2020. Szeptember 23. Tekla nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány



Tisztelt Látogatóink! 

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája (Klinika) az Auguszta főhercegnő fővédnöksége alatt 1914-ben átadott épületben (Auguszta Klinika) és az 1993-ban mellé épített szívsebészeti szárnyban működik. Maga a főépület 2008-ban Európai Uniós támogatás felhasználásával jelentősen megújult. Az eredetileg a tüdőbetegek ellátására épült szanatórium funkciója a több mint egy évszázad során számos alkalommal változott, a tüdőgyógyászat az I. sz. Klinikai Telepre került, az eredetileg önálló Kardiológiai és a Szívsebészeti Klinika 2007-ben történt egyesülésével alakult ki a jelenlegi struktúra.

A Klinika ellátási területe az Észak-Alföld és Észak-Magyarországként definiált régió, az ellátandó betegek száma a legmagasabb progresszivitási szinten meghaladja a 2 milliót. A szakmai profil a felnőtt kardiológia és felnőtt szívsebészet csak nem teljes spektrumát felöleli: a nem-invazív kardiológiát, az invazív, katéteres kardiológiai diagnosztikát és műtéteket a koronária, aritmia és szervi szív problémák kezelésére, a nyitott szívműtéteket és a minimál invazív szívsebészeti beavatkozásokat.

A kardiológia és a szívsebészet rohamos fejlődése újabb és újabb lehetőséget kínál a diagnosztikában és a terápiában. Célunk, hogy az új eljárásokat minél rövidebb időn belül meghonosítsuk, betegeink számára is elérhetővé tegyük.

Prof. Dr. Csanádi Zoltán
Intézetvezető



Kardio Magazin

<< előző oldal


  Egy életen át tart

A sclerosis multiplex a leggyako­ribb, fiatal felnőttkorban 20-40 év között kezdődő idegrendsze­ri betegség, amely rokkantság­hoz vezethet.


Krónikus betegség, a megjelenésétől számítva végigkíséri a páciens életét, de az esetek jelentős részében nem befolyásolja az életkilátásokat – mondta dr. Csépány Tünde, a Neurológiai Tanszék egyetemi docense. Súlyossága, lefolyása betegenként változó. Autoimmun megbetegedés, a szervezet védekező rendszere hibásan működik, ezért idegennek ismeri fel a saját idegrendszerében lévő fontos anyagokat, melyre gyulladásos folyamatokkal reagál. Az idegpályák több helyen, több gócban károsodnak az agyi féltekében és a gerincvelőben. Erre a betegség neve is utal: multiplex, azaz több gócú, szklerózis, azaz elkeményedés, többszöri gyulladás következtében kialakuló hegesedés. Kezdetben általában egy idegpálya, később pályarendszerek károsodására utaló jelek, tünetek észlelhetők: homályos látás, végtaggyengeség, egyensúlyzavar, zsibbadás, vizeletürítézavara, kettőslátás, memóriacsök-kenés, depresszió. Mértéke, előrehaladása egyénre szabottan váltakozik, 80 százalékukra a betegség kezdetekor jellemző, hogy hul-lámzóan (shubokban) jelentkezik. Kezelésre, esetleg kezelés nélkül is tünetmentessé válhat a páciens, de a visszaesések ismétlődésével a maradvány tünetek kialakulásának az esélye nő. Ezek a tünetek évek alatt összeadódnak és moz-gáskorlátozottsághoz, rokkantsághoz vezethetnek. Az esetek kb. negyedrészében jóindulatú a betegség és 10-15 év múlva is a betegek könnyű fizikai terheléssel járó munkát tudnak végezni. A múlt században a sclerosis multiplex diagnózisa a köztudatban „egyenlő volt a tolókocsival”. A tünetek hullámzásával jellemezhető kórformában a betegeket infúzióval, esetenként éveken át rend-szeresen adott injekcióval kezelik. Ez a lehetőség az elmúlt évtizedben óriási előrelépést jelentett a betegség kezelésében, esélyt adva arra, hogy a betegek éveken át megőrizzék munkaképességüket. Fontos a betegek rendszeres ellenőrzése, a kezelés hatásainak lemérése. Lényeges a betegség korai megállapítása, az ideggyógyászati vizsgálat, a képalkotó mint mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat, a gerincvízvétel, a látópálya működésének vizsgálata segítségével, ugyanis ekkor hatékonyabb a kezelés, mint a későn felismert stádiumban, amikor már az idegrendszeri károsodás maradandó.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.