A kóros gyermekkori elhízás, az obezitás az elmúlt negyedszázadban rendkívül sok orvosi és pszichológiai vizsgálat tárgya volt. A kutatásokat az az orvosi felismerés indította el, hogy a jelentős súlyfelesleg számos betegség (szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség) közvetett oka lehet, és így szerepet játszik a várható élettartam csökkenésében is. Ezekről az egészségügyi problémákról régebben azt gondolták, hogy a felnőttkorra jellemző megbetegedések, de jelenleg megfigyelhetjük, hogy egyre több gyermeket érint. Ugyanakkor annak megállapítása, hogy valaki kövér, sovány vagy éppen normális testalkatú, az idő és a kultúra függvényében rendkívül változó normák alapján történik. Gondoljunk a múlt század eleji női ideálra, amit jelen időnkben egyszerűen kövérnek minősítenénk.

Túlzott táplálkozás, túlzott gondoskodás, stressz

A klinikai gyakorlatban obezitásról, azaz kövérségről akkor beszélünk, ha a gyermek súlya legalább negyven százalékkal meghaladja az életkorához és a testmagasságához előírt „ideális” testsúlyt. A pszichológia az obezitás okai közül egyrészt megemlíti a normális kövérséget, amelynél az elhízásnak sem egészségügyi, sem pszichológiai oka nincs, egyszerűen a családi szokás az, hogy mindenki sokat eszik. Másrészt megemlíti a fejlődési obezitást, amely családi, illetve familiáris problémák következményeként jön létre, rendszerint a szülők közötti tartós feszültség hatására. Rendszerint az anya gyermeke túlgondozásával elégíti ki frusztrált szeretetigényét. Valójában ezzel az anya a saját szükségletét elégíti ki, gyermeke így nemcsak hogy elhízik, hanem megtanulja azt a fajta rossz viselkedésformát, hogy frusztrált állapotban feltétlenül ennie kell. Harmadrészt megemlíti a reaktív obezitást, melyet súlyos érzelmi stressz előzi meg, mint például az egyik szülő halála, vagy éppen a kistestvér születése.

Testmozgás, diéta

A testsúly alakulásának örökletes összetevője az anyagcsere sebessége! Akinek az anyagcseréje lassú, gyorsan felvesz 1-2 kg felesleget, és ettől még lassúbb lesz az anyagcseréje. Amint a gyermek hízik, kevesebb kalória kell a súlyfelesleg megőrzéséhez, mint amit a felvétel igényelt. Az orvosi előírás mindenekelőtt a jól megtervezett testmozgásra irányul, melyhez a környezet támogató magatartása, valamint a mértéktartó diétának kell kapcsolódnia.

Elmagányosodás

Megfigyelhetjük, hogy a kövér gyermek általában kortársai gúnyolódásának, jó- vagy rosszindulatú tréfálkozásának tárgyává válnak. Ennek hatására jelennek meg az életvezetés és a személyiség zavarai, melyek az enyhe személyiségzavartól a szociális és szexuális alkalmazkodás súlyos gondjáig, a magányossá válásig vezethetnek. Semmiképpen nem szeretnénk, ha a gyermekeink ilyenekké válnának. Nem a plusz néhány kilogramm súlyfelesleg a veszélyes, hanem az elhízott, kövér gyermekek esetében állhatnak fenn ezek a másodlagos tünetek.

Súlygyarapodás megfékezése

A szülő legfontosabb feladata ilyen esetekben – a súlygyarapodás lehetőség szerinti fékezése mellett – segítséget nyújtani a gyermeknek megfelelő és eredményes megküzdési stratégiák kialakításában. Ne legyen a gyermek túlságosan sérülékeny társaival szemben, mert ebből kifolyólag még jobban gúnyolni fogják. A csúfolódásra humorral válaszoljon, ne agresszív szavakkal, így könnyebben leszerelheti társait. Sokszor tapasztaljuk, hogy a sértegető gyermekeket familiáris környezetben sok sértés éri, és ezeket a felgyülemlett belső feszültségeket az osztálytársainkon töltik ki. Az iskolai környezetben a pedagógus feladata a nevelés is, a gyermekek értékeinek a kiemelése, illetve optimális osztálylégkör kialakítása. Ehhez érzelmi intelligencia kell a pedagógus, illetve a gyermekek részéről.

Példamutatás, egészséges táplálkozás

Ha a gyermekek túlsúlyosak, leginkább úgy lehet felvenni a harcot a kilókkal, ha az egész család igyekszik odafigyelni a jó minőségű ételekre, több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, illetve rendszeresen mozogni. A szülők példamutatása nélkül ez szinte lehetetlen. Döntsenek hát úgy, hogy egészségesen fognak élni, így a gyermekek elsajátíthatják az egészséges családmodellt, ezáltal boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőttekké válhatnak.

Tizedes Erika
Klinikai gyermek szakpszichológus
Gyermekklinika