A rohamtünetek különbözőek abból eredően, hogy az agy különböző területei kerülnek átmenetileg fokozott ingerületi állapotba, és attól függ, mi történik, hogy milyen feladatot ellátó agyi struktúrák vonódnak be a folyamatba. Megnyilvánulhatnak bizarr mozgásban vagy mozgáselakadásban, kóros érzésben vagy érzékelésben, tudatzavarban vagy tudatvesztésben, vegetatív tünetekben. Legtöbbször ezek kombinációját látjuk a rosszullét során.

Öröklött betegség

Gyermekkorban az epilepszia gyakoribb, mint a későbbi életkorokban. A gyermekpopuláció egy százalékát érinti. Ennek oka, hogy az epilepsziák jelentős része öröklött hajlamból ered, és ez már gyermekkorban megnyilvánul. Többnyire ekkor jelentkeznek az agyi fejlődési rendellenességek, valamint a terhesség, szülés komplikációiból származó agykárosodás következményei. Szerencsére a gyermekkori epilepsziák kimenetele kedvezőbb, mint a később kialakulóké. Kétharmaduk teljesen meggyógyul. Ennek azonban ára van, a betegnek tünetmentesen is tartósan kell gyógyszert szednie. Ugyanis minden roham „tanítja az agyat" a kóros működésre. Ha gyógyszerekkel tartósan meggátoljuk a rohamokat, szerencsés esetben a kóros mechanizmusok „elfelejtődnek". Hogyan állapítjuk meg, hogy egy gyermek epilepsziás? A kórisme kritériuma a rohamok ismétlődése és látszólag provokálatlan volta. Az orvosnak megnehezíti a diagnózis felállítását, hogy többnyire nem látja a rohamot. Ezért nagy segítség, ha a család videofelvételt készít a történésről. Ennek hiányában a nagyon alapos kikérdezés a legfontosabb.

Kedvező gyógyhajlam

A vizsgálatok közül az EEG (agyi elektromos tevékenység felerősített rögzítése) a legnagyobb segítség. A képalkotó vizsgálatok jelentősége egyre növekszik, a technika javulásával a képek egyre pontosabb információt adnak az agyi struktúrákról. Ma minden epilepsziásról készítünk MR-vizsgálatot. A szülőket sokkolja, ha gyermeküknél ezt a kórképet állapítják meg. Vigaszképpen gondoljanak a kedvező gyógyhajlamra. Rendszeresen kell adniuk az orvos által javasolt gyógyszert, mert a rendszertelenség ebben a betegségben rohamot provokálhat, és meggátolhatja a gyógyulást.

Betegségtudat fenntartása

A gyermekeket általában panaszmentesen is 3 havonta hívjuk ellenőrzésre. A nehezen kezelhetőket gyakran ennél is többször. A jól lévők kontrollvizsgálata nemcsak a gyógyszer mellékhatások felismerését és a receptek felírását szolgálja, hanem a betegségtudat bizonyos mértékű fenntartását is. Ez ellentétben van az általános orvosi felfogással, ami a betegségtudat csökkentését hangsúlyozza. Egy teljesen jól lévő gyermek azonban gyakran annak a megerősítését igényli, hogy szükséges a tartós gyógykezelés. Különösen a serdülők hajlamosak kihagyni a gyógyszert. Az emiatt fellépő újabb roham aztán az ő énképüket rombolja leginkább.

Rohamot előidéző tényezők

Az epilepsziával élőknek kerülniük kell a rohamprovokáló tényezőket. Ilyen az alkoholfogyasztás, az éjszakázás, a villogó fény. S kerüljék a rohamok kapcsán fenyegető baleseteket. A víz veszélyes közeg, a leggyakoribb baleseti halálok a vízbefúlás. Fürödhetnek, de csak felnőtt szoros ellenőrzése mellett, aki roham esetén kihúzza őket a vízből. A tisztasági fürdőzés is veszélyes, a nagyobbak, akiket már zavar egy felnőtt jelenléte a fürdőszobában, inkább zuhanyozzanak. Az autóvezetést ma a fiatalok nélkülözhetetlennek tartják, pedig jobb addig várni, míg meggyógyulnak. A kórkép társadalmi megítélése az utóbbi évtizedekben javult, de most is számos előítélet létezik. Kerüljük hát a hátrányos megkülönböztetést. Azokat a családokat, akik halmozottan sérült, súlyos epilepsziás gyermeket nevelnek, becsüljük meg, és adjunk meg nekik minden támogatást nehéz keresztjük viseléséhez.

Dr. György Ilona
egyetemi docens, gyermekideggyógyász
Gyermekgyógyászati Klinika