2018. Június 18. Arnold, Levente nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Kardio szűrés
Alapítvány
Ambulancia
Szívultrahang
Elektrofiziológiai labor
Általános kardiológia osztály
Intenzív osztály
Hemodinamikai laboratórium
Transztelefonikus EKG
Az intézet története
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Az intézet története

Az Auguszta Szanatóriumtól a Kardiológiai Klinikáig
Debrecen 1914-2000 

A XIX. és a XX. század fordulójára Magyarországon a tuberculosis olyan mértékben szedte áldozatait, hogy a betegséget méltán nevezték morbus hungaricusnak, amely a szegény néprétegek mellett már a polgáriasodó középrétegeket is veszélyeztette. E veszélyt felismerve Korányi Frigyes kezdeményezésére 1901-ben Budakeszin létrehozták az első intézetet, az Erzsébet királyné Szanatóriumot a tüdőtuberculosisban szenvedő betegek elkülönítésére és kezelésére. Néhány évvel később a debreceni polgárság részéről is felmerült az igény, hogy szanatóriumot építtet a szegény sorsú tbc-s betegek számára kiváltképp azért, mert a korabeli Munkásbiztosító Pénztár adatai szerint minden 10. biztosított tbc-s beteg Debrecenben és környékén fordult elő. A szanatórium építéséhez Debrecen szabad királyi város a Nagyerdőn 30 hold földet és 150 ezer korona támogatást adott a József királyi főherceg Szanatórium Egyesület és a Debreceni Kerületi Munkásbiztosító Pénztár kezdeményezésére. Az 1 millió 200 ezer koronába kerülő építkezés Jendrassik Alfréd építész tervei alapján 1909 elején kezdődött el és a kész szanatóriumot, mely Auguszta főhercegnő védnöksége alatt állt és az ő nevét vette fel, 1914 áprilisában adták át rendeltetésének.

A szanatórium első igazgatója dr. Geszti József főorvos volt, aki 1945-ig irányította az intézet munkáját. Az Auguszta Szanatórium átadásának évében kitört az első világháború és a szanatórium épületét 1914 szeptemberében hadi sebesültek részére lefoglalták és az eredetileg 175-re tervezett ágylétszámot 430-ra emelték. A jelentősen megnövelt számú ágyon látták e1 a háború miatt egyre szaporodott tbc-s betegek mellett a keleti front nagyszámú hadi sérültjét is. A háború befejezése után 1921-től indult meg az orvosképzés az 1914-ben létrejött Debreceni Tudományegyetemen azonban a klinikai épületek a háború sújtotta város nehéz gazdasági helyzete miatt nem készültek el időre, így az orvosi kar működéséhez igénybe kellett venni az Auguszta Szanatóriumot és a Városi Kórházat is. Ennek eredményeként a szanatórium egy részét a Belgyógyászati Klinika (igazgató Csiky József), a Sebészeti Klinika (igazgató Hüttl Tivadar) és a Központi Röntgen Intézet (igazgató Elischer Gyula) betegei foglalták el. Az említett klinikák ideiglenes jelleggel kaptak helyet a szanatóriumban, azonban a sebészeti profil mindvégig megmaradt, hiszen a súlyos tuberculosisban szenvedő betegek esetében gyakran jelentkeztek olyan szövődmények, amelyek sebészi beavatkozást igényeltek.
A második világháború után a szanatórium súlyos gazdasági helyzetét az 1946. január 1-jén megtörtént állami kezelésbe vétel oldotta meg. Az ekkor megszűnt Auguszta Szanatórium Állami Tüdőbeteg Gyógyintézet lett, ahol jelentős fejlődés indult el. Az intézet igazgató főorvosa dr. Pongor Ferenc volt, aki már 194 óta vezette az Auguszta Szanatóriumot és további csaknem három évtizeden át állt az intézet élén 1974-es nyugdíjazásáig. 1948-ban az intézeten belül a tüdőműtétek számának növekedése miatt önálló tüdősebészeti osztályt hoztak létre, melyet 1951-ben új sebészeti pavilon megépítése követett. A sebészeti osztály vezetője kezdettől fogva dr. Schnitzler József volt, aki a csont- és ízületi tuberculosis újszerű műtéti megoldásáért 1951-ben Kossuth-díjat kapott. A tüdő- és mellkas sebészeti részleg mellett új profilok is kialakultak, mint például a bronchológiai osztály (Mészáros György docens itt végzett az országban elsőként altatásos hörgőtükrözést), szemészeti tbc-s osztály, légzés.- és keringésfunkciós osztály, valamint bakteriológiai és citológiai laboratórium.

