2020. Július 08. Ellák nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Májgyulladásból alakul ki a májzsugor

Ha a máj betegségeire gondolunk, elsőként a rendszeres alkoholfogyasztás miatt kialakuló májzsugor jut az eszünkbe. Jó tudni, hogy az elhízás is okozhat zsírmájat. Ezeket a betegségeket ismerteti a belgyógyász.


A máj az anyagcsere központja, a tápanyag feldolgozója és szállítója. Az élelmiszert nem a megevett formában hasznosítja szervezetünk. A bélből felszívódott tápanyag a májba kerül, ott feldolgozzák a máj sejtjei, majd a vérkeringésbe jut, illetve egy része a máj raktáraiban marad. Például a cukrot a szervezetnek megfelelő cukorrá, glükózzá alakítják a máj sejtjei, és glikogén formájában raktározzák. Szabályozzák a vércukorszintet. Az aminosavakból, a fehérjék alapvető építőelemeiből felépítik a szervezet saját fehérjéit, és szinten tartják a vér fehérjetartalmát. Raktározzák és átalakítják a zsírokat. Epét termelnek, s az epesav gondoskodik a zsírok felszívódásáról. Hatástalanítják és kiválasztják a méreganyagokat az epébe – ismertette dr. Tornai István, a Belgyógyászati Klinika B épület egyetemi docense.

Alkoholos eredetű

Majd elmondta, a máj betegségei közül a leggyakoribb az alkoholos eredetű májzsugor. Az elhízott egyének leggyakoribb betegsége a nem-alkoholos eredetű zsírmáj. Esetükben az elhízáshoz társul az emelkedett vérzsírszint, a magas vérnyomás, a cukor- és szívbetegség (metabolikus szindróma). A harmadik csoportba a vírusos májbetegségek tartoznak, ezen belül a heveny és a krónikus májgyulladás (hepatítisz). S létezik még autoimmun májbetegség, mely során a szervezet immunrendszere saját maga ellen támad. Továbbá mivel egyre több gyógyszert fogyaszt a népesség, egyre több a gyógyszeres eredetű májkárosodás. Kiemelten májkáro-sítók a hormonkészítmények (pl. fogamzásgátló), az anabolikus szteroidok (sportolók által is használt doppingszer), a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ízületi fájdalmakra szedik), számos altatószer és egyéb ideggyógyászati ill. pszichiátriai gyógyszerek. Emellett a májbetegségek öröklődhetnek is – sorolta a tanár. – A májbetegségek mindegyikére igaz, hogy gyulladásos folyamatot indít a májban, melynek következményeként pusztulnak a májsejtek. A májnak óriási a regeneráló képessége, nagy ütemben pótolja a pusztuló sejteket. Amíg a pusztulás és az építés egyensúlyban van, addig megfelelően működik a szerv, de amikor megbillen az egyensúly, és a működő májsejtek rovására felszaporodik a kötőszövet, azaz hegszövet, akkor a folyamat elindul a májzsugor felé. A máj még ebben a folyamatban is sokáig képes ellátni feladatait, s nem okoz panaszokat. Éppen ezért nem gondolják a jelentős túlsúllyal rendelkezők (pl. plusz 20 kg) és a rendszeres alkoholfogyasztók, hogy betegek. Pedig legtöbbjüknél már folyamatban van a májzsugor kialakulása.

Évtizedeken át

Jó tudni, hogy évtizedek alatt alakul át a máj szerkezete, és amikor a kötőszövetesedés, a májszerkezet-átépülés elér egy bizonyos szintet, akkor mondható ki a májzsugor (cirrózis). A májban a kötőszövet, hegszövet lerakódása általában már visszafordíthatatlan folyamat. Tüneteket, panaszokat már csak akkor okoz, ha a máj működő állományának 90-95 százaléka elveszett. A szerv ilyenkor már nem képes ellátni a feladatát, és májelégtelenség alakul ki. A betegség egyik jele a sárgaság, mely a májzsugor végstádiumát jelenti. További szövődményként a hasban víz jelenik meg, a nyelőcső vénatágulatokon repedés keletkezik, mely az életet fenyegető vérzéssel jár, melynek halálozása 20-25 százalék is lehet, azaz magasabb, mint a szívinfarktusban. Veseelégtelenség is kialakulhat. A máj méregtelenítő funkciója is jelentősen romlik, a szervezetben maradó mérgek bejutnak az agyba, és zavartság mutatkozik, majd májkómába esik a beteg.

Daganatok

A májzsugor kedvez a májdaganatok kialakulásának is. A rák létrejöhet a májzsugor következményeként, de áttétek formájában is jelentkezhet a szervben. Magyarországon egymillióan fogyasztanak rendszeresen alkoholt, pl. naponta megisznak 2 üveg sört vagy két féldeci röviditalt. Tudni kell, hogy egy üveg sörben és fél deciliter tömény szeszben ugyanannyi alkohol van, csak más koncentrációban. Ennyitől nem részegedik le a fogyasztó, de ha évek, évtizedek alatt naponta megissza ezt a mennyiséget, májzsugorban betegszik meg. A nem-alkoholos eredetű zsírmájban ugyanez a májzsugort kialakító gyulladásos folyamat indulhat be, csak kevesebb embert érint. A jelentős kalóriatöbblet a májban bomlik le. Száz túlsúlyos ember esetében 20-25-nél kezdődik el a máj károsodása, és ezek közül 5-nél alakul ki cirrózis. Közismert, hogy az alkoholfogyasztást nehéz abbahagyni, de lefogyni sem könnyű. Mindkét esetben az illető akaratereje kell hozzá. A betegség gyógyszeresen nehezen befolyásolható. A nem-alkoholos zsírmájban szenvedőkben is a társuló magas vérnyomás és cukorbetegség miatt a szív- és érrendszerei betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Az elmúlt két évtizedben – a civilizált társadalmakban – olyan jelentősen növekszik a nem-alkoholos zsírmájú betegek száma, mint a magas vérnyomásosoké és a cukorbetegeké.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.