2018. Június 21. Alajos, Leila nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Intenzív osztályos kezelés

A súlyos állapotú betegek a betegségük lefolyása során jelentősen legyengülnek, lefogynak. Ez igen régi és triviálisnak tűnő megfigyelés, mégis amikor hozzátartozóként szembesülünk ezzel a jelenséggel, nehéz feldolgozni az ebből fakadó problémákat, pl. hogy mért olyan nehéz a beteget leszoktatni a lélegeztetőgépről vagy felkelteni a betegágyból, mért alakul ki ismételten tüdőgyulladás vagy felfekvések.


Ennek a problémakörnek a hétterében igen gyakran a kritikus állapot kapcsán kialakuló ideg- és izomkárosodás áll, amit a szakirodalom „critical illness polyneuropathiaként (CIP) és myopathiaként (CIM)" tart számon. jelenség lényege, hogy a kritikus állapotot létrehozó vagy azzal kapcsolatban kialakuló kórfolyamatok (pl. a vércukorháztartás rendellenességei, a salakanyagok és gyulladásos toxinok felszaporodása, a szervek energetikai válsága) a nagy energia igényű ideg-és izomszöveteket is károsítják. Emellett a kritikus állapot alatt a szervezet elsődleges energia forrását nem a zsírok, hanem a fehérjék, vagyis az izomszövet bontása jelenti, ami szintén jelentős izomtömeg vesztést eredményez. Ez az izomvesztés a kritikus állapot akut szakaszában gyakran észrevétlenül zajlik, mivel a bőrben és a kötőszövetekben felhalmozódó folyadék leplezi azt, és majd csak az állapot javulásával és az ödéma kiürülésével párhuzamosan válik láthatóvá.

Gyengeség


A CIP-CIM okozta gyengeség a végtagi és légző izmokban a legkifejezettebb. Az izomerő hiánya számos szövődmény kialakulására hajlamosít, megnyújtja a betegek lélegeztetési igényét, az intenzív osztályos és kórházi tartózkodást, és emellett a hazabocsátást követően is több hetes, akár több hónapos rehabilitációt tesz szükségessé. Ez mind a betegre és családjára, mind az egészségügyi ellátó rendszerre és a gazdaságra igen jelentős terhet ró. Az 1990-es évek óta az orvostársadalom fokozódó érdeklődéssel kutatja ezeket a kórképeket és terápiás lehetőségeiket. Az antibiotikumok megjelenése előtt a fertőzéses megbetegedések esetén igen magas volt a halálozás, és a betegeket korábban elvesztettük, mint hogy kifejlődhettek volna a CIP-CIM tünetei. Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan azonban nő a megmentett kritikus állapotú betegek száma, akiknél viszont fel kell készülni a CIP és CIM következményeire. 2010-ben az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszéken is elindultak a műszeres vizsgálatok a CIP és CIM előfordulásának, megjelenésének feltérképezésére és potenciális terápiás lehetőségek tesztelésére. Az intenzív kutatások ellenére ezeknek a kórképeknek a kezelése még nem megoldott. A szerteágazó háttér összetett terápiás megközelítést tesz szükségessé.

Kezelés

A megelőzés és a súlyosság csökkentése szempontjából kiemelt fontosságú a fertőzések mielőbbi célzott kezelése, a keringés megfelelő támogatása, a megfelelő lélegeztetés és oxigén terápia, a vércukor háztartás szoros kontrollja, a szervezet energiaigényének kielégítése (elsődlegesen a gyomor-bél traktuson keresztül adott tápoldatokkal, amennyiben ez nem lehetséges, akkor vénásan adott készítményekkel). A korán megkezdett fizikoterápia és a beteg állapotához mért mobilizáció elengedhetetlen az ideg-izom funkció megtartása szempontjából. Ebben igen jelentős a gyógytornászok és az ápoló személyzet szerepe, és ez az a pont, ahol a hozzátartozók is aktívan bekapcsolódhatnak a terápiába. Bizonyított, hogy a lélegeztetett-altatott betegeknél a passzív mozgatás is hozzájárul az izomszerkezet megőrzéséhez. Az odafigyelés és a korán megkezdett terápia mellett a CIP és CIM kimenetele általában kedvező. Idegkárosodás esetén, az idegszövet gyenge regenerációs képessége miatt fordulhat elő maradandó mozgáskorlátozottság. Jellemző, hogy az ún. peroneus ideg károsodása miatt a beteg a lábfejét ejti, képtelen azt megemelni és ez járáskor problémát okoz. Az izomszövet alapvetően jó gyógyhajlamot mutat, viszont a teljes izomerő visszatérése itt is heteket, hónapokat vesz igénybe. Ezért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a kórképekkel, mivel egyedül a korán megkezdett terápia csökkentheti az eltérések súlyosságát és a szövődmények előfordulását.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Dr. Nemes Réka
oktorjelölt
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.