2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Odázzuk el az érelmeszesedést!

Az érelmeszesedés előbb vagy utóbb mindenkit érint. Nehéz megmondani, hogy mikor kezdődik, de 60 éves életkor körül már valamennyiünknél kimutatható. Hogyan odázhatjuk el ezt a szinte természetes folyamatot? – kérdeztük a belgyógyász professzort.


Az erek felépítésével kezdte magyarázatát dr. Bakó Gyula geriáter (az idős emberek betegségeivel és gyógyításával foglalkozó szakember), a Geriátriai tanszék korábbi vezetője. Mint elmondta, az erek falát rugalmas kollagén rostok építik fel. A természetes öregedés során az erek falában csökken a rugalmas rostok mennyisége, a kollagén kissé tömegesebbé válik, ezért azok rugalmatlanok, merevek lesznek. Minden egyes szív összehúzódás következtében az erek falára nyomó-és nyíró erők hatnak, melyek károsítják az erek állapotát. A sérült erek falában zsírok rakódnak le. Ezek a plakkok elmeszesednek, és merevvé, keménnyé teszik az erek falát, következményesen magas vérnyomás alakul ki. Az erek beszűkülhetnek, elzáródhatnak, és rontják az érhez tartozó szervek vérellátását. Egyénenként, és életkoronként nagy eltérések vannak a betegség kialakulásában. Az egyéni szövődmények kialakulása attól függ, hogy kinek melyik szervét, szervrendszerét, milyen mértékben érinti az érelmeszesedés, a vérellátás csökkenése milyen mértékű.

Agy, szív, láb, vese, szem

Például az agyi érelmeszesedés a nyaki erek és a közvetlen az agyat ellátó erek meszesedésének következménye. Létre jön az ér részleges vagy teljes elzáródása. A rossz vérellátás miatt ezek következménye lehet a szédülés, az egyensúlyzavar. Eredménye lehet a gutaütés (stroke) teljes érelzáródás miatt. Ha a szív koszorúserében történik a részleges elzáródás, akkor a szívizomzat vérellátási elégtelenségéről (angina pectoris) beszélünk. Teljes elzáródás esetén szívinfarktus alakul ki. Ugyanígy az alsó végtagon is kialakulhat érszűkület. Részleges érelzáródás esetén járáskor, illetve nyugalomban is fájdalmat érez a beteg, míg teljes elzáródáskor akár amputációra is sor kerülhet. Ha a vese kis-és nagyereit érintik a szövődmények, romlik a vérellátás, csökken a vesék tömege, rosszabbodik a vizeletelválasztó képesség, és veseelégtelenség alakul ki. A romló veseműködés miatt romlik a salakanyag ürülés, és a gyógyszerek kiválasztása. Az érelmeszesedés, érszűkület a kis erekre is hat, mint a szem ereire, és látásromlást okozhat.

Cukorbetegség

Az erek falában lerakódó koleszterin növeli az érelmeszesedés veszélyét. A kétféle koleszterin közül az egyik az úgynevezett HDL, vagyis a védő hatású, „jó” koleszterin. A másik az LDL, a súlyosbító hatású, azaz „rossz” koleszterin. A vérzsír értéke ne legyen több 5.4-5,8 mmol/l-nél. A magas vérzsírszintek jelentős súlyosbító faktorai az érelmeszesedésnek. Az éhgyomri vércukor érték 6 mmol/l alatt legyen. A cukorbetegségben fokozódik az erek falában lévő rostok közötti keresztkötések száma, mely az érfal merevséget növeli. Többnyire emelkedett vérzsírszinteket mérünk, melyek a plakk-képződést gyarapítják. Számos egyéb kóros állapot (pl. túlsúly stb.) miatt a vérnyomás is általában magas. Arra kell törekedni, hogy a vérnyomás ne legyen több 140/90 Hgmm-nél.

Mediterrán étrend, mozgás

A rendszeres orvosi ellenőrzés, az észlelt laboreredmények gyógyszeres kezelése mellett egészséges életmóddal javíthat a beteg az állapotán. A mediterrán diétát kövesse táplálkozásában. A déli országokban élő népek táplálkozási szokása azt jelenti, hogy minél több, szezonális friss zöldség (köztük elegendő hüvelyes) és gyümölcs kerüljön az asztalunkra nyersen, illetve főzelék formájában; együnk olajos magvakat; mondjunk le a zsíros és vörös húsokról; fogyasszunk elegendő halat, szárnyast;együnk teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, illetve durumlisztből készült tésztát, barnarizst; a salátákat, tészta ételeket locsoljuk meg olíva olajjal; gazdagítsuk az ételeket fűszerekkel; mértékkel fogyaszthatunk vörös bor is, nők egy-két decilitert, férfiak kettőt-hármat naponta; étkezzünk lassan, kényelmesen; ne szedjünk magunkra túlsúlyt; ha nem is tudunk délben sziesztázni, mint a déli nemzetek tagjai, pihenjünk eleget; tanuljuk meg kezelni a stresszt, akár pszichológus segítségével; mozogjunk napi rendszerességgel. Sportoljunk! Kezdetnek megfelel például a séta, vagy a csoportos torna, vagy a kocogás; kerékpározunk, játsszunk labdajátékokat, ússzunk; vonjuk be családtagjainkat is a testmozgásba, táncoljunk, tollasozzunk, pingpongozzunk, menjünk kirándulni, túrázni. Ha megfogadjuk a tanácsokat, hosszabb életéveket élhetünk meg, jobb egészségben.


Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.