2019. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Visszérbetegség

Az iparosodott országok népességének az életmódja az elmúlt évszázadban jelentősen megváltozott, ami új népbetegségek kialakulásához vezetett. A mozgásszegény (ülő és álló) életmódhoz szorosan kapcsolódó kórállapotok - mint a visszérbetegség - ugyan nem állnak a halálozási statisztikák legfelső soraiban, de a betegek életminőségét jelentősen rontják.


A láb visszereinek a kóros tágulata, a vénabillentyűk elégtelensége a nem megfelelő izompumpa működés mellett a vérpangásához, a láb ödémájához vezet. A fenti folyamatok az érzékeny betegekben nehézláb-érzést, lábfeszülést, éjszakai lábikragörcsöt okoznak, melyek a krónikus vénabetegségre jellemző típusos panaszok. A jellegzetes panaszok gyakran látható visszerek nélkül is megjelennek, egyes felmérések alapján akár a felnőtt népesség közel 60 százaléka is érintett lehet. Gyakran a betegekben sem tudatosul, hogy főleg a nyári nagy melegben, egy megterhelő munkanapot követőn az esti órákban megjelenő lábpanaszok, a "nyugtalan", takarót el nem viselő lábak egy kóros állapotot jelentenek. A betegek gyakran csak a szövődmények jelentkezésekor, visszérgyulladás, a visszér megszakadásakor jelentkező bőséges vénás vérzés vagy a belboka felett kialakuló vénás fekély esetén fordulnak az egészségügyi ellátórendszerhez. Pedig a típusos panaszok és tünetek általában korán utalnak a vénabetegség jelenlétére, ami egyszerű és fájdalmatlanvizsgálómódszerekkel akár a háziorvosi praxisban is diagnosztizálható. A betegek nagy száma miatt a nem előrehaladott esetek ellátására ideális esetben itt kerül sor, életmód változtatásra, rugalmas harisnya viselésére bíztatjuk őket. A nehéz időszakokban átmenetileg úgynevezett flebotróp gyógyszeres kezelésre (vénafal erősítő hatású) is szükség lehet, melyek vény nélkül is elérhetőek a patikákban. A visszerek kezelése külsőleg, gélek és kenőcsök segítségével a bőrön keresztül gyenge hatásfokú, csak speciális esetekben ajánlható.
Az előrehaladott esetek kezelése már a speciális szakrendelések, szakambulanciák feladata, nagy kiterjedésű visszerek, jelentős lábdagadás, a bőr barnás elszíneződése vagy fekély kialakulása esetén részletes kivizsgálás indokolt. Az ultrahangos vizsgálatok ma már könnyen elérhetőek, így lényegében fájdalommentesen meghatározható a betegség előrehaladottsága, akár azonnal, a szakrendelés keretein belül is. A súlyosabb állapotú betegeknek azonban fel kell készülniük arra, hogy a betegség oki kezelése a már elégtelenné vált felületes visszerek kiirtása, így tartós javulást vagy gyógyulást csak invazív-műtétes vagy katéteres beavatkozással lehet elérni. Persze megfelelő odafigyeléssel, az életvitel változtatásával, az időben elkezdett megelőző kezeléssel a súlyos állapotok, így a jelentős kellemetlenségekkel járó lábszárfekély kialakulása is elkerülhető.

Dr. Kerekes György
adjunktus
Belgyógyászati Klinika C épület

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.