2020. Augusztus 06. Berta, Bettina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Helyes állás, ülés, felkelés, emelés

Szinte nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élné át a derékfájás gyötrelmeit. Minden pillanatban a magyar népesség 4-5 százaléka - mintegy félmillió ember - szenved derékfájdalomtól.


Lehajtott fej, felhúzott vállak, kifordított csípő, többórás görnyedés az íróasztal felett keresztbe tett lábakkal. Sorolhatnánk, hogy a civilizáció látszólagos kényelme, a felnőttséggel járó kötelezettségek mennyi tartáshibát szülnek. A helytelen testhasználat nem természetes, mégis annak érezzük, mert megszoktuk. Aztán egyszer csak elkezd fájni hátunk, derekunk, becsípődik itt és begörcsöl ott. Mozgásunk egyre rugalmatlanabb, fáradékonyabbá, ingerültebbé válunk, és a szaporodó kellemetlenségeket a korra fogjuk. A gerinc elölről vagy hátulról nézve teljesen egyenes, míg oldalról nézve kettős „S” alakú ívet ír le: a nyaki és az ágyéki szakasz előrefelé, a háti szakasz, a keresztcsont és a farkcsont hátrafelé domborodik. Ezek az élettani görbületek a csecsemőkori fejlődés során alakulnak ki és 10 éves korban válnak véglegessé. A helyes testtartást befolyásolja többek közt a has- és hátizmok ereje, de szükséges hozzá akaraterő és odafigyelés is. Fontos megtanulni a helyes állást, testtartást, ülést és felkelést. Állás: A hasizmok, a farizmok és a comb elülső izmainak megfeszítésével helyes szögben tartjuk a medencénket. Vállainkat enyhén húzzuk hátra, zárjuk a lapockáinkat, fejünket középhelyzetben tartsuk meg és arcunk előre nézzen. Ülés alapszabálya: akkor megfelelő az ülőtartás, ha a gerinc az élettani görbületeket megtartja. Talpaink teljes felületükkel a talajon nyugszanak, térd – és csípőízületeink derékszögben haj-lítva, combjaink vízszintesen vannak, az ágyéki görbületet megtartva háti szakaszunk a háttámlának támaszkodik. Ezt a helyzetet megtartani fárasztó, ezért ha hosszú ülésre kényszerülünk, érdemes óránként felállni és mozogni vagy egy- két nyújtógyakorlatot beiktatni. Ha van rá lehetőségünk, derékpárna segítségével támasszuk meg ágyéki gerincünket, vagy ék alakú ülőpárnát, esetleg óriáslabdát használjunk. Felülés: Ágyban fekve először húzzuk talpa lábainkat, forduljuk oldalra, alsó végtagjainkat csúsztassuk ki az ágy szélére, majd engedjük le, miközben két karunkkal toljuk fel törzsünket ülő helyzetbe. Emelés: ne előrehajolva, hanem egyenes háttal végezzük. Álljunk közel a felemelni kívánt tárgyhoz, csípőnk és térdünk hajlításával egyenes törzzsel guggoljunk le, fogjuk a tárgyat közel magunkhoz és a térdek nyújtásával álljunk fel.

Szőcs Nikolett
gyógytornász

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.