1955. január elsején az Egészségügyi Minisztérium az Állami Tüdőbeteg Gyógyintézetet a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez csatolta, előbb Tbc Klinika majd Tüdőgyógyászati Klinika lett az elnevezése. További fordulópontot jelentett az intézet életében az 1974-es és 1975-ös év, amikor előbb a 105 ágyas mellkassebészeti osztályból létrejött a II. Sebészeti Klinika Schnitzler József professzor vezetésével, majd a 100 ágyas belgyógyászati osztályból kialakult a III. Belgyógyászati Klinika Szegedi Gyula professzor vezetésével. A volt anyaintézet, a Tüdőgyógyászati Klinika élére a budapesti Tüdőklinikáról érkezett Mihóczy László professzort nevezték ki, akinek közel 20 éves igazgatói tevékenysége alatt a Tüdőgyógyászati Klinika (majd 1986-tót Szív-és Tüdőgyógyászati Klinika) az országban egyedülállóan összevont kardiológiai és pulmonológiai profilú regionális centrumként működött („thoraxcentrum"). Ez a „thorax centrum" szemlélet pozitív hatást gyakorolt a korábban csak pulmonológiai profilú intézményre és megadta a keretet a kardiológia, ezen belül az invazív kardiológia fejlődéséhez. A debreceni kardiológia fejlődését nem kismértékben befolyásolta a II. Sebészeti Klinikán folyó szívsebészeti tevékenység, mely az 1960-as évek elején kezdődött. Az első szívműtétet Debrecenben 1963-ban Eisert Árpád nyíregyházi sebész főorvos végezte, mely a Bota11-vezeték lekötése volt. Az első nyitott szívműtétet öt évvel később, 1968 júniusában Kovács Gábor szegedi szívsebész professzor végezte e1 vendégoperatőrként, melyhez a szív-tüdőmotort a clevelandi (Ohio) Református Egyházközösség ajándékozta Bartha Tibor püspök közben járásával. A debreceni szívsebészet igazi Fejlődése 1972-ben indult meg Gömöry András professzor irányításával, majd 1983-tól, amikor Péterffy Árpád professzor, a stockholmi Karolinska Intézet volt munkatársa átvette a II. Sebészeti Klinika irányítását, rohamléptekben elkezdődött az ország egyik legkorszerűbb szívsebészeti centrumának kialakítása. Ennek eredményeként 1993. március 31-én átadták az új szívsebészeti központ épületét, mely néhány év alatt kinőtte a II. Sebészeti Klinika kereteit és 196. június 1-jétől önálló Szívsebészeti Klinikává alakult Péterffy professzor vezetésével. A II. Sebészeti Klinika irányítását Sápy Péter professzor vette át. A szívműtétek számának jelentős növekedése egyre sürgetőbbé tette a legmodernebb kardiológiai invazív és noninvazív vizsgáló és terápiás módszerek alkalmazásának bevezetését.
1994-ben a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika élére Édes István professzor került a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemről, aki elsődleges feladatának tekintette a klinika különböző laboratóriumainak legkorszerűbb műszerekkel történő felszerelését. Időközben az egészségpolitikában és a finanszírozásban bekövetkező nem mindig kedvező változások ellenére az elmúlt öt év alatt a DOTE Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikán az eddigi fennállása alatt korábban nem tapasztalt fejlődés következett be. A viszonylag rövid idő alatt döntően saját erőforrásból sikerült a meglévő betegosztályokat és laboratóriumokat korszerűsíteni és felújítani, valamint új osztályokat, laboratóriumokat és ambulanciákat kialakítani. A pulmonológiai részleg keretén belül új elkülönített pulmoonkológiai és speciális tbc-osztály, korszerű pulmonológiai-allergológiaiambulancia és diagnosztikai laboratórium valamint új bronchológiai lézerlaboratórium létesült. A kardiológiai részlegen belül a kor legmagasabb szakmai elvárásainak megfelelő és a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt echokardiográfiás és terheléses EKG Holter-laboratóriumot sikerült kialakítani. 1995-ben létrejött a kizárólag experimentális kutatások végzésére alkalmas laboratórium, ahol lehetővé vált a nemzetközi színvonalú alap- és alkalmazott klinikai kutatás neves külföldi társintézetek és kutatók kooperációjával.
Az utóbbi években- költséghatékonysági szempontokat is figyelembe véve - különösen nagy hangsúlyt kapott az ambuláns kardiológiai betegellátás fejlesztése a klinikán. A '90-es évek elején Debrecen város jelentős támogatásával Czuriga István főorvos kezdeményezésére a klinika területén létrejött az országosan is egyedülálló, a teljes kardiológiai noninvazív diagnosztikát felölelő, prevenciós és ambuláns rehabilitációs tevékenységet is végző járóbeteg-kardiológiai intézet. A klinikával szakmailag szorosan együttműködő és évi 13-15 ezres betegforgalmat végző Debreceni járó beteg Kardiológiai Intézet mellett szükséges volt létrehoznia négy megyére kiterjedő korszerű regionális kardiológiai ambulanciát is, ahol a hemodinamikai vizsgálatra és szívműtétre váró betegek konzultációja és ambuláns vizsgálata történik. A járó beteg forgalom dinamikus növekedése mellett folyamatosan nőtt az elmúlt években a fekvőbeteg-forgalom is, miközben az átlagos ápolási idő jelentősen csökkent. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt években a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika a DOTE egyik legjobban gazdálkodó intézetévé vált, így további fejlesztések váltak lehetővé.
Mivel a klinika kardiológiai részlege a hét országos centrum egyike és négy megye kardiológiai ellátásáért felelős, a diagnosztikai szívkatéterezés, a PTCA és a stentimplantáció iránti egyre nagyobb igény indokolttá tette a hemodinamikai laboratórium kapacitásának jelentős növelését. Jelenleg évente átlagosan 2500 körüli diagnosztikai szívkatéterezést és 450 katéterterápiás beavatkozást végzünk. Ez a hemodinamikai kapacitás évente 1200 körüli nyitott szívműtét elvégzését teszi lehetővé a Szívsebészeti Klinikán. Ezen számadatok alapján az északkelet-magyarországi kardiológiai ellátást végző Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika és a Szívsebészeti Klinika az ország egyik legnagyobb centrumává vált. A közeli jövőben el-engedhetetlenné vált a szívsebészeti teljesítmény tervezett évi 1500 körüli nyitott szívműtétjéhez az invazív kardiológiai kapacitás jelentős növelése. Ennek jegyében 2000-ben jelentős nagy beruházással sikerült kialakítani az új hemodinamikai laboratóriumot, valamint ehhez kapcsolódóan növelni a fekvőbeteg- és intenzív ellátó kapacitást is. Ezen fejlesztések lehetővé teszik, hogy a jövőben további javulás történjen a kardiológiai betegellátás színvonalában és a klinika meg tudjon Felelni amodern medicinaelvárásainakés a jövő szakmai kihívásainak. 



