2019. Március 19. József, Bánk nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Bipoláris zavarok

A nem mindennapi elhivatottság, az újfajta látásmód, a kreativitás olyan személyiségjegyek, amelyeknek jelenléte társadalmunk egyes tagjaiban az egész közösség megújulásához, túléléséhez nélkülözhetetlen.


Számos, a világunkat jelentősen befolyásoló, gyakran tragikus sorsú személy esetében ismert, hogy valamilyen pszichiátriai betegségben szenved, illetve szenvedett. Genetikai kutatások alapján még csak feltételezhető, hogy az egyes pszichiátriai betegségek és az említett tulajdonságok között fennáll egyfajta kapcsolat. Lehetséges, hogy az emberiség kiváló alkalmazkodó képességének az egyik ára a pszichiátriai zavarok jelenléte? A korai közösségek talán (túlélési?) ösztöneik hatására fogadták be a mentális problémákkal küzdő társaikat. A manapság egyre inkább tapasztalt elkülönítésnek, elutasítottságnak az árát mindannyian fizethetjük.
A bipoláris (kétpólusú) zavarok a hangulatzavarokhoz tartozó betegségcsoport, korábbi elnevezése mániás depresszió. A csak depressziós tüneteket mutató (unipoláris depresszió) formáktól eltérően a bipoláris zavarok megjelenésében az öröklődés jelentősége egyértelmű, de a betegségre való hajlam kialakulásában a környezeti tényezők is szerepet játszanak. Ellentétben az unipoláris depressziók női dominanciájával, a betegség gyakoriságában a nemek között nincs különbség. A betegség kezdete általában a személy tízes éveinek vége, a húszas éveinek eleje. Az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően számos típusa vált ismertté, egyre inkább széles skálán mozgó betegségről beszélhetünk. A „klasszikus” formájában a legalább két hétig tartó erőteljes tüneteket mutató depressziós epizódok és a legalább 1 hétig tartó emelkedett hangulattal, kritikátlansággal, lenyűgöző gondolatokkal jellemezhető mániás időszakok váltják egymást, de ismertek kevert időszakok is. A kezeletlen depressziós epizódok időtartama általában 6-8 hónap, míg a mániás szakaszok átlagosan 4 hónaposak. Az epizódokban észlelt tünetek súlyossága, időtartama, az epizódok gyakorisága határozza meg a különböző altípusokat.
A mániás epizódokra jellemző fokozott kockázatkereső életmód, kriminalitás, alkohol- és drogproblémák miatt, a betegség - olykor nem is olyan egyszerű elkülönítése - az unipoláris depressziótól fontos, mivel eltérő kezelési módszert igényel. Kezelése elsődlegesen gyógyszeres. A depressziós, a mániás és a tünetmentes időszakokban alkalmazott fenntartó kezelés egymástól különbözhet. A betegségcsoport előfordulási gyakorisága függően a diagnosztikai feltételek szigorúságától 0,5-3,5 százalék között mozoghat a felnőtt lakosság körében, azaz 50 000 – 350 000 fő között van Magyarországon.

Dr. Kovács Attila
pszichiáter

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.