Jelenleg 300 négyzetméteres terület áll a rendelkezésünkre, ami nem lenne elegendő a megnövekvő forgalomhoz. A kormányzat és a Klinikai Központ közös fejlesztése ezekre a célokra irányul. A feladatok ellátásához szükséges tárgyi fejlesztések első lépéseként 2018 végére több száz millió forint értékű új műszer érkezett az intézetünkbe, jelentős technikai fejlődést garantálva. Egyidejűleg folyamatban van, és várhatóan 2020-ra megvalósulhat az az ingatlan beruházás, amelynek révén a jelenleginél háromszor nagyobb alapterületre költözhetünk. Itt már nem csak igényesebbé válhat a meddő párok mindennapi ellátása, hanem megnyílik a lehetőség új, eddig nem alkalmazott profilok bevezetésére is.

Dr. Bodnár Béla 1981-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, és kezdett el dolgozni a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Ott lett szakorvos, majd az orvostudományok kandidátusa. Érdeklődött a meddőségi kezelése iránt, majd vezette az in vitro munkacsoportot. 2003 és 2017 között a debreceni Kaáli Intézet orvos-igazgatójaként működött, majd lett a Klinikai Központ Asszisztált Reprodukciós Centrumának megbízott vezetője.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.