2019. Július 18. Frigyes nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Gyógytornával kezelhető a fejfájás

Ezzel a témával kapcsolatban sokszor fülembe cseng egyik ismerősöm két mondata: „Milyen lehet az, amikor valakinek fáj a feje? Én még sosem tapasztaltam”.


Gondolhatjuk magunkban, milyen szerencsés az illető! De azt ne felejtsük el, hogy saját magunk sokat tehetünk azért, hogy a kínzó fejfájástól megszabaduljunk, vagy legalább is megrövidítsük a fájdalom időtartamát. Többféle gyógytorna típus közül válogathatunk, akár elsődleges (tensiós, Cluster-, migrén-) vagy másodlagos (pl. magas vérnyomás, agyi elváltozás) fejfájással küszködünk. Másodlagos fejfájások esetén az alapbetegséget kell megoldani. Fejfájás akkor is kialakulhat, ha mozgásszegény életmódot folytatunk, vagy rosszul rögződött a testtartásunk. Akármelyik csoporthoz tartozunk, gyakran a nyak-vállöv izmainak feszessége, görcsös állapota figyelhető meg, aminek következménye a szabad véráramlás akadályozottsága. A fájdalomhoz társulhat mozgáspálya-beszűkülés is.

Lazítás

Mint minden betegségnél, itt is nagy gondot kell fordítanunk a prevencióra. Naponta legalább 2-3 liter vizet fogyasszunk! Tanuljunk meg relaxációs technikákat, melyeknek gyakorlatait építsük bele napirendünkben. Nem szükséges a négy fal között, teljes csendben relaxálni. Sétálás közben üljünk napsütötte helyre, ahol jó a levegő, és ott is elvégezhetjük azt a pár, lazítást elősegítő gyakorlatot. Ezzel sok stressztől megszabadulhatunk, ami szintén kiváltó tényezője lehet a fejfájásnak. A passzív manuális technikák során a gyógytornász kimozgatja a nyak- és vállízületet, miközben masszírozással és nyújtó helyzetekkel oldja a feszes izmokat. Az aktív torna során szintén a nyak-vállövi régió kap nagyobb hangsúlyt.

Egyszerű gyakorlatok

Álljon itt néhány egyszerű gyakorlat, melyeket otthon elvégezhetünk a fejfájás megelőzésére:
1.Üljünk egyenes háttal. Két karunkat tegyük tarkóra, majd az állunkat húzzuk hátrafelé a tenyerünk irányába, majd toljuk előre!
2. Fejünket fordítsuk el az egyik irányba, azonos oldali kezünkkel fogjuk meg a fejtetőnket, és az állunkat húzzuk a váll irányába, ameddig jól esik.
3. Két kezünket tegyük fejtetőre, és szép lassan húzzuk a fejünket lefelé, a mellkasunk irányába.
4. Fejünket hajtsuk el az egyik irányba, azonos oldali karunkkal fogjuk meg a fejünket felülről, és próbáljuk még jobban közelíteni a fülünket a vállunk irányába. Ezzel egyidejűleg ellentétes oldali nyújtott karral nyújtózhatunk lefelé.
5. Tenyereinket tegyük tarkóra, húzzuk hátra a karjainkat, próbáljuk közelíteni a lapockákat egymáshoz. Majd magunk előtt érintsük össze a két könyökünket és kicsit hajoljunk előre.
6. Tegyük a karjainkat a vállainkra, egyik könyökünket magunk elé húzzuk, a másikat egyidejűleg hátrafelé. Tekintetünkkel mindig a hátrafelé mozgó karunkat kövessük.

Vénás torna

De mit tudunk még önállóan tenni, ha már fáj a fejünk? A gyógytorna egyik célja , hogy a gyógyszeres kezelést elkerüljük. Ám ez nem minden esetben lehetséges. Erős migrén esetén rögtön gyógyszerhez nyúlunk, és megmozdulni sem szeretünk, nem hogy tornázni. Ilyen esetekben, amikor úgy érezzük, hogy a fájdalom erőssége csökkenni kezd, végezzünk vénás tornát. Ezzel a tornával fokozzuk a vérkeringést az összeszűkült erekben. Feküdjünk le kényelmesen a hátunkra. Egyik lábunkat húzzuk talpra, a másik lábat lógassuk le az ágyról úgy, hogy ne érjen a talpunk a talajra. Bokából integessünk szép lassan, le-fel irányban, kb. egy percig. Majd ezt a lábunkat emeljük fel magasra, a levegőbe, és engedjük lefelé az ágy irányába, de ne tegyük le. Ebből a mozdulatból is ismétlünk néhányat, majd a lábat tegyük a másik mellé, és végezzünk légzőgyakorlatot, a karok segítségül hívásával (pl. két kart vigyük fel fülünk mellé, miközben orrunkon beszívjuk a levegőt, majd a karok visszaengedésével szánkon át fújjuk ki). Ezt a gyakorlatot variálhatjuk a boka- és a csípőízület minden irányú átmozgatásával, figyelve a sorrend betartására és arra, hogy mindkét oldalon végrehajtsuk a gyakorlatokat.
Ha tartósan vagy rendszeresen visszatérő fejfájással küszködünk, az orvosi vizsgálat után bátran forduljunk gyógytornászhoz. Ő szintén segíthet a probléma megoldásában.


Somlyainé Pető Szilvia
gyógytornász

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.