2018. Január 16. Gusztáv nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2017. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink!

Intézetünk évtizedek óta áll a kelet-magyarországi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rendelkezésére. Az évek során folyamatosan bővülő épületünkben, egyre több pácienst tudunk a megnövekedett igényeknek megfelelően minőségi ellátásban részesíteni. Változnak a gyógyítási irányelvek, de egy valami 30-40 éve hasonló alapokon nyugszik: a rendíthetetlen gyógyítani akarás.

Prof. Dr. Édes István
Intézetvezető
DE KK Kardiológiai Intézet



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Korunk pestise a szívinfarktus

Napjainkban szív-és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben a világon. Az okokról kérdeztük Dr. Czuriga István kardiológust, a városi Kardiológiai Járóbeteg Intézet igazgatóját, a Kardiológiai Klinika egyetemi docensét.


A szívinfarktus hátterében legtöbbször az érelmeszesedés áll – válaszolt a tanár. – A betegség lényege, hogy a verőerek falában zsírtartalmú anyagok rakódnak le, melyek évek, évtizedek alatt megnövekednek, ún. plakkok alakulnak ki, melyek az ereket beszűkítik. Ha a plakkok megrepednek, a felszínükön keringő vérlemezkék összetapadnak és vérrög (thrombus) alakul ki, amely akár teljesen elzárhatja az ér üregét. Ha a szív koszorúerei szűkülnek be, romlik a szívizom vérellátása, a szívizomsejtek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot. Ilyenkor kínzó szívtájéki fájdalom (angina) jelentkezhet, súlyos esetben, pedig ha a koszorúér elzáródik és megszűnik a vérellátás az adott ér által táplált területen, szívizomelhalás (szívinfarktus) következik be. Az elhalt szívizom helyét később hegszövet foglalja el, amely már nem vesz részt a szív pumpaműködésében.
A szívinfarktus legfontosabb rizikótényezői a magas vérzsírszint (koleszterin), a magas vérnyomás és a dohányzás. A zsírok a helytelen táplálkozás és a szervezet belső anyagcserezavara miatt szaporodnak fel a vérben. A helytelen táplálkozás miatt kialakult magas vérzsírszint diétával és gyógyszeres kezeléssel rendezhető. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás is, mellyel csökkenthető a vér összkoleszterinszintje.
A magas vérnyomás érelmeszesedést okozó hatása is közismert. A vérnyomás 140/90 Hgmm-ig mondható normálisnak, az ennél magasabb vérnyomás tartós fennállása súlyosan károsítja az érrendszert, az agyat, a szemet, a szívet és a vesét.
A harmadik fő rizikófaktor, amely megemeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a dohányzás. Káros hatásai közül a cigarettában lévő nikotin és szén-monoxid a felelősek, melyek károsítják a verőerek belső falát és elősegítik a plakkok képződését. További szív-érrendszeri kockázati tényezőket jelentenek még a diabétesz, az elhízás az ülő életmód, a feszült idegállapot és bizonyos örökletes tényezők. 

- Hogyan lehet felismerni a szívinfarktust?
- A roham általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító jellegű mellkasi fájdalommal. A betegnek típusos mellkasi fájdalma (ún. angina pektorisz) az infarktust megelőzően rendszerint már volt, de tudni kell, hogy szívinfarktus előzetes mellkasi fájdalom nélkül is előfordulhat. 

- Mi a teendő szívroham esetén?
- A beteg további sorsát legtöbbször az dönti el, hogy ő maga és környezete hogyan értékeli az első tüneteket, és milyen gyorsan kerül kórházba. A heveny szívroham legtöbbször drámai tünetek formájában jelentkezik és ilyenkor a környezet legfontosabb tennivalója, hogy a beteg mielőbbi kórházba juttatásáról gondoskodjon. Minél előbb kerül sor a beteg kórházi ellátására, annál nagyobb az esélye annak, hogy az infarktust okozó elzáródott érszakasz a kezelés hatására (vérrögoldásra vagy katéteres tágításra) megnyíljon, kisebb szívizomterület haljon el és minél teljesebb gyógyulás következzen be. 

- Hogyan tovább a szívinfarktus után?
- A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra és munkája folytatására. Erre megfelelő komplex rehabilitációs program keretében lehetősége van. Ez már a kórházban megkezdődik és folytatódik ambulánsan. Minden szívinfarktust elszenvedett beteget hatékony másodlagos megelőző (szekunder prevenciós) kezelésben kell részesíteni, amellyel csökkenthető egy újabb infarktus kockázata, javítható a beteg életminősége és életkilátása, ezáltal ma a legtöbb szívinfarktust szenvedett beteg teljes értékű életet élhet.

Növeli a hosszabb élet esélyét:

-dohányzás elhagyása
-állati zsírokban szegény diéta, szükség esetén vérzsír csökkentő gyógyszeres kezelés
-magasvérnyomás kezelése
-ideális testsúly elérése
-rendszeres testmozgás
-védő hatású, érelmeszesedést gátló gyógyszerek alkalmazása
 

Forrás: Egészségcentrum 3. évfolyam 1. szám

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.