2020. Augusztus 06. Berta, Bettina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  A nyitott hátgerinc a magzati életben alakul ki

A nyitott hátgerinc a magzati életben alakul ki annak következtében, hogy a gerinc háti oldalán a gerinc, a gerincvelő és burkai nem záródnak. Ebbe a csoportba az elváltozások széles skálája tartozik. Egy hiányzó csigolyanyúlványtól a súlyos, akár az életet is veszélyeztető fejlődési rendellenességeket sorolunk ide.


Kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők és a magzatot a terhesség korai szakában ért valamilyen károsító hatás; vitamin-, elsősorban folsavhiány, gyógyszerek károsító hatá-sa. Multifaktoriális öröklődésmenet jellemzi, ez azt jelenti nem egy gén felelős a kialakulásáért. Ha egy szülőpárnak már született egy gyermeke nyitott hátgerinccel, akkor az ismétlődési kockázat körülbelül 3 százalék. Az utóbbi évtizedekben a megelőzésben előreléptünk. A terhesség alatt az anya szérumában és a magzatvízben megemelkedik az AFP- (alfa-fetoprotein) szint a magzati bőr folytonosságának megszakadásakor. Ilyen fejlődési rendellenességek a nyitott gerinc, a hasfalhiány. Ezért került bevezetésre szűrő vizsgálati jelleggel az AFP-szint meghatározása a tizenkettedik terhességi héten. Ha az anya vérében a szérum alfa-fetoprotein koncentrációja magasabb, valamint a rutin magzati ultrahangvizsgálatok során is eltérésre utaló jeleket találunk, az anyát szükséges genetikai tanácsadásra küldeni.

Betegségmegelőzés

Elsődleges megelőzésről is beszélhetünk, mivel e fejlődési rendellenesség kockázata csökkenthető a tervezett terhesség előtt, valamint a terhesség első harmada alatt rendszeresen szedett folsavval. Ezt a kezelést alkalmazzuk az epilepsziaellenes gyógyszert szedő kismamák esetében. A betegség tüneteit meghatározza az a tény, hogy a záródási zavar mely rétegeket érinti. Ha a bőr nem zárul, tehát jól látható a fejlődési hiba, a spina bifi da aperta elnevezést használjuk. Ebbe a csoportba tartoznak a következők: Meningokele: ez a születés pillanatában, de már a méhen belül is észlelhető; leggyakrabban a háti-ágyéki gerincszakaszon található vékony bőrrel vagy csak hártyával fedett, a felszínből előemelkedő, cisztás jellegű, csak agyvizet tartalmazó elváltozás. Az újszülöttnél idegrendszeri eltérés nem található, az elváltozás az idegeket nem érinti. Sürgős műtéti beavatkozást igényel a fertőzés veszélye miatt. Sikeres sebészi megoldás esetén a gyermek teljes gyógyulása érhető el. Myelomeningokele: a csigolyák hátsó íve, a kemény agyhártya, a gerincvelő nyitott, csak egy vékony hártya borítja. Az agyvíz ebben az esetben szivárog. Ennek az állapotnak veszélye a súlyos fertőzés kialakulása. Súlyos idegrendszeri eltéréseket észlelünk a defektus helyétől függően, mind a mozgató, az érző és a vegetatív funkciókban. Például az alsó végtagok kóros gyengeségét, bénulását, a vizelet- és székletürítés szabályozásának képtelenségét. Emellett a betegek 80 százalékának számítunk egyéb, az idegrendszert érintő fejlődési rendellenességére.

Közös döntés

A beteg kilátásai kedvezőtlenek, még akkor is, ha elvégzik az idegsebészeti beavatkozást, ezért a kezelés még napjainkban is vitatott. Az idegsebész, a gyermekideggyógyógyász és a szülő közösen dönt az érintett újszülött sorsáról, azt sem hagyva figyelmen kívül, hogy a megoperált gyermekre milyen élet vár, mert ezt a defektus helye meghatározza. Ezek a következők: járásképtelenség, széklet-, vizelettartási és ürítési képtelenség. Ha műtét mellett döntünk, azt minél hamarabb el kell végezni. Erre speciális centrumokban van lehetőség, egyike az Idegsebészeti Klinikán működik. Ezt követően mozgásfejlesztés, ortopédiai és urológiai gondozás szükséges a habilitációhoz. Náluk nem lehet eléggé hangsúlyozni a pszichés támogatás fontosságát. Ha a bőr zárt, a spina bifi da occulta elnevezést használjuk. Gyakran „véletlenül” fedezzük fel, a vizsgálat nem erre irányul, hanem ún. „mellékleletként” derül ki. A csigolyaívek és lemezek záródási hibája, a gerinccsatorna nyitott. Idegrendszeri eltérést nem találunk, a bőr ép, más okból készített röntgenfelvételen látható a csigolyaelváltozás. Leggyakrabban az ágyék-keresztcsonti szakasz érintett. A népesség mintegy 20-30 százalékánál előfordul. Kísérő tünetei lehetnek pl. a bőrön – elsősorban a keresztcsont tájékán – fokozott szőrnövekedés, pigmenteltérések, apró, jóindulatú érdaganatok. Ritkábban enyhe idegrendszeri eltérések is megfi gyelhetők: mozgás-, érzészavar, vegetatív panaszok. Enyhe, csak csontos elváltozást okozó esetekben általában semmiféle kezelésre nincs szükség. Későbbi életkorban az időnként fellépő deréktáji fájdalom esetén fontossá válhat a rendszeres mozgás, gyógytorna.

Dr. Katona Nóra
neonatológus
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.