2018. Szeptember 19. Vilhelmina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Fejfájás gyermekkorban

A fejfájás igen gyakori panasz, alig van ember, aki életében néhányszor, vagy gyakran ne szenvedett volna tőle. Két nagy csoportba osztható a betegség: tüneti fejfájásra, és fejfájás betegségre.


A tüneti fejfájások a gyakoribbak. Gyermekkorban a rövid-vagy a távollátás felismerését gyakran hónapokig tartó fejfájás előzi meg. Ennek oka, hogy a gyermek rugalmas szövetei a látászavart egy ideig kompenzálni tudják, de a kompenzációval járó fáradtság fejfájást okoz. A kifáradás miatt a panasz többnyire délután jelentkezik. Főleg akkor gondoljunk erre, ha valamelyik szülő szemüveges. Különösen serdülőkorban fordul elő, hogy a fejfájás oka alacsony vagy magas vérnyomás. Ezzel a panasszal járhat a vérszegénység is. Minden, a fejen jelentkező gyulladás velejárója is lehet fejfájás. Leggyakoribb az arcüregek heveny vagy krónikus gyulladása. A felsorolt okokat a családorvos kizárja, és orvosolja, mielőtt ideggyógyászhoz küldené a gyermeket. Fejfájással jár a depresszió is.Vezető tünet a fejfájás a központi idegrendszer gyulladásaiban. Agyhártya vagy agyvelőgyulladásnál mindig jelentkezik. Szerencsére ritkán, a panasz koponyaűri nyomásfokozódás tünete is lehet. Ezt agydaganat, koponyaűri vérzés, vagy agyduzzadás okozza. Jóformán „kötelező” a kísérő hányás, hányinger, típusos esetben a reggeli órákban. Ezek a betegségek folyamatos és egyre súlyosabb panaszt okoznak. Egyidejű állapotromlás is megfigyelhető, a gyermek kedvetlen, meglassul, étvágytalan.

Stressz, túlterheltség, konfliktus

A másik csoportba a fejfájás betegségek tartoznak. Idesorolják az úgynevezett tenziós fejfájást. Itt a panasz hátterében más betegség nem igazolható. A gyermek mindennapos, tompa fájdalomról panaszkodik, ami mellett folytatni tudja szokásos életmódját. Hányás, hányinger, idegrendszeri kieséses tünet nem társul hozzá. Előfordulhat családi hajlam, de a háttérben mindig kimutatható stressz, túlterheltség, családi vagy iskolai konfliktus. Sokszor tapasztaljuk, hogy hét végén, vagy iskolai szünetben a panaszok szünetelnek. A konfliktusok feltárása nem könnyű, gyakran a szülő titkolja, vagy tagadja meglétüket. Az orvos együttérzése, tapintatos hozzáállása nélkülözhetetlen a gyermek és a szülő őszinteségéhez. Ha sikerül is feltárni a problémát, nehéz elfogadtatni, hogy ez a panasz oka.

Öröklődés

Valódi fejfájásbetegség a migrén. Nem ritka, a statisztikák szerint a felnőtt népesség 15-18 százalékát érinti. Öröklődik, de az öröklődés menete még nem tisztázott. Ha erre a kórképre gondolunk, akkor alaposan kikérdezzük a szülőket, van-e fejfájós a tágabb családjukban? Sokszor egy nagyszülőt, vagy egy nagynénit említenek. Nem a migrénre kérdezünk, mert a fejfájós családtag nem biztos, hogy járt orvosnál, és tudja, hogy migrénes. (Én is csak orvosként jöttem rá, hogy serdülőkoromban kezdődő, időszakos, erős fejfájásaim migrénből erednek. ) Nem a fejfájást örököljük, hanem az erre való hajlamot. Mint említettem, mindenkinek fájhat a feje, de a migrénesnél kevésbé súlyos külső vagy belső provokáló tényező kiválthatja a panaszt. Ebből következik, hogy a legjellemzőbb az epizodikusság. A migrénes roham többnyire igen erős fájdalom, ami néhány óráig, esetleg napig tart, majd a gyerek hosszabb, rövidebb ideig panaszmentes. Tehát valami kiváltja a fájdalmat. Számos kiváltó tényezőt ismerünk: időjárási frontok, menstruáció, kiszáradás, stressz, kialvatlanság, éhezés, kifáradás, egyes ételek, ritmusos fényinger stb. Az alkalomszerű (epizodikus) jelentkezés tehát fontos tünet a kór megállapításához. Öt epizódot tartanak szükségesnek a diagnózis kimondásához, sokszor azonban már az első, vagy a második jelentkezéskor is rákényszerülünk kimondani. A kór megállapításához segít a családi hajlam, és a fejfájás lefolyása. Gyermekeknél nem észleljük a felnőtteknél gyakori féloldaliságot, többnyire mindkét szem mögött vagy a halántéktájon, esetleg a homlokon jelzik a fájdalmat. Gyakran lüktetőnek mondják. Beszámolnak fény-és zajérzékenységről, hányingerről, hányásról. Gyermekkorban is előfordul aurás migrén, amikor a fejfájást megelőzően vagy az alatt az idegrendszer bizonyos területein lokális keringészavar tünete jelentkezik, mint zsibbadás, beszédzavar, szikralátás, foltos-vagy kettőslátás. Gyermekkorban gyakori az egyidejű hasfájás.