Az intézet tudományos munkája a második világháborút követően indult jelentős fejlődésnek. Az elmúlt több mint 50 év szerteágazó és rendkívül gazdag tudományos tevékenységét a több mint 2000 tudományos publikáció, a közel 30 kandidátusi és 5 doktori fokozat, az egyre növekvő PhD-képzési programok, valamint a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok jelzik. Az elmúlt 5 évben a klinika dolgozói évente 90-100 előadást tartottak hazai és nemzetközi kongresszusokon, 300-400 közlemény, citálható absztrakt, tudományos könyvfejezet vagy könyv jelent meg a klinikáról. A tudományos tevékeny¬séghez a klinika számos pályázati forrásból kapott támogatást (ETT, OTKA, Magyar-Amerikai Közös Alap). 194-2000 között a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikaszámos nagy létszámú nemzetközi részvételű tudományos kongresszust szervezett (Crossroads in Medicine, Debreceni Kardiológiai Napok I-V). A klinika orvosai számos hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek tagjai.
Az intézet oktató munkáj a már 1943-ban az Auguszta Szanatóriumban elkezdődött. Kezdetben az orvostanhallgatók oktatását, majd 151-től folyamatosan a posztgraduális képzést is végezte az intézet. Több mint 200 tüdőgyógyász és 50 kardiológus szerezte meg szakorvosi képesítését a klinikán. Elsősorban a régióhoz tartozó megyék orvosai vesznek részt posztgraduális programjainkban, de a régión kívülről is érkeznek hallgatók klinikánkra. A szakorvosi képzési formák mellett rendszeresen végezzük a családorvosok továbbképzését és az egészségügyi szakdolgozók különböző speciális képzését. 


Az ezredforduló újabb mérföldkövet jelentett a debreceni egyetem nagyerdei II. klinikatelepének életében. Az újjászerveződött Universitason belül a volt Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrummá alakult és ezzel csaknem egyidejűleg a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika is kettévált Tüdőgyógyászati Klinikára (dr. Szilasi Mária egyetemi docens vezetésével) és Kardiológiai Klinikára (Édes István professzor irányításával). Így a közel 100 éve épült és a tbc elleni küzdelemben szép sikereket elért Auguszta Szanatóriumból az ezredfordulóra öt korszerű egyetemi klinika jött létre (Tüdőgyógyászati Klinika, Kardiológiai Klinika, III. Belgyógyászati Klinika, II. Sebészeti Klinika, Szívsebészeti Klinika). Ezen intézetek már aXXI. század igényeinek és követelményeinek megfelelően végzik gyógyító, tudományos és oktató munkájukat. A jövő tervei között szerepel a volt Auguszta Szanatórium további modernizálása, klinikai tömbbé történő átalakítása. A leendő tömb lehetőséget nyújtana a sürgősségi betegellátás feladatainak megszervezésére és egy komplex cardiovascularis centrum kialakítására.



Irodalom
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Évkönyve 165-66.
Pongor F.: Hatvanéves a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika. Tuberkulózis és tüdőbetegségek. 1975. 28, 65-66.
Ineze D.: A debreceni mellkassebészet 40 éve. Orvosi Hetilap. 198. 130,2155-2157.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Klinika jubileumi évkönyve 1993-1998.
BotGy.: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés (1918-1998). Debrecen,1998.

Összeállította: dr. Czuriga István egyetemi adjunktus, intézetvezető főorvos és dr. Édes István egyetemi tanár

 









Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.