2018. Június 25. Vilmos nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Koraszülött gyermekek fejlődése

Napjaink kutatásai során, kiemelten fontos a koraszülött gyermekek fejlődésével való foglalkozás, mivel százalékos arányuk az orvostudomány fejlődésével sem csökken számottevően.


Ezek a gyermekek sérülékenyebben érkeznek a világra, mint időre született társaik, így veszélyeztetettebbek a későbbiekben számos, a lelket és a testet sújtó betegség tekintetében. A kisgyermekkori agyi fogékonyság, az élet első három évében a legerőteljesebb, így a fejlesztések mielőbbi megkezdése javasolt. Ekkor azonban a lelki fejlődés még a mozgásfejlődésbe ágyazott, melynek részei a nagymozgások (pl.: járás), a finommozgások (pl.: szem-, kéz koordináció), a beszéd és a nyelv (pl.: szókincs), valamint a szociális készségek (pl.: szobatisztaság). A kisgyermekkori fejlődést azonban számos biológiai és társas-környezeti tényező befolyásolhatja. Jelen kutatásunkban az otthoni környezet, a társadalmi-gazdasági státusz valamint a gyermekeket sújtó nélkülözés hatását térképeztük fel, a korai életkorban jellemző fejlődés tekintetében.

Anya-gyermek kapcsolat

A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, 2500 gramm alatti, tehát „alacsony” születési súllyal született, a második életévét betöltött, 75 kisgyermeket vizsgáltunk kutatásunkban, a Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológiai Szakrendelésén. A gyermekek mozgásos és értelmi tevékenységének fejlettségét, a nagy-és finommozgást, illetve a társas- és beszédkészséget, a gyermek által elvégzendő próbákkal (pl.: toronyépítés, képmegnevezés), valamint a szülő által megválaszolandó kérdésekkel mértük fel melyek a gyermekotthoni viselkedésére vonatkoztak (pl.: „eszik-e kanállal?”). Felmértük, hogy a gyermek nélkülözik-e alapszükségletek tekintetében, mint a megfelelő étkezés, ruházkodás, gondozás, biztonság. Megfigyeltük továbbá az anya viselkedését gyermekével: szeretetteli, és együttérző volt-e gondoskodása, reagált-e a gyermek jelzéseire, avagy korlátozta és büntetette őt?

Életkörülmények

Megvizsgáltuk azt is, érte-e a gyermeket a világ megismerését segítő elég inger, voltak-e életkorának és tudási szintjének megfelelő készségfejlesztő és egyéb játékai, ingergazdag volt-e környezete? Végül pedig feltérképeztük a család társadalmi-gazdasági jellemzőit, mint iskolázottság, foglalkoztatottság, egy háztartásban élők száma és egyéb életkörülmények.
Azt találtuk, hogy a nagyobb születési súly magasabb kétéves kori fejlettségi szinttel járhat együtt, míg a születés utáni kórházi tartózkodás hosszának fordított hatása van, tehát alacsonyabb teljesítményt eredményezhet. A gyermeknélkülözés és a gyermek ingerszegény környezete (pl.: kevés játék, vagy élmény), valamint a csekély anyai gondoskodás, korlátozó, büntető viszonyulás, kedvezőtlenül hathat a gyermek mozgásos és értelmi készségeinek alakulására, kiemelten a beszédkészség területére, születési súlytól függetlenül. Gyengébbnek bizonyult a teljesítménye ama alacsony társadalmi-gazdasági tényezőkkel rendelkező családok gyermekeinek, akik esetében az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola, az édesapa munkanélküli vagy közmunkás foglalkoztatottságú, kisebbségi csoporthoz tartoznak, háromnál több testvérük van, vagy az apa nem él a családban. Minél több tényező volt jelen a felsoroltak közül a gyermek életében, annál alacsonyabb teljesítményt nyújtott.

Születési súly, életminőség

A születési súlyt tekintve úgy látszik, 1000 grammnál húzható meg egyfajta mesterséges határmezsgye mely alatt inkább a biológiai tényezők, felette pedig inkább a külső környezeti kockázati tényezők határozzák meg a gyermek korai fejlődésmenetét. A mozgásos és értelmi fejlődés részterületeit tekintve pedig leginkább a nyelvi és beszédkészség alakul a vizsgált külső tényezők függvényében, de a nagymozgások, a finommozgások, mint szem-kéz koordináció, valamint a szociális készségek fejlődésének során sem elhanyagolható a vizsgált tényezők hatása. A társadalmi-gazdasági változók, a nélkülözés és az otthoni környezet minősége tehát, a koraszülésből adódó biológiai kockázaton kívül befolyásolhatják az alacsony születési súlyú gyermekek fejlődését már kétéves korban. Fontos lenne, nem csak a biológiai, hanem az azonosított környezeti kockázati tényezők mentén is a legveszélyeztetettebbek szűrése, s minél korábbi életszakaszban fejlesztő programok biztosítása a gyermekek és családjaik számára, így megelőzve későbbi értelmi-, viselkedési-, figyelmi-és tanulási zavarok kialakulását.

Kenyhercz Flóra – Dr. Nagy Beáta Erika
Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék
Magatartástudományi Intézet
Népegészségügyi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.