2018. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Serdülőkori öngyilkosság

Az öngyilkosság elkövetésének valószínűsége az élet előrehaladtával egyre nő – bár minden korcsoportban találhatók olyan személyek, akik el akarják dobni életüket. Az önpusztító magatartás vonatkozásában három kitüntetett élekor emelkedett ki: a gyermekkor, a serdülő-és fiatal felnőttkor, és az időskor.


Az időskorban jóval több öngyilkosságot követnek el, mint a másik két kor bármelyikében. Mind a három életkornak vannak sajátos, csak rá jellemzőproblémái, melyek egyben meghatározzák az élet saját kezű kioltásának körülményeit is.

Gyermekkor


A gyermekkorban nem túlságosan gyakori ugyan az öngyilkosság, de az utóbbi időben számuk egyre növekszik. A kutatók szerint a gyermek öngyilkossági kísérletének számos előjele van. Ezek között leggyakoribb az otthonról való elszökés, a kiabálás, a dühkitörés, a halmozódó baleset, az önostorozás, a társas visszahúzódás, a magány, bizonyos pszichofiziológiai (korábban pszichoszomatikus zavarokként tartották számon, mint például a krónikus fejfájás, asztma, gyomorfekély, magas vérnyomás) rendellenességek, kritikával szembeni túlérzékenység, rossz frusztrációtűrés, a halállal kapcsolatos fantáziák, nappali álmodozás, feltűnő személyiségváltozás, az öngyilkosságon vagy a halálon való töprengés.
A kutatások találtak kapcsolatot a szeretett személy friss elvesztése vagy elvesztésének lehetősége, a családban uralkodó feszültségek, a szülők munkanélkülisége, a szülői bántalmazás, és a depresszió klinikai szintje és az öngyilkosság között is. Az öngyilkosság gondolata még egészséges gyermekek esetében is jóval gyakoribb, mint azt korábban gondolták.

Serdülőkor

Serdülőkorban az öngyilkosság veszélyére figyelmeztethet, ha a serdülő állandóan fáradt, ha álmatlanság gyötri, ha étvágytalanná válik, ha hirtelen leromlik iskolai teljesítménye, ha visszahúzódó lesz, ha rászokik a dohányzásra, alkoholra, drogokra, ha hosszú leveleket ír barátainak, s ha szétosztogatja korábban nagy becsben tartott tárgyait. Legtöbben drogtúladagolással vetnek véget életüknek. A serdülőkori öngyilkosságok hátterében (a többi korcsoporthoz hasonlóan) legalább 50 százalékban klinikai depresszió, alacsony önértékelés és kilátástalanság áll, melyet sok esetben a düh és az impulzivitás egészít ki. Az elkövetők közül gyakran élnek át számukra elviselhetetlen mértékű stresszt. Előfordul hosszan tartó lelki nyomás, mint például a szülőkkel való kapcsolat hiánya vagy elégtelensége, családi konfliktusok, nem megfelelő baráti kapcsolatok, vagy társas elszigeteltség. Követhetik el tettüket közvetlen stresszorok (szerelmi bánat, család anyagi helyzetének romlása, munkanélküliség) hatása alatt is.

Baráti kör

Az iskolai stressz kiemelt jelentőségű. A fiatal nem tud lépést tartani a többiekkel, vagy túl magasak az elvárásai, és az elért eredményekkel sohasem elégedett.
A serdülők mindenre jóval érzékenyebben, indulatosabban, tragikusabban és impulzívabban reagálnak, mint a többi korcsoportba tartozó emberek. Éppen ezért az őket érő tartós stressz idején igen megnő az öngyilkosság veszélye. A helyzetet súlyosbítja a fiatalok mohó utánzásvágya, mely az öngyilkosságot elkövetőkre is irányulhat, vannak öngyilkossággal kísérletező ismerősei.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok nehézségein lényegesen enyhít az olyan barátok támogatása, akikkel megoszthatják élményeiket és problémáikat. Egy jó baráti kör, megfelelő tanári és szociális segítségnyújtás elejét veheti a depressziónak és az öngyilkosságnak.
Az öngyilkosság kezelése, vagy a sikertelen öngyilkosság utáni kezelés célja a betegek öngyilkossági késztetéseiktől való magszabadítása, a stresszkezelés, a problémamegoldás hatékonyabb módjainak megkeresse. Az utóbbi néhány évtizedben a megelőzésre került a hangsúly. Mindenki számára elérhető 24 órás telefonszolgálatra és nyitott központokra épül. A tanácsadónak törekednie kell a bensőséges kapcsolat kialakítására, a probléma megértésére, a veszélyeztetettség mértékének megállapítására, a kliens erőforrásainak mobilizálására, és a terápiás terv kidolgozására.

Tizedes Erika
Klinikai gyermek-szakpszichológus
Gyermekklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.