2018. Január 19. Sára, Márió nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2017. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Betegtájékoztató anyagok

<< előző oldal


  A szív-és érrendszeri betegségek megelőzése

Számos ember él a szív-és érrendszeri betegségek kockázatával. Mindenkit fenyeget a kardiovaszkuláris kór, akinek magas a vérnyomása, dohányzik, elhízott, magas a koleszterinszintje, cukorbeteg és sokat idegeskedik.


Fent felsoroltakot nevezzük a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek, más szóval rizikófaktorainak – mondta Dr. Czuriga István, a Kardiológiai Klinika egyetemi tanára, a városi kardiológiai járóbeteg szakrendelés vezetője. Elmondta azt is, hogy Magyarországon magas a szív-érrendszeri betegségek miatti halálozás, mivel igen rossz a népesség rizikófaktor státusza. A lakosság 15-20 százalékának magas a vérnyomása, sokan zsíros, rostokban, vitaminokban szegény étrenden élnek, dohányoznak, stresszesen élnek, keveset sportolnak.
A betegség kialakulását megelőzéssel (prevencióval) lehet elkerülni. A prevenció lehet elsődleges (primer), melyet a rizikófaktorokkal élő, de még nem kimutathatóan beteg egyéneknél végzünk és lehet másodlagos (szekunder), amit a beteg egyéneknél, pl. infarktust követően végzünk.
Az elsődleges betegségmegelőzés során életmódváltást javaslunk a betegnek, illetve szükség esetén gyógyszeres kezeléssel segítünk csökkenteni a kockázati tényezőket.

Az egyik leggyakoribb rizikófaktor a magasvérnyomás. A vérnyomás 140/90 Hgmm –ig normális értékű, amennyiben több, az magas vérnyomásnak számít és kezeltetni kell. Tudni kell, hogy a magas vérnyomás kezeletlen esetben károsítja az érrendszert, az agyat, a szemet, a szívet és a vesét. A gyógyszeres kezelés mellett fontos az életmódváltás is, mint pl. a dohányzás elhagyása, túlsúly esetén a testsúly csökkentése, a rendszeres testmozgás és kevesebb só fogyasztása.

A túlsúlyos egyének is hajlamosak a szív-érrendszeri betegségekre. A többlet súlyt diétával és testmozgással lehet leadni. A diéta lényege, hogy kerülni kell az állati zsírokban gazdag ételeket és előnyben részesíteni a telítetlen zsírokkal készülteket. Így például halból-és baromfiból készült ételeket érdemes fogyasztani zöldséggel, gyümölccsel, teljes kiőrlésű gabonából készült pékárúval. Ezek elősegítik a normális bélműködést és kedvező hatásúak a vércukor-és koleszterinszintre is.

A zsírok a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje révén jutnak a vérbe. A helytelen táplálkozás okozta magas vérzsírszint diétával jól befolyásolható, míg az anyagcserezavar miatt létrejövő vérzsírszint emelkedés legtöbbször gyógyszeres kezelést igényel.

Egyre inkább elterjed a dohányzás, már az iskolában rászoknak a tinédzserek és folytatják felnőtt korukban is. Magyarországon a 15 éven felüliek 34 százaléka rendszeresen dohányzik, valamint a férfiak 41 százaléka, a nők 28 százaléka. Évente 28.000-30. 000 ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt kialakult betegségekben. A dohányfüst legkárosítóbb anyaga a nikotin, mely a többi ártó anyaggal együtt bekerül a véráramba. Okozhat érelmeszesedést, érszűkületet, érelzáródást, agyi keringészavart, agyi infarktust, szívinfarktust és károsítja az egyéb szerveket. Aki időben leszokik a dohányzásról, (35 éves kora alatt), annál visszafordíthatóak a károsodások. Az elhagyást követően már szinte azonnal jelentkeznek a kedvező hatások. Ha a szívinfarktust elszenvedett beteg abbahagyja a dohányzást, az egy éven belüli újabb infarktus kockázata kb. felére csökken.

A cukorbetegség is erős rizikótényező. A diabéteszeseknél fiatalabb korban észlelhető az érelmeszesedés, mint egészségeseknél. Közöttük többen túlsúlyosak, és magasvérnyomás betegségük is van. Esetükben különösen fontos az előírt diéta és a kezelés pontos betartása, a megfelelő testsúly megtartása és a rendszeres testmozgás.

A sportolás hiánya különösen az ülőfoglalkozást végzőknél veszélyes. Ők hajlamosabbak elhízásra, cukorbetegségre, magasvérnyomásra. A fizikai aktivitás csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát, ezért egészség megőrzése érdekében a hét minél több napján javasolt 30-45 perces testmozgás.

A stressz szinte mindenkit sújt. Ha nem is mindig lehet kikerülni az idegeskedést, jó tudni, hogy mi az ellenszere. Jótékony hatással van az idegrendszerre a rendszeres fizikai és szellemi kikapcsolódás, s hasznosak a szakemberektől (pszichológus, pszichiáter) megtanulható feszültségoldó tréningek is (pl. autogén tréning).

A kockázati tényezők és a szívinfarktus halmozódhat egy családon belül is. „Öröklődhetnek” egy családon belül az étkezési és egyéb életviteli szokások, pl. az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, vagy a feszült, túlhajszolt munkatempó. Az öröklésnek részben genetikai, részben a szokások következtében jelentős szerepe lehet a koszorúérbetegség kialakulásában. Örökletes tényezők gyanúja esetén fontos, hogy valamennyi családtag kivizsgálása és kezelése megtörténjen.


Másodlagos prevenciónak nevezzük a már érbeteg páciensek betegségének ismételt kiújulását (pl. újabb szívinfarktus, agyvérzés) megakadályozó kezelését. Ugyanis, akinek szívinfarktusa vagy agyvérzése volt korábban, annak nagyobb az esélye arra, hogy újból kialakuljon egy másik szövődmény, mint az egészséges embernek. Az érbetegség nem csak egy szervet, hanem az egész érrendszert érinti, tehát kezelni kell az érbetegséget okozó magasvérnyomást, magas koleszterinszintet.
Az infarktusos betegeknek rendkívül fontos a rendszeres testmozgás. Már az infarktus kezelése során, az egészségügyi intézményben elkezdi a beteg mozgatását a gyógytornász. Ezt követően a járóbeteg ellátás keretében folytatják a programot, vagy szanatóriumba utalják a beteget. A Városi Járóbeteg Kardiológiai Intézetben hetenként háromszor tartanak 1-1,5 órás tréninget a szívinfarktuson átesett betegeknek. A felvilágosító előadással egybekötött tréning 12 héten át tart a Debreceni Egyetem Testnevelés Tanszéke tornatermében, melynek végezetével megvizsgálják a beteget s állapotától függően véleményt adnak a fizikai terhelhetőségéről.
Dr. Czuriga István minden gyógyult infarktusos beteget arra biztat, hogy végezzenek rendszeres testmozgást, ússzanak, kerékpározzanak, tornázzanak, fussanak, kinek milyen sportághoz van kedve.
Az étkezésben az elsődleges prevenció során leírtak szerint kerülni kell az állati zsírokat és előnyben részesíteni a telítetlen zsírokat. Ugyancsak a primér prevenció során említettek szerint csökkenteni kell a túlsúlyt, kezelni kell a cukorbetegséget és tréninggel csökkenteni a stresszt, valamint abbahagyni a dohányzást.
Bár hazánkban magas a szív-érrendszeri betegségek miatti halálozás és a rizikófaktorokkal élő egyének száma, az utóbbi években valamelyest javult a helyzet – foglalta össze Czuriga dr.


Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.