2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Kérem a következőt!

A testbeszédünk befolyásolja, ahogyan mások hogy látnak bennünket, de lehet, azt is megváltoztatja, ahogy magunkat látjuk! (Amy Cuddy szociálpszichológus)


El kell fogadnunk, hogy embertársunkhoz, a helyzethez való viszonyulásunkat megjelenítjük arcunkon, testtartásunkon, mozdulatainkon, kommunikációinkban (szavak, illetve rejtett, sokszor tudattalan kommunikáció, mint pl. arcjáték, gesztusok), egyszóval minden megnyilvánulásunkban megtalálható!

Hatás, irányítás

Az egészségügyben a felek – mint minden élethelyzetben, ahol ember és ember találkozik – betegként és egészségügyi szakemberként, kommunikálnak egymással. Mindkét csoport hatással van egymásra, és irányítják egymás érzéseit, akár tudatosan, akár nem. Az orvos (ellátó), és a beteg (ellátandó) is rendelkezik egy értelmező modellel, amely meghatározza a betegségről és az orvosi ellátásról való képzeteit, irányítja viselkedését. A modellt az egyént jellemző nemzeti, etnika és szociális kulturális hátteréből eredő értelmezések, a személy képzettsége, státusza, szocializációja, vallási meggyőződése és egyéni karaktere is alakítja.

Viszony, hit, megítélés

Az egészségügyben dolgozók, valamint a napi szinten embereket „szolgálók” nem figyelnek arra a fontos tényezőre, hogy hozzáállásuk, mozdulataik, megnyilvánulásaik közvetlenül befolyásolják a betegeknek hozzájuk való viszonyulását, a betegeknek a gyógyulásba vetett hitét, és az egészségügyi rendszer megítélését is. Az egészségügyi ellátásban ismert és elfogadott tény a blikk diagnózis. Ez a kifejezés azt jelenti (a teljesség igénye nélkül), hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók az első szempillantásra, ránézésre, az első benyomásra meghatároznak egy irányt – egy diagnózist –, vagyis a beteg pillanatnyi tüneteit, árulkodó jeleit kórképpel próbálják azonosítani, amelynek mentén a feltételezett állapotnak megfelelően megkezdik az ellátást. Tulajdonképpen a beteg is hasonló „blikk diagnózist” – „blikk képet” állít fel, amikor először találkozik az egészségügyi szolgáltatást nyújtó emberekkel. Erre azonban sok egészségügyi dolgozó nem figyel. „Az első benyomás kapcsolataink első számú mozgatórugója” – mondja az Oregoni Állami Egyetem professzora, Frank Bernieri. Tehát szükséges és elengedhetetlen, hogy az egészségügyi ellátók figyeljenek arra, hogy milyen információt, és hogyan adnak át a betegnek és az őt kísérő hozzátartozóknak.

Emberi kíváncsiság

Mindenki volt és látott már érdeklődő, kukucskáló betegeket, hozzátartozókat, akik egy rendelőben kinyíló ajtón, betekintenek, belesnek. De miért is? Az ok az emberi kíváncsiság, az ismeretlentől való félelem. Vajon mi vár ott rám, kik lehetnek ott, mit fognak csinálni velem? – fogalmazódik meg a betegekben. De ugyanakkor ez a kíváncsiság meghatározhatja a beteg viszonyulását az őt ellátó szakemberekhez. A rendelőbe betekintéskor az első jelentős információt az hordozza a beteg számára, vajon hogyan várja az orvos, és persze az asszisztens viselkedése is hasonló fontossággal bír. Majd ezután jelenik meg a következő inger és a kapcsolatot is biztosan meghatározó, illetőleg magát az egészségügyet is azonosító behívó és üdvözlő első célzott emberi hang pl.: „Kérem a következőt!” Az első találkozás alkalmával, az emberek 60-80 százaléka átlagosan 4 perc alatt, alakítja ki első benyomását – leggyakrabban a beszélgetést követően – írja Joe Navarro Beszédes testek című könyvében. Tehát, amikor az egészségügyben dolgozók véleményt formálnak meg magukban a beérkező betegről, ugyanígy foglal állást a beteg is velük kapcsolatban.

Bizalom

Ezt azért nem szabad elfelejteni, mert mikor a beteg nem akar, vagy nem tud megnyílni, görcsösen kínlódik, vívódik magával és az egészségügyi szakemberek számára rutin kérdésekkel, akkor azt érdemes végig gondolni az ellátóknak, hogy mit látott, érzékelt a beteg, és milyen stílusban szólították meg? A leglényegesebb a bizalom rendszerében, hogyan kommunikált a testük a rászoruló beteggel, mit akart közölni velük?
Tehát mosolyogjunk és fogadjuk úgy a beteget, mint ahogyan egy szolgáltatásban ez elvárható, fogadjuk úgy, ahogy azt mi elvárnánk hasonló helyzetben, mert az érzést visszakapjuk.


Csikós Péter
igazgató, egészségügyi menedzser, mentőtiszt
Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság Nyíregyháza

A cikk a VI. Juhász Zsuzsa Szakdolgozói Konferencia különdíjas előadásának írott változata (– a szerk.)

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.