2019. November 18. Jenő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Önvizsgálat, emlőszűrés

A nők körében az emlőrák a leggyakrabban kialakuló daganattípus, amely a tüdő- és vastagbél tumorok után a legtöbb rosszindulatú daganat miatti halálesetért tehető felelőssé. Magyarországon majdnem minden tízedik nőt érint élete folyamán az emlőrák. Évente több mint 5200 nőnél fedeznek fel emlődaganatot és több mint 2100 nő életét követeli, annak ellenére, hogy hazánkban is rendelkezésre áll a korai felismerését lehetővé tevő szűrővizsgálat.


Az emlőrák kialakulásának kockázatát növelő tényezők közül számos ismert (ionizáló sugárzás, késői első szülés, hormontartalmú fogamzásgátlók szedése, elhízás, alkoholfogyasztás) azonban ezek közül sok nem befolyásolható (életkor, az első menstruáció és a menopauza ideje, öröklött hajlam). Ezért a betegség megelőzésében kiemelt szerepe van a szűrővizsgálatnak. Az emlőrák korai felismerésének legjobb és leghatékonyabb módja a mammográfia, azaz az emlők lágyrész-röntgenvizsgálata. A mammográfiás szűrővizsgálat lehetővé teszi az emlők daganatos elváltozásának felismerését korai szakaszban, akár a tünetek (csomó a mellben; az emlő bőrének ráncolódása vagy behúzódása; a mell alakjának megváltozása; az emlőbimbó váladékozása, változásai; seb vagy duzzanat, amely nem múlik el) megjelenése előtt. A szűréssel bizonyítottan 25-30 százalékkal csökkenthető az emlőrák miatti halálozás a leginkább veszélyeztetett 50-69 éves nők körében. Hazánkban a Népegészségügyi Program keretében 2002-től elindult, és azóta is folyamatosan működik a szervezett lakossági emlőszűrés. Magyarországon a 45-65 éves nők, kétévenkénti mammográfiás vizsgálata képezi a szervezett emlőszűrést.
Vizsgálatunk célja volt felmérni, hogy a szervezett szűrés bevezetése hogyan befolyásolta a mammográfiás vizsgálatokon való részvételi gyakoriság alakulását a 45-64 éves korosztályban országosan és az egyes régiókban. Továbbá vizsgáltuk azt is, hogy mely területeken sikerült az elért átszűrtség-javulást megtartani.


A 2001-2008 közötti időszakban végzett mammográfiás vizsgálatok adatait dolgoztuk fel. Országosan 2002-ben, a szervezett szűrés bevezetésének évében, közel kétszer több mammográfiás vizsgálatot végeztek, mint az előző évben és a vizsgálatokon való részvétel 91 százalékkal emelkedett. A legnagyobb részvételi arány növekedését az észak-magyarországi régióban figyeltük meg, ahol 206 százalékkal többen vettek részt a vizsgálatokon. A kezdeti siker bizakodásra adott okot. De sajnos, a következő években (2003-2008) a további emelkedés elmaradt, sőt a részvételi gyakoriság visszaesését tapasztaltuk. Országosan évente átlagosan 2,2 százalékkal csökkent a részvételi arány a 2002-es évben megfigyelthez képest. A legnagyobb mérséklődést Közép-Magyarországon figyeltük meg, ahol jelentős, évenkénti 3,5 százalékos csökkenés történt a részvételi gyakoriságban. Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon is az országosnál nagyobb, több mint 2 százalékos visszaesés következett be évente átlagosan. Az ország hét régiója közül mindössze egyben, Dél-Magyarországon sikerült tartani az átszűrtség-javulást. Itt csekély mértékben ugyan (0,53 százalék, de növekedett a részvételi gyakoriság.


Összességében a szervezett lakossági emlőszűrés sikeresnek tekinthető, hiszen jelentősen emelkedett a részvétel a vizsgálatokon a bevezetés előtti évhez képest. Azonban ahhoz, hogy valóban jelentős csökkenést érhessünk el a halálozásban 70 százalékos részvételre lenne szükség a szűrővizsgálaton, amelytől hazánk 50 százalék körüli részvétele jócskán elmarad.
Magyarországon a szűrés feltételei biztosítottak, ugyanis a 45-65 éves nők kétévente behívólevelet kapnak a lakóhelyükhöz legközelebb lévő szűrőállomásra, ahol ingyenesen igénybe vehetik a szűrővizsgálatot. Természetesen a behívólevelet nem kapó nőknek is van lehetőségük részt venni mammográfiás vizsgálaton szűrés céljából, akár tünetmentesen is, melyhez egy beutaló kérése szükséges. Azonban 40 éves kor alatt a mammográfiás vizsgálat nem indokolt, ezért ezen életkor alatt ultrahangos vizsgálat elvégzése ajánlott, különösen akkor, ha az illető családjában fordult már elő emlőrák. Továbbá nőgyógyászati szűrővizsgálat keretében is sor kerül az emlők fizikális vizsgálatára, mely szintén hozzájárul a korai felismeréshez. Az emlők tapintásos vizsgálatát magunk is elvégezhetjük a menstruációt követő napokban. Az önvizsgálat során leengedett és felemelt karral egyaránt át kell tekintenünk az emlők alakját és bőrét, a mellbimbók állapotát, valamint ajánlatos három ujjal, körkörös mozdulatokkal végigtapogatni mindkét emlőt és a hónalj árkát is az esetleges elváltozások észrevétele érdekében.
Az emlőszűrés tehát mindenki számára elérhető, amely csekély kellemetlenséggel ugyan járhat, de életet menthet.



Pálinkás Anita

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.