2020. Augusztus 06. Berta, Bettina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Napozni csak mértékkel tanácsos

Fürdőzésre, napozásra csábít a kéken szikrázó nyári égbolt, de nem mindenki engedhet a csábításnak. Vannak, akiknek kerülniük kell a napfényt vagy legalább is fényvédő krémmel bekenve, karokat, lábakat is elfedő könnyű, világos ruhában, kalapban léphetnek csak ki a napra. Ők fényérzékenyek, s ha megsüti őket a nap, barna vagy fehér foltos lesz a bőrük.


A pigmentzavar (a bőr barna vagy fehér foltosodása) a bőr festékanyagának, a melaninnak kóros felszaporodását vagy csökkent mennyiségét, illetve hiányát jelenti. Megjelenése genetikai adottság, belső tényezők (gyógyszer, belgyógyászati betegségek) és külső tényezők (napfény, fényérzékenyítő vegyületek: pl. növények, kozmetikumok) hatásának függvénye. A napfény UVB-sugárzása a bőr leégését okozza, UVA sugárzása a bőr öregedését. Az UV-sugárzás miatt elsősorban napégést követően az arcon, a vállakon megjelenő halvány- és sötétbarna foltok, szeplők, a bőr fényérzékenységére hívják fel a figyelmet, jelenlétük a melanoma (bőrdaganat) kialakulásának nagyobb esélyét jelzik. A szolárium UVA-sugárzása gyorsan kialakít egyfajta barna bőrszínt, a már meglévő melanin oxidációja és átrendeződése által, de ez nem tartós, a melanintermelés csak az UVB-sugárzás hatására fokozódik.

Bőrgyulladás, bőröregedés

A napfénynek kitett bőrön hosszú évek alatt főleg UVA-sugárzás következtében szabálytalan vagy kerek barna és fehér foltok, értágulatok jelennek meg, a bőrfelszín egyenetlenné válik, amelyek a napfény okozta bőröregedés jelei. A bőrön lévő kozmetikumok, parfümök a napfénnyel együtt bőrgyulladást válthatnak ki, mely ismétlődve felerősíti a bőröregedést. Jelentős kozmetikai problémát jelent – főként fiatal nőknél – a homlokon, orcákon, felső ajak felett kialakuló májfolt. Ebben – a genetikai hajlam mellett – a hormonok (terhesség, fogamzásgátlók) és a napfény játszanak szerepet. Kezelését nyáron el kell kerülni, mert fokozhatja a károsodást. Ilyenkor a fényvédelem a legfontosabb.

Foltosodás

A bőr foltosodásához vezethet ezen kívül anyagcsere-betegség, alultápláltság (vitaminhiány) is. Pigmenthiány (éles szélű fehér foltok a bőrön) a bőr festéksejtjeinek károsodása következtében alakul ki, gyakran autoimmun betegségekkel, főként pajzsmirigybetegséggel társulva. Az elváltozás a beteg 10-30 éves életkora között kezdődik. Mivel napfény hatására a foltok növekednek, a környező bőr barnulása miatt jobban láthatóvá válnak, ezért fényvédelem javasolt nyáron. Kezelése nehéz, szóba jön a fototerápia, lézer, sebészi kezelés és kenőcsök.
Napozáskor javasolt az egyéni fényérzékenység fi gyelem-bevétele. A D-vitamin képződéséhez fontos az elegen-dő UVB-sugárzás, de ügyelni kell a napégés elkerülésére, azaz 11-16 óra között nem tanácsos a tűző napon tartózkodni. S nyaralás előtt érdemes a bőrt naphoz szoktatni, azaz nem a munkahelyről indulni a tengerpartra. S nem javasolt szoláriumozni.

Dr. Emri Gabriella
egyetemi docens
Bőrgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.