2018. Június 18. Arnold, Levente nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség olyan állapot, amelyben a szív nem képes maradéktalanul ellátni alapfeladatát: biztosítani a vérkeringést a test valamennyi szerve, szövete számára.


Fenti gondolatokat dr. Csanádi Zoltán egyetemi tanár, a Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika professzora mondta, majd folytatta: Magyarországon a szívelégtelenség leggyakoribb oka a koszorúér betegség, mely érelmeszesedés következtében jön létre. A szívelégtelenség kialakulhat infarktus, ritkábban vírusos fertőzés következtében, örökletes betegség talaján és az is előfordul, hogy nem tisztázott az eredete.

Gyenge szívműködés

A betegség tünetei: enyhébb esetben fáradékonyság fizikai megerőltetések kapcsán, előrehaladottabb betegségnél már egyre kisebb fizikai terhelés, a napi feladatok ellátása is nehézséget okoz a legsúlyosabb esetben már teljes nyugalomban is panaszok, nehézlégzés lép fel. Gyakori tünet és jel az alsó végtagokon, majd a test egyéb részein megjelenő ödéma (vizenyősödés). Hosszú évtizedeken át a szívelégtelenségnek azt a formáját ismertük, amelynél a szív pumpafunkciója, azaz összehúzódó képessége csökkent (szisztolés szívelégtelenség), és ezért nem képes fenntartani a megfelelő keringést. Az utóbbi években az érdeklődés homlokterébe került a szív működészavarának másik formája, az elernyedési, a vér befogadóképességét érintő rendellenessége (diasztolés szívelégtelenség). A fizikális vizsgálat és az EKG mellett a legfontosabb a szívultrahang-vizsgálat, mely elsősorban a pumpafunkció zavarát teszi egyértelművé, tehát a szisztolés szívelégtelenséget. Kiegészítő vizsgálatok is szükségessé válhatnak a betegség eredetének tisztázására. Így sor kerülhet koszorúérfestésre, CT, MR és laboratóriumi vizsgálatokra, akár szívizom biopsziára (szívizom szövet vétel) is.

Gyógyszerek, orvosi eszközök

A kezelés alapvető eszközei a gyógyszerek. Ezek mellett lehetőség van orvosi eszközök beültetésére is a beteg szervezetébe. Több mint 30 éve használatos eszköz a beültethető defibrillátor (ICD). Ismert, hogy a szívelégtelen betegek hajlamosabbak súlyos, életveszélyes ritmuszavarokra, és ez az eszköz képes arra, hogy külső segítség nélkül, automatikusan felismerje és megszüntesse a ritmuszavarokat. A világon 20, Magyarországon 15 éve érhető el az úgynevezett reszinkronizációs kezelés. Ezt nem minden szívelégtelenségben szenvedő beteg esetében lehet alkalmazni, csak azoknál, akiknél az elektromos vezetés a szíven belül lassult, és a szív különböző területeinek összehúzódása között jelentős késés van. Ilyen esetekben az egyébként is legyengült szívizomzat mellett a szív összehúzódás összerendezetlensége (aszinkróniája) tovább rontja a beteg életminőségét, életkilátásait. A reszinkronizáló eszköz, ami lehet pészméker vagy beültethető defibrillátor, képes a szívösszehúzódások összerendezettségét, hatékonyságát helyreállítani, illetve javítani. Az orvosi eszközök jelentős túlélést és életminőség-javulást eredményeznek a betegnek. Ezekből évente 300-350 darabot ültetnek be a Debreceni Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán.

A szívelégtelenség legsúlyosabb eseteire Magyarországon is rendelkezésre állnak olyan keringést segítő rendszerek (angolul assist device), melyeket elsősorban olyankor alkalmaznak, amikor már minden egyéb kezelési lehetőség kimerült, és a beteg szívátültetésre vár.

Egészséges életmód


A szívelégtelenség megelőzésében fontos az egészséges életmód: a helyes táplálkozás, az optimális testsúly, a rendszeres testmozgás, a káros szokások, mint pl. a dohányzás elhagyása. A helyes táplálkozás része napi legalább fél kilogramm zöldség- vagy gyümölcsfogyasztás, zsírszegény húsok, főleg hal és baromfi. Akik már szívelégtelenségben szenvednek, azok gyógyszeres, illetve eszközös kezelésben részesülnek, emellett sokat tehetnek magukért, ha hiánytalanul betartják a fenti tanácsokat. Optimális a heti 3-4 alkalommal végzett testmozogás könnyű, illetve közepes intenzitással: kocogás, gyors séta, úszás, kerékpározás.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.