2019. Április 19. Emma nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Alulról építkezik az új igazgató

Már több mint 25 éve a Neurológiai Klinikán dolgozik dr. Oláh László és tavaly május óta ő igazgatja a Neurológiai Klinikát. Munkájával ismertetett meg bennünket.


Három részre oszthatók a feladataink: a gyógyítás, az oktatás és a kutatás témakörére. A klinika korábbi igazgatójához, Csiba László professzorhoz hasonlóan én is a gutaütés (stroke) kezelését tekintem a klinika elsődleges feladatának, miközben törekszünk a többi neurológiai betegség magas színvonalú ellátására is – mondta dr. Oláh László igazgató.

A stroke népbetegség, kezelésében nagyon fontos, hogy a beteg mihamarabb stroke centrumba kerüljön. A stroke-nak 2 fő formája van. Az egyikben vérrög zárja el az agy egyik artériáját (agyi keringészavar), így okozva agyi infarktust, míg a másik esetben, többnyire magas vérnyomás következtében, az érfal megreped, s a nagy nyomással kiáramló vér roncsolja az agy valamely területét (agyvérzés). A kétféle stroke biztosan csak képalkotó vizsgálatokkal (CT, MR) különíthető el, a tünetek alapján nem. Lényeges tudni, hogy agyi keringészavar esetén a betegség a tünetek kialakulásától számított maximum 3-6 órán belül kezelhető hatékonyan, bár az elmúlt hónapokban olyan tanulmányok adatai láttak napvilágot, melyek szerint a jövőben gondosan szelektált betegekben a kezelés akár 16-24 órával a tünetek kezdete után is elkezdhető lesz. Számos embert álmában éri a betegség, melyet általában csak akkor vesznek észre a hozzátartozók, amikor a beteg felébred. Ezekben az esetekben nem tudhatjuk, hogy mikor alakult ki a stroke, ezért ilyenkor nem a tünetek észlelését tekintjük a betegség kezdetének, hanem azt az időpontot vesszük alapul, amikor a beteg utoljára panaszmentes volt. Jelenleg az agyi keringészavarokban, amikor valamely agyi ér záródik el, a leghatékonyabb kezelés a gyógyszerrel történő vérrögoldás, vagy a vérrög mechanikus eltávolítása katéter segítségével. Míg a gyógyszeres vérrögoldást nagy számban végezzük (évi kb. 180 eset), a vérrög mechanikus eltávolítására jóval ritkábban van lehetőségünk, mivel csak kevés beteg felel meg a szigorú beválogatási feltételeknek. A vérrög eltávolítását végző neuroradiológus kollégákkal összefogva azon dolgozunk, hogy növelni tudjuk ezen kezelések számát.

Félrehúzódó száj, beszédzavar

Előfordulhat, hogy a stroke tünetei nem kerülnek felismerésre, illetve, mivel a stroke nem fáj, nagyon gyakran a betegek nem tulajdonítnak jelentőséget a tüneteknek. Márpedig, ha az előbb említett 3-6 órát követően kerül a beteg orvoshoz, a vérrögoldó kezelés, vagy a vérrög eltávolítása a legtöbbször már nem lehetséges, ilyenkor csak a kevésbé hatékony konzervatív terápiát tudjuk alkalmazni (koleszterincsökkentő, ápolás, rehabilitáció). A stroke betegnek tehát minden perc számít, a kezelés megkezdésének időpontja meghatározhatja a későbbi életminőségét. Ezért kell ismerni mindenkinek a stroke tüneteit: ha a beteg féloldali végtagjai meggyengülnek, a száj félrehúzódik, vagy beszédzavar alakul ki (pl. nem tudja kifejezni magát, vagy nem érti a hozzá intézett beszédet), rögtön a mentőket kell hívni, akik a beteget haladéktalanul a megfelelő központba szállítják. Hasonlóan a mentők mihamarabbi értesítése szükséges, ha a beteg beszéde elmosódottá, nyelése nehezítetté válik, kettőslátása és egyensúlyzavara alakul ki. Klinikánk ügyeletesénél mindig ott van az ügyeleti telefon, amelyen kérdéses esetben a mentők konzultálhatnak a neurológussal. A stroke tünetei miatt a megfelelő központba szállított betegnél azonnal koponya CT készül, gyógyszereit átnézzük, a stroke kezdetét meghatározzuk, s ha nincs kizáró tényező, a kezelés általában a beszállítás után 30-40 perccel elkezdődik. Jelenleg a stroke betegeknek csupán 20-25 százaléka kerül a megfelelő időn belül a megfelelő stroke centrumba, a fennmaradó 75-80 százalékban csak a hagyományos, kevésbé hatékony kezelés alkalmazható. A betegség mihamarabbi felismerésével, a mentők azonnali hívásával ez az arány javítható lenne. Ugyanakkor tudni kell, hogy a vérrögoldó kezelés, illetve a vérrög-eltávolító kezelés nem csodaszer. Számos esetben hiába ér be a beteg időben, s kezdjük el a jelenlegi irányelveknek megfelelő legjobb kezelést, előfordul, hogy nem sikerül feloldani, vagy eltávolítani a vérrögöt, vagy a sikeres vérrögoldás idején az agyszövet már visszafordíthatatlanul károsodott. A sikertelen kezelés aránya annál nagyobb, minél később tudjuk megkezdeni a kezelést. Sajnos a súlyos stroke-ban szenvedő betegek, még ha rehabilitációs kezelésre alkalmasak is, az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel hagyják el a kórházat, súlyos terhet róva ezzel a családtagokra és a társadalomra.

