Akadálymentes verzió |
 |
Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa |
|
Díszdoktori előadás |

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása: “Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion” |
|
Magyar Nemzeti Szívalapítvány |
|
|

Tisztelt Látogatóink!
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.
A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.
A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.
Prof. Dr. Csanádi Zoltán Intézetvezető |
|
<< előző oldal
|
Kevesebb koleszterin, egészségesebb élet |
A magas vérzsír szint (koleszterin) elősegíti a szív-érrendszeri betegségek kialakulását. A betegség kockázatát csökkenteni lehet zsírszegény táplálkozással és gyógyszeres kezeléssel. |
|
- A magyar lakosság átlagos koleszterinszintje 5-6 mmol/l-es érték között van, ami a környező országok népességéhez viszonyítva magas – ismertette Dr. Édes István, a Kardiológiai Klinika igazgatója. – Egy újszülöttnek fele ennyi a koleszterinértéke, de növekedése során megduplázódik, „köszönhetően” a civilizált társadalmak táplálkozási és életmódbeli szokásainak. A vadon élő állatoknak, a főemlősöknek és a nomád embereknek fele akkora a vérzsírszintjük, mint a civilizáltaknak. A törzsfejlődés során az embereknek 3 mmol/l körüli összkoleszterinszinttel éltek évezredeken át. S ez az utóbbi néhány száz év „vívmányaként” megduplázódott. Ez mutatja, hogy a házisertésnek majdnem dupla annyi a koleszterinszintje, mint a vaddisznónak. Ez baj, mert a magas vérzsírszint növeli a szív-érrendszeri betegségek veszélyét. Csökkentésével megelőzhetők a kardiovaszkuláris szövődmények és számos élet megmenthető. Mára az orvostudomány lényegesen szigorította az új koleszterintszint értéket. A szív-érrendszeri betegségekre erősen veszélyeztetetteknek, a cukorbajosoknak, periférikus érbetegeknek és a dohányzóknak 50 százalékra, azaz 3 mmol/l alá javasoljuk redukálni az összes koleszterinszintet, amely csak gyógyszerrel lehetséges. A hatékony gyógyszerek egyike gátolja a koleszterin felszívódását, másik a szintézisét, a kettő együtt csökkenti a vérszírszintet. Egészséges táplálkozással átlagosan 5 százalékkal lehet csökkenteni a koleszterinszintet. Ezért érdemes diétázni, azaz zsírmentesen étkezni. Így a mediterrán tájak táplálkozási szokásai szerint – zöldséget és gyümölcsöt, száraz, sovány húsokat- fogyasztani s a modern konyhatechnológiai eljárásokkal, párolva, zsiradék nélkül sütve elkészíteni az ételt – foglalta össze a professzor. Forrás: Egészségcentrum 2. évfolyam 4. szám 
|
|
|
|
|



|