2019. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A méhnyakrákról

A méhnyakrák jelentős globális egészségügyi probléma, hiszen évente világszerte félmillió nőt érint és hazánkban is évente 1200 új eset kerül felismerésre. Sajnos, évente 400 magyar nőt veszítünk el e betegség miatt.


A 2014-es adatok alapján, az északkelet-magyarországi régióban (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) csökkent a méhnyakrákos esetek (100.000, lakosra ÉKM 12,9 ; EUR 12,8; HU 19,5) előfordulása az országos adatokhoz képest és elérte az európai morbiditási szintet (EUROSTAT 2010). A stádium-megoszlás a nemzetközi statisztikákhoz képest kedvezőtlenebb képet mutat, tehát a korai esetek aránya még nem érte el a döntő többséget.

Vírus

A humán papillomavírusok (HPV) szerepe a betegség kialakulásában több mint három évtizede ismert és az ezzel kapcsolatos felfedezésekért 2008-ban kapott orvosi Nobel-díjat a Heidelberg-i Harald zur Hausen professzor. A ma ismert humán papillomavírusok 150 típusa közül 15-ről bizonyosodott be, hogy szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában. A viszonylag egyszerű felépítésű, mindössze néhány fehérjéből összetevődő vírus egyik fehérjéjéről kiderült, hogy a fertőzött sejtek osztódását féken tartó mechanizmust bénítja. Fontos megjegyezni, hogy a fertőzés önmagában nem elég a rák kialakulásához, tehát egy pozitív HPV eredmény nem jelenti azt, hogy az illetőnél biztosan ki fog alakulni a rákos elfajulás. A HPV-hez köthető egyéb daganatféleségekkel (gégerák, végbélrák) együtt az esetek 64 százalékában a HPV-16 és HPV-18 tehető felelőssé a rák kialakulásáért, további 10 százalékában pedig a HPV 31, 33, 45, 52 és 58 altípus. Az alacsony rákkeltő kockázattal jellemzett HPV-típusok közül a 6-os és 1-es típus a leggyakoribb. Ezek jóindulatú szemölcsös elváltozásokat okoznak (condyloma), de a szülőcsatornán keresztül kialakuló magzati fertőzés igen súlyos és nehezen gyógyítható idült légzőszervi betegséghez vezethet az újszülöttben.
Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikertörténete, hogy a HPV-vel kapcsolatos kutatási eredmények nem csak a korai felismerést és a rákmegelőző állapotok diagnosztikáját javították, hanem a védőoltás kifejlesztése révén a megelőzést is forradalmasították. A rákos megbetegedést megelőzni képes védőoltás kifejlesztése és globális elterjedése a rosszindulatú daganatok közül a méhnyakrák esetében valósult meg először.
A tudomány fejlődése nem áll meg. A négy komponensű (HPV 6,11,16,18), majd a két komponensű, de magasabb és tartósabb szérum ellenanyag-szintet létre hozó (HPV 16,18) vakcinák megjelenése és kampányszerű bevezetése után is folynak a fejlesztések. Ennek eredményeként, tekintettel a kiemelt népegészségügyi jelentőségre, 2014-ben az amerikai gyógyszerügynökség már „gyorsított eljárásban” zöld lámpát adott a kilenc komponensű (HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) vakcina bevezetéséhez. A készítménnyel végzett véletlen besorolású összehasonlító vizsgálat néhány hónapja megjelent eredményei alapján várható, hogy az európai gyógyszerügynökség is támogatni fogja a vakcina forgalomba hozatalát. A fejlődés további eredménye, melyről az amerikai rákkutató társaság 2015 áprilisi kongresszusán számoltak be, hogy a már fogalomban lévő HPV-elleni vakcinák olyan esetekben is hatásosak, ha a páciensnél korábban már előfordult HPV-fertőzés, sőt azok esetében is, akiknél a védőoltás idején kimutatható a vírus jelenléte a szervezetben. A hatékonyság mértéke HPV-naív esetekben meghaladja a 90%-ot, előzményi HPV-fertőzés esetén 60% fölötti, fennálló HPV-fertőzés esetén pedig 25% körüli. Ez utóbbi ugyan nem tűnik jelentősnek, de egy huzamosabb ideje fennálló makacs fertőzés esetén igen nagy segítséget jelenthet a rákelleni küzdelemben és a csonkoló műtétek szükségességének csökkentésében.

Ecsetelés, kimetszés

A méhnyak rákmegelőző állapotainak kezelésében helyileg alkalmazott kémiai vagy fizikai roncsolást (pl. podophyllotoxin vagy triklórecetsav ecsetelés, fagyasztásos vagy elektrokauterizációs roncsolás) és kimetszéses eljárásokat (pl. elektrodiatermiás hurokkimetszés vagy szikével végzett kúpkimetszés) alkalmazunk. Évente Magyarországon mintegy 30.000, ilyen kisműtét történik. Az esetek többségében ezek az eljárások teljes gyógyuláshoz vezetnek, de a tartós eredményességhez fontos az életmód-változtatás, az étkezés javítása, a vitaminbevitel és az immunrendszer erősítése is. A sort most már kiegészíti a HPV-elleni vakcina terápiás célú alkalmazása is.

Műtét, sugárkezelés, kemoterápia

A már kialakult méhnyakrák kezelése rendkívül összetett és az egyedi tulajdonságoktól függően szerteágazó eljárásokat igényel és több szakma (nőgyógyász, onkológus, patológus, sugárterapeuta, képalkotó specialista) szoros együttműködését igényli. Leegyszerűsítve, a korai esetek kezelése műtéti, előrehaladott esetekben pedig sugárkezelést alkalmazunk, melynek hatékonyságát egyidejűleg adott kis dózisú kemoterápiával fokozzuk.
A méhnyakrák kezelésében zajló fejlesztések eredményeként ma már lehetőségünk van a betegség felismerésekor műtéttel nem kezelhető stádiumú betegek bevezető kemoterápiás kezelésére. A gyógyszeres kezelés eredményeként a betegek egyharmadában a daganat olyan mértékben fejlődik vissza, ami a műtéti kezelést lehetővé teszi. A sugaras utókezelés szükségességét a műtét során eltávolított szövetek kórszövettani eredménye határozza meg.
A nemi élet kezdetének korábbi időre tolódásával, a szakmai karrier felértékelődésével és a családtervezés kezdetének későbbi időre tolódásával egyre gyakrabban fordul elő az a helyzet, amikor korai méhnyakrák felismerésekor felmerül a gyermeknemzési képesség fenntartásának igénye. Szigorú szakmai követelmények teljesülése esetén ma már ezt a lehetőséget is képesek vagyunk biztosítani betegeink számára.

Dr. Póka Róbert
egyetemi tanár
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.