2018. Január 17. Antal, Antónia nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2017. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Előzzük meg a fogászati betegségeket!

A rossz szájhigiéné, a nem megfelelő szájápolási szokások és a félévenkénti szűrővizsgálaton való megjelenés elmulasztása hozzájárul a leggyakoribb fogbetegségek és a fogágy betegségek kialakulásához. Ezek keletkezésében a fogakon megtapadó lepedék (plakk) elsődleges szerepet játszik. A megelőzésben törekedni kell a fogak lepedékmentességére.


A foglepedék (dentális plakk) kialakulása olyan biofilm, amely fogak és a fogpótlások (tömések, hidak, kivehető fogpótlások) felszínén keletkezik, mely levált baktériumokat és baktériumok közötti állományt tartalmaz. A lepedékkel borított felszín a foghoz hasonló színű, de bársonyos, matt, puha felrakódás, amely a fogak felületén folyamatosan képződik. Lepedék minden felszínen képződhet, amely rágás során nem tisztul meg, illetve a fogmosás során nem tisztítunk meg (fognyak, rágófelszínek mélyedései). Okozója lehet a fogszuvasodásnak, elősegíti a fogkő képződését és az ínybetegség kialakulását.
A foglepedék képződését elősegítik: torlódott fogak (nehéz tisztítási felület), a nem kielégítő, helytelenül készített vagy elálló tömésszélek, rosszul illeszkedő koronaszélek, fogsorok, a nyál csökkenése, a dohányzás, helytelen táplálkozás (szénhidrátdús, folyékony, pépes).

Foglepedék

Rendszeres napi szájápolással (helyes fogmosási technika alkalmazása naponta kétszer, mely kiterjed a fogakon kívül a nyelvre is); a fogkefe 2-3 havonkénti cseréje (a sörték állapotának függvényében); fogselyem, superfloss, fogköz tisztító kefe használata (nehezen hozzáférhető fogfelszínek tisztítására szolgál); a nyelv tisztítása nyelvkaparóval; professzionális fogtisztítás igénybevétele fogorvosi rendelőben (hozzáférhetetlen elszíneződéseket is eltünteti és otthon is jól tisztítható, sima fogfelületet eredményez); szájvíz használata (a foglepedék lerakódásának csökkentése céljából); félévenkénti megjelenés fogorvosi szűrővizsgálaton.


Fogkő

A fogkő nem más, mint elmeszesedett foglepedék, mely íny alatt és felett, a fogakon és fogpótláson egyaránt előfordulhat. A megfelelő fogmosási technika hiányában leggyakrabban és leggyorsabban a nagy nyálmirigyek kivezető nyílásaival szemben képződik (a felső kis-és nagyőrlők orca felőli oldalán, az alsó metszőfogak és a szemfogak nyelv felőli felszínén). A fogkő kezdetben világos, sárgás színű és viszonylag puha, majd idővel barnássá válhat és megkeményedik. Az elszíneződés mértéke függ a szájba kerülő anyagoktól is. A fogkő kórosan befolyásolja az íny és a fogágy állapotát. Ha érdes a fog felszíne, akkor elősegíti az újabb bakteriális foglepedék lerakódását. A fogkő jelenléte ínygyulladást okoz, amely elveszti egészséges, rózsaszín színét, megduzzad, vörössé válik, és fogmosáskor vérezni kezd. Kialakulásában szerepet játszik többek között a rossz szájhigiéne, a hajlam, az örökletes tényező, a dohányzás. A fogkövet tanácsos eltávolíttatni az íny alatti és feletti területekről; a fogak felszínét polírozni (a simább felszínen a lepedék nehezebben tud megtapadni); otthon rendszeresen és helyesen fogat mosni, és használni a kiegészítő szájhigiénés eszközöket (pl. fogselyem, superfloss, fogköz tisztító kefe, nyelvkaparó); és a fogkőképződést gátló fogkrémeket (pirofoszfát tartalmú). Szájvizet és szájöblítőt csak abban az esetben érdemes használni, ha valamiért akadályozott a mechanikus tisztítás). Javasolt félévente megjelenni fogorvosi szűrővizsgálaton.

Fogszuvasodás

Fogszuvasodás (caries) a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, majd a mélybe haladó idült folyamata, amely a kemény fogszövetek nem gyógyuló roncsolását okozza. A szájban lévő baktériumok a foglepedékben található ételmaradványok szénhidrát tartalmú anyagaiból savat képeznek, melyek oldják a fogzománcban található ásványi sókat. Ez a folyamat a fogakon fehér foltok, majd a kemény foganyag hiányát, „lyukak” keletkezését okozza. Kezdetben fehér foltot látunk, mely a fogzománc ásványi anyagainak a kioldódására utal. Ez a folyamat ebben a fázisban még visszafordítható (reverzíbilis). A fogszuvasodás létrejöttének megakadályozásában segíthet a fluorid tartalmú fogkrém használata. Ha a szuvasodás továbbhalad, akkor a zománcban kialakul a carieses üreg, a „lyuk”, mely a zománc után a dentinre is ráterjedhet, s azt is elpusztítva elérheti a fogbelet. Teendők a fogszuvasodás kialakulásának a megakadályozásában: otthoni, rendszeres fogmosás; kiegészítő szájhigiénés eszközök használata (fogselyem, superfloss, fogköz tisztító kefe, nyelvkaparó); fluorid tartalmú fogkrémek előnyben részesítése; cukortartalmú ételek és italok kerülése a főétkezések között, édességeket kizárólag a főétkezések után együnk és ne nassoljunk; ügyeljünk a helyes táplálkozásra (zöldség, gyümölcs, sajt, tej, rostos ételek fogyasztása); járjunk el félévente szűrővizsgálatra.

