2018. November 20. Jolán nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A gyomorhurutról

Gyomorhurut alatt a gasztritiszieket és a gasztropátiákat értjük, okai a gyomor nyálkahártyájának eltérései.


A gasztritisz alapvetően szövettani diagnózis, a gyomorból vett biopsziás (képalkotó eljárással vezérelt, a bőrön át történő mintavétel) minták kórszövettani leleteinek döntő többségében szerepel. Meghatározó eleme a gyulladás, azonban ez általában nem jár tünetekkel és következményekkel. Hétköznapi nyelven gyomorhurutnak nevezhető, aminek számos oka lehet (pl. baktériumok, vírusok, autoimmun betegség). A gasztropátia (a gyomornyálkahártyában létrejövő kóros folyamat) elsősorban nem gyulladásos jellegű gyomorbántalom, amit külső ártalmak (pl. gyógyszerek, mérgek, alkohol) és vérkeringési zavarok okozhatnak. A gasztritisz a lefolyását tekintve lehet heveny, amit a mindennapokban pl. „gyomorrontás”-ként élhetünk meg, vagy krónikus, elhúzódó, ami egész életre szól, legtöbbször nem is tudunk róla. A kiváltó tényezők, az okozott elváltozások és a tünetek között gyakran nincs szoros összefüggés, ugyanakkor jelentős az átfedés is.

Fertőzés

A következmények gyakoriságát és súlyát tekintve kiemelkedő jelentősége van a szerteágazó betegségcsoporton belül a Helicobacter pylori (H. p.) nevű baktérium okozta gasztritisznek és az úgynevezett nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerek által okozott gasztropátiának.
A H. p. baktériummal általában gyermekkorban fertőződünk meg legtöbbször észrevétlenül szájon keresztül. A fertőzés szövettani értelemben törvényszerűen gasztritiszt okoz, heveny gyomorhurut tünetei is kísérhetik, de késői következménye lehet az esetek kb. 10-15 százalékában gyomor, vagy nyombélfekély és hosszú évtizedek alatt kb. 0,5-1,0 százalékban gyomorrák. A baktérium által okozott gasztritisz azonban többnyire tünetmentes.
Tartós gyomorpanaszok (diszpepszia) hátterében fiatalkorban keresni kell a H. p. fertőzést, de 40-45 év felett ezzel együtt az endoszkópos vizsgálat is elkerülhetetlen, elsősorban a gyomorrák kizárása érdekében. Gyomorpanaszhoz társuló egyéb figyelmeztető tünetek (hányás, nyelési zavar, fogyás, vérzés, vérszegénység, vashiány) esetén életkortól függetlenül is endoszkópos vizsgálat végzendő első körben, a kórelőzményi adatok megismerését és a részletes fizikális vizsgálatot követően.

Kilégzési teszt

A H. p. diagnosztikájában a legmegfelelőbb az urea-kilégzési teszt elvégzése, ami nem igényel endoszkópos eszköz vizsgálatot (bőrön, vagy testnyíláson át az üreges belső szervekbe bejuttatott merev vagy hajlékony cső csatorna fényforrással, optikai eszközzel, mellyel a szerv belső képe képernyőre kivetíthető). A gasztroszkópia (a szájon át a patkóbélig levezethető endoszkópos eszközzel való vizsgálat) során vett szövettani mintából ugyanakkor szintén van lehetőség a baktérium kimutatására. A szövettani vizsgálat további haszna lehet egy esetleges rákelőző állapot, eltérés korai felismerése is. A Helicobakter pylori baktériumot az immunrendszerünk nem képes legyőzni, ezért antibiotikumokat kell adnunk a kiirtásához. A kezelés eredményességét urea-kilégzési teszttel mérjük le. A baktérium kiirtása (eradikációja) esélyt ad a fekélybetegség kiújulásának megelőzésére és a gyomorrák kockázatának csökkentésére.

Fekély


A nem-szteroid típusú láz- és fájdalomcsillapítók a leggyakrabban használt, könnyen hozzáférhető gyógyszerek közé tartoznak, amiket általában ízületi és egyéb fájdalmak csillapítására alkalmaznak. Ellenőrizetlen használatuk és a mellékhatások ismeretének hiánya súlyos, akár életveszélyes szövődményekkel járhat. Gyakran okoznak gyomorbántalmat, a H. p. baktérium mellett a gyomor-és nyombélfekély kialakulásának legjelentősebb kockázati tényezői. Fájdalomcsillapító hatásuk miatt akár észrevétlenül is megjelenhet a fekély, majd heveny tápcsatornai vérzés (vérhányás, vérszékelés), vagy gyomorátfúródás léphet fel, ami halálos kimenetelű is lehet. Idős, súlyos kísérőbetegségekben szenvedő, esetleg véralvadásgátló gyógyszereket is szedő betegek különösen veszélyeztetettek a szövődmények kialakulása szempontjából. A megelőzés érdekében fontos, hogy a beteg tudjon ezeknek a szereknek a veszélyéről, a kezelőorvos ismerje a kórelőzményi adatokat, volt-e a betegnek már fekélye, vagy gyomorpanasza, milyen társbetegségei és egyéb kockázati tényezői vannak, mikor indokolt gyomorvédő gyógyszerek szedése a fájdalomcsillapító káros mellékhatásának kivédésére, illetve indokolt-e egyáltalán a nem-szerid típusú gyulladásgátlók szedése, vagy más típusú fájdalomcsillapítás is lehetséges.

Dr. Várvölgyi Csaba
klinikai főorvos
Belgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.