Egyre kevesebbet mozgunk, noha a rendszeres fizikai aktivitásnak számtalan pozitív élettani hatása van. Ezek közül kiemelkednek a keringési rendszerre gyakorolt jótékony hatások. Már a mérsékelt intenzitású és időtartamú fizikai aktivitás is pozitív hatással bír, így például a heti 4-5 alkalommal végzett 30 perces séta vagy gyaloglás. A rendszeres fizikai terhelés hatására javul a vérkeringés, a szívizmok oxigénellátottsága nő. A szívben található izmok funkcionálisan alkalmazkodnak a terheléshez, ezáltal csökken a szívizmok terheléskor fellépő oxigénigénye, így alacsonyabb lesz a szívfrekvencia és a vérnyomás. Emellett a szív teljesítőképessége megnő, erősebb és hatékonyabb összehúzódásra lesz képes. Fokozott fizikai aktivitás hatására a szervezet szimpatikus aktivitása csökken, és ez értágító típusú anyagok felszabadulásával jár. Ennek köszönhetően a magasvérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepet játszik a rendszeresen végzett testmozgás. A rendszeres fizikai aktivitás előnyösen befolyásolja a szervezet inzulinműködését. A tréning során fokozódik az inzulinérzékenység, ami jelentősen hozzájárul a II. típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.

A mozgáshiány

A fent felsorolt pozitív hatások mellett a fizikai aktivitás hiánya viszont számos egészségi problémát okoz szervezetünkben, többek között hozzájárul az elhízás kialakulásához. A civilizált társadalmakban a kalóriabevitel jóval meghaladja szükséges értéket, és a fel nem használt tápanyagot a szervezet elraktározza, felhalmozza – ez vezet az elhízáshoz. A testmozgással járó izomműködés során nélkülözhetetlen tényező a megfelelő mennyiségű energia jelenléte a szervezetben, mert ez a fokozott felhasználás során kiüríti a zsírraktárakat. Ez a fokozott energiafelhasználás azonban rendszeres fizikai terhelés esetén nem korlátozódik a testmozgás idejére, hanem a testmozgás befejezése után is megmarad. Ezáltal tartósan megemelkedik a nyugalmi alapanyagcsere, a felesleges zsírlebontás révén a zsírmentes testtömeg és a zsírtömeg aránya javul, tehát az elhízás megelőzésében nagyon fontos szerepe van a testmozgásnak, a megfelelő energiafelhasználás szabályozásával. A rendszeres testmozgás további jótékony hatása a szervezetünkre, hogy előnyösen befolyásolja immunrendszerünk működését. Az inaktivitás bizonyos rosszindulatú tumorok kialakulásának fontos tényezője lehet: vastagbéltumorok, az emlő- és tüdőtumorok gyakoribbak inaktív egyéneken.

Boldogságérzet

Rendszeres testmozgás hatására légzőszervi, kiválasztó-rendszeri, hormonális és idegrendszeri változás is bekövetkezik. Az agy endorfin hormont (ópiumszerű anyag) szabadít fel, amely boldogságérzetet vált ki. Ez az érzés a testmozgás abbahagyását követően még egy ideig – akár órákig is – megmarad, aminek köszönhetően nemcsak boldogabbaknak érezhetjük magunkat, hanem fájdalom és fáradtságcsökkentő hatással is bír. Az endorfinok további pozitív tulajdonsága, hogy gátolják a szervezeti stressz-választ, így a szorongásos tüneteket is mérsékelni tudják. Visszatérő fejfájás esetén a rendszeres sportolás jelentősen csökkentheti a rohamok intenzitását és gyakoriságát. A hosszabb időn át, rendszeresen végzett testmozgás a lelki egészségünkre is pozitív hatással van, így az önértékelésünkre, önbizalmunkra. Javítja hangulatunkat, segíti a stressz leküzdését, csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit.

Rendszer

A rendszeres testmozgás további kedvező hatásai: növeli a kitartást, a magunkba vetett hitet, az önbizalmat, csoportban végezve csökkenti az elszigetelődést, gyorsítja a reagálást a külső változásokra, természetben végezve még nagyobb felfrissülést okoz, rendszert visz a mindennapokba, a szellemi teljesítményt is javítja, a mozgás során izmaink kellemes elfáradása elősegíti a nyugodt alvást, a gyerekeknél levezeti a „felesleges energiát”, fejleszti a koordinációt, és közösségformáló szerepe van. Rendkívül fontos, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni kialakítani a sport szeretetét, mivel a fizikailag aktív fiatalok egészségesebben táplálkoznak, szabadidejüket hasznosabban töltik el, általában nem túlsúlyosak, a stressztűrésük jobb, kevésbé szorongnak, és nagyobb mértékben kerülik a káros szokások felvételét. A rendszeres fizikai aktivitást végző személyek magabiztosabbak, könnyebben alakítanak ki baráti kapcsolatokat, külsejükkel elégedettebbek, és a tanulmányi eredményük is jobb, szemben a fizikai aktivitást kerülő társaikkal.

Nagy Ágnes
gyógytornász, egészségfejlesztési szakember
Fizioterápiás Tanszék