Ínygyulladás

Az ínygyulladás (gingivitis): kezdődő fogágybetegség, a dentális plakk okozza, vagyis a bakteriális foglepedék felhalmozódása, amely a fogak felületén és a fogíny szélén telepszik meg. Fogínygyulladás bárkinél előfordulhat, aki huzamosabb ideig egyáltalán nem mos fogat, vagy rossz technikával teszi azt. A krónikus ínygyulladás gyakran fájdalmatlan, az íny enyhén vörös, duzzadt lehet, puha tapintatú, fogmosáskor enyhe vérzés tapasztalható, kellemetlen lehelet és rossz szájíz észlehető. Az egészséges íny halványrózsaszín, nem vérzik, jól tapad a fogakhoz. Az ínygyulladás alapvető oka a helytelen fogmosási technika alkalmazása vagy a szájhigiéné mellőzése. A nem megfelelő minőségű tömések, elálló szélű koronák és hidak, a szuvas fogak befolyásolják a jó szájhigiéné hatékonyságát. Ha nem mosunk alaposan a fogat, akkor a visszamaradt lepedékben elszaporodó baktériumok kiválthatják a gyulladásos folyamatot. A betegség ismert rizikófaktora a stressz, a fáradtság, a hiányos táplálkozás, genetikai hajlam, dohányzás, hormonális egyensúly felbomlása (terhesség, serdülés, változókor). Az ínygyulladás nem jár a szövetek végleges pusztulásával, a folyamat még kezelhető, visszafordítható és megszüntethető. Teendők ínygyulladás esetén: szájhigiénés motiváció és instrukció (plakkfestő tablettával láthatóvá tesszük a lepedéket és demonstráljuk a szájápolási hiányosságokat); a helyes fogmosási technika alkalmazása; a lepedék lerakódását elősegítő tényezők eltávolítása (túlérő tömések, elálló korona szélek, fogak anatómiai hibájának korrekciója stb.); a fogkő eltávolítása íny alatti és feletti területekről, fogak felszínének polírozása; kiegészítő szájhigiénés eszközök használata a fogközök megtisztítására (pl., fogselyem, superfloss, fogköz tisztító kefe); speciális fogkrémek használata (pl., aminfluorid és ónfluorid tartalommal); szájvizek használata a helyes fogmosás és fogköztisztítás kiegészítőjeként; rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel.

Fogágybetegség

A súlyos fogágybetegség (parodontitis): többnyire bakteriális eredetű gyulladás, melynek során a fogat körülvevő, azt rögzítő szövetek károsodnak, a folyamat érinti az ínyt, a gyökérhártya rostokat és a csontot. A gyulladásért felelős baktériumok az egészséges szájüregben kis mennyiségben megtalálhatóak; de a lepedék illetve az abból kialakuló fogkő felhalmozódásával elszaporodnak, így a baktériumok és azok károsító termékei (pl. toxinjai) fogágy betegség kialakulásához vezetnek. A folyamat kezdeti tünetei: ínygyulladás, ínyvérzés, fájdalom, rossz lehelet. Az előrehaladott esetben a tünetek: ínyvisszahúzódás, fogmozgathatóság, fogvándorlás, tasakok kialakulása. A súlyos fogágy gyulladásnak számos oka lehet: általános betegségek (pl. cukorbetegség, anyagcsere-betegség), helyi tényezők (köztük rossz szájhigiéne – a fogakra lerakódott lepedék és fogkő –, elhanyagolt fogazat, helytelenül készített tömések, fogpótlások, torlódott fogak), környezeti tényezők (pl. stressz, dohányzás), örökletes tényezők (pl. az állkapocs alakja, a fogsor szabályossága) mellett fontos szerepe van a fogak és rajtuk keresztül az íny egészségtelen terhelésének, ami adódhat fogcsikorgatásból vagy a szabályozatlan fogakkal való rágásból. Az okok között kiemelendő a dohányzás, amelynek során egyrészt károsító anyagok sokasága kerül a szájüregbe, melyek megfelelő táptalajt képeznek a baktériumoknak, valamint oxigénhiány alakul ki az erekben, mely által nehezebben gyógyul az ínygyulladás. Ez az állapot már visszafordíthatatlan, a terápia elsődleges célja a gyulladás megszüntetése – oki és hajlamosító tényezők kiküszöbölésével –, majd a gyulladásmentes állapot fenntartása. A dohányzás az egyik legjelentősebb rizikófaktor a fogágybetegségekben. Felmérések bizonyítják, hogy a dohányosok fogágya rosszabb állapotban van, mint a nem dohányzóké. A dohányzás nem csak a fogágygyulladás előfordulási gyakoriságát növeli, hanem a meglévőt súlyosbítani is képes. Teendők fogágy gyulladás esetén: a fogíny alatti és feletti fogkő eltávolítása, a felszínek polírozása; helyi irritáló tényezők megszüntetése; szükség esetén sebészeti beavatkozás (tasakok, kitisztítása, szövetpótlás, szövetkontúrozás korrekciója); a helyes fogmosási technika megtanítása; otthoni rendszeres, helyes szájápolás; kiegészítő szájhigiénés eszközök alkalmazása (pl., fogselyem, superfloss, fogköz tisztító kefe, nyelvkaparó, szájzuhany); speciális fogkrémek használata; rendszeres, akár 3 havonkénti fogászati ellenőrzés. A legfontosabb, amit tehetünk az ínyért és a foginkért az otthoni helyes fogmosási és fogköz tisztítási technika elsajátítása és ennek a mindennapi, rendszeres gyakorlása.

Gulyáné Jósvai Ildikó
fogászati szakasszisztens
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.