Agyi ér megrepedése

A stroke másik formája az agyvérzés, amikor az agyi ér megreped, s a nagy nyomással kilépő vér roncsolja az agyállományt, súlyos maradványtüneteket hagyva maga után. Kimenetele rosszabb, mint az agyi keringészavaré, az agyvérzéses esetek kb. 40 százaléka halállal végződik. Az agyvérzés kezelésére nincs megfelelő terápiánk, viszont a magas vérnyomás felismerésével és annak megfelelő és rendszeres kezelésével a legtöbb agyvérzést meg lehetne előzni. Nagyon jó lenne, ha minden háztartásban lenne egy megbízható, felkaros vérnyomásmérő, és a rendszeresen 140/90 Hgmm, vagy afölötti vérnyomás esetén orvosi segítséget kérne a beteg. Magasabb érték esetén életmódváltással és az előírt gyógyszerek szedésével érhető el vérnyomáscsökkenés, mellyel nemcsak az agyvérzés, hanem számos más betegség (szívinfarktus, érelmeszesedés) kialakulása megelőzhető. A klinikáról elbocsátott stroke betegek rendszeres gondozását cerebrovascularis szakrendelésünkön végezzük.

Műszerpark bővítés

Fontos feladata a klinikánknak a neuroimmunológiai kórképek (pl. a sclerosis multiplex, a myasthenia gravis stb.), az epilepszia, és az ideg- és izombetegségek (pl. az úgynevezett sokideg-bántalom, az izomsorvadással járó kórképek) kezelése. A fenti kórképek diagnosztikájában a képalkotó vizsgálatok (MR, CT) mellett a neurofiziológia módszereit használjuk, melynek során az agy felszínéről elvezetett elektromos hullámokat elemezzük, mérjük az érző és mozgató perifériás idegek vezetési viszonyait, illetve azt vizsgáljuk, hogy bizonyos érző, vizuális, vagy hangingerek hogyan jutnak el a feldolgozásért felelős agykéreghez. A fent említett vizsgálatok fájdalmatlanok. Büszkék vagyunk rá, hogy a fenti betegségek diagnosztikájához szükséges műszerparkunkat az elmúlt években bővíteni tudtuk. A sclerosis multiplexes betegek dr. Csépány Tünde tanárnőnek és munkacsoportjának köszönhetően nemzetközi viszonylatban is kiváló kezelésben és gondozásban részesülnek. Kiválóan működik az epilepszia szakrendelésünk is, s bár epilepszia-sebészeti átvizsgálás a centrumunkban nincs, de más intézményekkel együttműködve a műtétet igénylő epilepsziás betegek kezelését is meg tudjuk szervezni. Alvásszakrendelésünkön a kóros horkolásban, neuromuscularis szakrendelésünkön az ideg- és izombetegségben szenvedő betegek kezelése folyik, a szakrendelések munkájára óriási és egyre növekvő igény van. A Parkinson-kóros és az egyéb mozgászavarban szenvedő betegek gondozását végző kollégáink az idegsebészekkel közösen megfelelő hatékonysággal tudják ezeket a betegségeket kezelni.

Oktatás

Ismert, hogy a klinikai orvosok részt vesznek az orvostanhallgatók oktatásában és tudományos kutatómunkát is végeznek. A neurológia szigorló tárgy, ami azt jelenti, hogy az ötödéves hallgatók mellett hatodéves szigorló diákok is nagy számban vannak jelen a klinikán. Jól ismert, hogy nemcsak magyar, hanem külföldi hallgatókat is oktatunk, mely komoly erőfeszítést kíván a kollégáktól. Terhelésünket fokozza, hogy a Neurológiai Klinika az egyéb klinikákhoz képest kis intézetnek számít, ezért az oktatási feladatok kevesebb kolléga között oszlanak meg.

Nagyon örülnék, ha több hallgató tudna tudományos diákköri (TDK) munkát végezni klinikánkon, s természetesen nagyon szeretném, ha minél több, a tanszéken dolgozó orvos végezne tudományos munkát, s tudna ezáltal tudományos fokozatot szerezni. A tudományos kutatás terén elődeim, Molnár és Csiba professzorok is az agyi érbetegségeket és az agyi keringést kutatták. Ezen a hagyományon a jövőben nem szeretnék változtatni, de célom, hogy a más terület iránt érdeklődő kollégák is megtalálják a tudományos érdeklődésüknek megfelelő témát. Nagyon örülök, hogy az elmúlt években Fekete professzornak, Boczán és Fekete adjunktusnőknek köszönhetően tanszékünkről számos neurofiziológiai témájú tudományos közleményt fogadtak el nívós tudományos folyóiratokban.

Komoly munkaterhelés, áldozatos munka

Mivel a neurológia a régiónkban hiányszakmának számít, szeretném elérni, hogy minél több hallgató válassza a neurológiát hivatásának, a neurológusok pedig maradjanak ezen a nehéz, de nagyon szép pályán. Bár szerettük volna, de az elmúlt másfél évben nem jöttek szakorvosok a Neurológiai Klinikára, így alulról, a rezidensek képzése által kell építkeznünk. Örömmel tölt el, hogy az elmúlt két évben három kollégánk szakvizsgázott, s így növelni tudtuk a neurológus szakorvosok számát. Bár még mindig kevesen vagyunk és a kollégák komoly munkaterhelés mellett dolgoznak, a mindennapi munkánkhoz mind a Klinikai Központ elnökétől, mind az Általános Orvostudományi Kar dékánjától minden támogatást és segítséget megkapunk, melyért hálás köszönettel tartozom. Az orvosok munkája mellett nagyon köszönöm a szakdolgozóink és a klinikán dolgozó minden munkatársunk áldozatos munkáját is, nélkülük lehetetlen lenne a sok-sok feladattal megbirkózni. Fontos célom, hogy olyan légkört teremtsek az intézetben, amelyben mind a betegeink, mind a munkatársaink jól érzik magukat.

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.