2020. Július 15. Henrik, Roland nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Kutyaharapást oltással

Akit harapott már meg kutya, mart meg macska, tudja, milyen ijedséggel és fájdalommal jár. Ennél nagyobb baj, hogy fennáll a seb elgennyesedése, a merevgörcs (tetanusz) és a veszettség veszélye. Mi a teendő? – kérdeztük a baleseti sebészt.


A harapott sebek fertőzésveszéllyel járnak, mert a kutya, macska és egyéb emlős házi (pl. sertés) és vadon élő állat (pl. róka, denevér, nyest) nyála kórokozókat tartalmaz, melyek a szervezetbe jutva tetanusz és egyéb fertőzést okozhatnak. A ragadozók marása sebfertőzés szempontjából kevesebb veszéllyel jár, mint a háziállatoké, mert a húsevő állatok nyála kevesebb baktériumot tartalmaz, mint a vegyes táplálékon élőké. Viszont veszettséget terjeszthetnek. Fokozott gondossággal járunk el az ellátás során – mondta dr. Urbán Ferenc, a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály részlegvezető főorvosa. – Ha valakit megharapott egy házi vagy vadon élő emlősállat, orvoshoz kell fordulnia a merevgörcs (tetanusz) megelőzése és a sebfertőzés megakadályozása végett. Aki nem kapott tetanusz elleni védőoltást a harapást megelőző öt évben, annak minden esetben adunk, egyébként a sérülés jellegétől függően végzünk vakcinációt. A gyermekkori tetanusz védőoltások (di-per-te) 18 éves korig védettséget adnak, de nagy kiterjedésű sebeknél 18 éves kor alatt is adunk emlékeztető oltást, esetenként antitoxint is. Emellett ellátjuk a sebet, azaz kimetsszük, kitisztítjuk, és lehetőség szerint behelyezzük az öltéseket, melyeket nem csomózunk meg. Néhány nap múlva véglegesítjük a varratokat, zárjuk a sebet, amikor megbizonyosodunk arról, hogy nem alakult ki gyulladás. Gondosan kell eljárnunk, mert a merevgörcs a betegek 50 százalékánál halálhoz vezet.

Sebkezelés

A seb körültekintő kitakarítása és „nyitott” kezelése egyéb anaerob (levegő kizárása) kórokozók, illetve a gennykeltő baktériumok által okozott fertő-zés megelőzése végett is fontos. A ragadozók, egyes kisemlősök által okozott harapás útján terjed a veszettség, ami embernek, állatnak halálos. A veszettség lappangási ideje humán fertőzés esetén hosszú, ezért a sérülést követően megkezdett ún. posztexpozíciós aktív immunizálás biztonsággal nyújt védelmet. Az öt oltásból álló injekció sorozat beadását általában nem szükséges azonnal megkezdeni. Először kér-jük, hogy a kutya gazdája 24 órán belül mutassa be az állat oltási igazolványát. Ha be van oltva, a sérültnek nagy valószínűséggel nincs szüksége oltásra. Az illetékes állatorvos megvizsgálja a kutyát, és elrendeli az állat kéthetes megfigyelését. Ha nincs beoltva, „karanténba helyezése” akkor is indokolt. Ha két hét alatt nem alakulnak ki rajta a tünetek, és nem hullik el, akkor fellélegezhet a sérült. Ezért nem szabad agyonütni, elpusztítani a sebet ejtő állatot.

Vizsgálat

Tudni kell, hogy az állatban már akkor is benne lehetnek a veszettség vírusai, illetve fertőzőképes lehet, amikor még nincsenek ráutaló tünetei. Ha a megfigyelési idő alatt elpusztul, akkor az agy szövettani vizsgálata során kimutatható ún. Negri-testek egyértelművé teszik a diagnózist. Ha az állatot a harapás után leölik, a negatív szövettani eredmény nem zárja ki egyértelműen a vírushordozás lehetőségét. Az agykaparékból vett mintával egér embriókat oltanak, és ezek túlélését vizsgálják. Az eljárás hosszabb, bonyolultabb és költségesebb az állat megfigyelésénél. Gyakran a vizsgálat lezárta előtt biztonsági okokból megkezdjük a sérült immunizálását. Ha az állatot agyonütötték vagy nem kutatható fel (pl. kóbor kutya, vadon élő állat), tehát nem deríthető ki, hogy veszett volt-e vagy sem, akkor a merevgörcs elleni „tetanusz injekció” mellett veszettség elleni oltássorozatot is kap a sérült. Olyan esetben, amikor valaki bizonyítottan veszett állattal került kontaktusba, még akkor is teljes védőoltás sorozatot adunk, ha harapás nem történt, mert a vírus a bőr mikrosérülésein keresztül is bekerülhet az emberi szervezetbe, és halálos fertőzést okozhat.

Lappangási idő

Embernél 40 nap a veszettség lappangási ideje. Ha nem kapja meg az oltássorozatot a beteg és kialakulnak a veszettség tünetei, akkor az biztos halált jelent. Hazánkban 1969 óta 7-8 ember halt meg veszettség fertőzésben. Az időben kezdett védőoltás-sorozat mindegyikük életét megmenthette volna. Jó tudni, hogy az emberi harapás is lehet fertőző (verekedés). A leggyakoribb, hogy az ököllel szájba vágott ember foga felszakítja a bántalmazó öklét. A kézközépcsont és alapperc közötti ízület megnyílása esetén a nyálban tenyésző baktériumok gennyes ízületi gyulladást okozhatnak. Ezt különösen rossz szájhigiénéjű egyén nyála idézi elő. A begyulladt kéz cipó nagyságúra duzzad, és a legkisebb érintésre fáj. Gyógymódja: azonnali operáció és antibiotikum-kezelés.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.