2020. Február 28. Ákos, Bátor nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A mellhártyagyulladás tünetei, kezelése

A mellhártya megbetegedése általában nem önálló kórkép, hanem a tüdő vagy a szervezet megbetegedésének következménye.


A mellhártyának (pleura) két lemeze van, egy érzőidegekben gazdag fali, amely a mellüreget belülről borítja, illetve egy zsigeri, amely a tüdő felszínéhez simul és mint egy zsák körülveszi azt. A két lemez egymáshoz tapad, ugyanakkor el is csúsznak egymáson, mert minimális (néhány mililiternyi) folyadék van köztük. Belégzéskor a tüdő tágul, a lemezek elmozdulnak egymáson, kilégzéskor pedig a lemezek közti vákuum miatt nem esik össze a tüdő. Ezt úgy kell elképzelni, mint két üveglapot, amint folyadék van köztük és elcsúsztathatók egymáson, ugyanakkor tapadnak is. A mellhártyagyulladás lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is. Fertőzés esetén a kórokozó lehet vírus, bakérium, gomba. Nem fertőzéses gyulladás esetén az okok között megtalálhatjuk a daganatokat, tüdőembóliát, autoimmun betegségeket, illetve máj és szívbetegségeket.

Száraz és nedves gyulladás

A mellhártyagyulladás lehet száraz (szikka) és nedves (exudatíva). Száraz esetén nincs fokozott folyadékképződés, ekkor felrakódás keletkezik a hártyán, felszíne egyenetlen lesz és egymáson való elcsúszásuk légzőmozgáskor fájdalmassá válik. Ilyenkor a beteg reflexesen próbálja védeni ezt az oldalt és kisebb levegőt vesz, illetve ezen az oldalán való fekvéskor enyhül a fájdalom, mert kisebb a mellkas kitérése. Nedves gyulladás esetén fokozott folyadékképződés áll fenn, ez olyan mennyiségű is lehet (3-4 liter) hogy összenyomja a tüdőt, ez is fájdalommal jár, sőt nehézlégzést is okoz. Amennyiben mellkasi, vagy szúró jellegű háti fájdalom jelentkezik, és nem szűnik magától egy-két napon belül, illetve más tünet (pl. láz, gyengeség, sárgás-zöldes köpet, véres köpet, nehézlégzés) társul hozzá, orvoshoz kell fordulni, mert olyan betegség állhat a háttérben, amelyet haladéktalanul kezelni kell.

Gyógyszer, csapolás

A kiváltó októl függően a mellhártyagyulladás kezelése történhet pusztán gyógyszeresen (gyulladáscsökkentő, antibiotikum, gomba ellenes szer), ugyanakkor nagy mennyiségű mellkasi folyadékgyülem esetén elengedhetetlen a mellkas csapolás. Mellkas csapolás során helyi érzéstelenítést követően egy tűt szúrva a bordák közé jutunk be a mellhártya lemezei közé, és vákuum segítségével távolítjuk el a felesleges folyadékot. Amennyiben a kiváltó okot sikerül megszüntetni, és a mellhártyán nem marad nagy hegesedés a betegség nyomtalanul gyógyulhat. Sajnos azonban előfordulhat, hogy a gyulladás következtében fellépő hegesedés, zsugorodás ismétlődően jelentkező légzési fájdalmat okoz, amelyre légző tornák jelenthetnek enyhülést, megoldást.

Dr. Mikáczó Angéla
klinikai orvos
Tüdőgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.