Ingeráradat

A fejfájás hajlam ugyan öröklött, de a panaszok különböző életkorokban kezdődnek. Évtizedekkel ezelőtt jóformán csak serdülőkor után láttam migrénes gyerekeket, most már kisiskolások között is gyakori a betegség. Ezt a gyermeket napjainkban érő ingeráradat magarázhatja (tv, számítógép stb.). A másik ok lehet a társadalmunkra jellemző teljesítmény centrikusság. Ez különösen sújtja a migrénes gyereket, aki többnyire igen jó tanuló, maximalista, ugyanakkor gátlásos. A később kibontakozó migrént gyermekkorban (szerencsére ritkán) ijesztő epizódok előzhetik meg fejfájás nélkül. Ilyen a jóindulatú, rohamszerű szédülés, ami akár járásképtelenségben és ismétlődő hányásban nyilvánul meg. A másik a jóindulatú rohamszerű, ferde fejtartás, ami napokig eltarthat. Az „Alice csodaországban” tünet esetén a beteg mintha torzító tükörbe nézne. Ezeknél a gyerekeknél évek múlva kialakul a típusos migrén és gyakori a családban előforduló fejfájásbetegség. A betegséget fejfájás betegség esetén a gyermek és a szülő gondos kikérdezésével állítjuk fel. Képalkotó, vagy laboratóriumi eljárások kórosat nem mutatnak.

Sötét szoba, vagy friss levegő

A tüneti fejfájások esetében az okot kell kezelnünk. A tenziós fejfájósoknál sokszor pszichológus segítségére szorulunk. A migrén kezelése két szálon folyhat. Fejfájás roham esetén a felnőtt korban bevált triptán hatóanyagú gyógyszert gyermekeknél még nem próbálták ki, így 18 éves kor alatt nem írhatjuk fel. Egyes országokban orrspray formájában gyermeknél is alkalmazzák. Számos betegnél szerzett tapasztalatom alapján mondhatom, változó, hogy kinél melyik fájdalomcsillapító hatásos. Fel kell azonban arra hívni a figyelmet, hogy a fájdalomcsillapítók komoly mellékhatásai miatt gyakori alkalmazásuk kerülendő. Sokszor elegendő, ha a gyermeket sötét, csendes szobában lefektetjük, vagy enyhe rohamnál kimegy a szabad levegőre. Lássuk el életmódi tanácsokkal, melyek a fejfájást előidéző tényezők kerülésére vonatkoznak. Ha a migrénes rohamok olyan gyakoriak és súlyosak, hogy zavarják a gyermek mindennapi életét, (pl. haza kell jönnie iskolából), intervallum profilaxist javaslunk. A profilaxis megelőzést jelent, az intervallum pedig fájdalommentes időszakot. Azaz kúraszerűen alkalmazunk olyan szereket, melyek a fejfájás hajlamot ugyan nem gyógyítják meg véglegesen, de a migrénes rohamokat ritkítják és enyhítik.

Dr. György Ilona
főorvos
Gyermekklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.