2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A gyermekkori epilepsziáról

Misztikus volta miatt a kórképet hosszú ideig morbus sacernek, magyarul szent betegségnek nevezték. Az ezzel élők lehetnek akár évekig tünetmentesek, de időnként váratlanul, és többnyire csak másodpercekre vagy percekre, elvesztik ellenőrzésüket mozgásuk, viselkedésük vagy tudatállapotuk felett. Ilyenkor mintha valami gonosz szellem irányítaná őket, hozná létre bizarr magatartásukat. Innen a név.


A rohamtünetek különbözőek abból eredően, hogy az agy különböző területei kerülnek átmenetileg fokozott ingerületi állapotba, és attól függ, mi történik, hogy milyen feladatot ellátó agyi struktúrák vonódnak be a folyamatba. Megnyilvánulhatnak bizarr mozgásban vagy mozgáselakadásban, kóros érzésben vagy érzékelésben, tudatzavarban vagy tudatvesztésben, vegetatív tünetekben. Legtöbbször ezek kombinációját látjuk a rosszullét során.

Öröklött betegség

Gyermekkorban az epilepszia gyakoribb, mint a későbbi életkorokban. A gyermekpopuláció egy százalékát érinti. Ennek oka, hogy az epilepsziák jelentős része öröklött hajlamból ered, és ez már gyermekkorban megnyilvánul. Többnyire ekkor jelentkeznek az agyi fejlődési rendellenességek, valamint a terhesség, szülés komplikációiból származó agykárosodás következményei. Szerencsére a gyermekkori epilepsziák kimenetele kedvezőbb, mint a később kialakulóké. Kétharmaduk teljesen meggyógyul. Ennek azonban ára van, a betegnek tünetmentesen is tartósan kell gyógyszert szednie. Ugyanis minden roham „tanítja az agyat" a kóros működésre. Ha gyógyszerekkel tartósan meggátoljuk a rohamokat, szerencsés esetben a kóros mechanizmusok „elfelejtődnek". Hogyan állapítjuk meg, hogy egy gyermek epilepsziás? A kórisme kritériuma a rohamok ismétlődése és látszólag provokálatlan volta. Az orvosnak megnehezíti a diagnózis felállítását, hogy többnyire nem látja a rohamot. Ezért nagy segítség, ha a család videofelvételt készít a történésről. Ennek hiányában a nagyon alapos kikérdezés a legfontosabb.

Kedvező gyógyhajlam

A vizsgálatok közül az EEG (agyi elektromos tevékenység felerősített rögzítése) a legnagyobb segítség. A képalkotó vizsgálatok jelentősége egyre növekszik, a technika javulásával a képek egyre pontosabb információt adnak az agyi struktúrákról. Ma minden epilepsziásról készítünk MR-vizsgálatot. A szülőket sokkolja, ha gyermeküknél ezt a kórképet állapítják meg. Vigaszképpen gondoljanak a kedvező gyógyhajlamra. Rendszeresen kell adniuk az orvos által javasolt gyógyszert, mert a rendszertelenség ebben a betegségben rohamot provokálhat, és meggátolhatja a gyógyulást.

Betegségtudat fenntartása

A gyermekeket általában panaszmentesen is 3 havonta hívjuk ellenőrzésre. A nehezen kezelhetőket gyakran ennél is többször. A jól lévők kontrollvizsgálata nemcsak a gyógyszer mellékhatások felismerését és a receptek felírását szolgálja, hanem a betegségtudat bizonyos mértékű fenntartását is. Ez ellentétben van az általános orvosi felfogással, ami a betegségtudat csökkentését hangsúlyozza. Egy teljesen jól lévő gyermek azonban gyakran annak a megerősítését igényli, hogy szükséges a tartós gyógykezelés. Különösen a serdülők hajlamosak kihagyni a gyógyszert. Az emiatt fellépő újabb roham aztán az ő énképüket rombolja leginkább.

Rohamot előidéző tényezők

Az epilepsziával élőknek kerülniük kell a rohamprovokáló tényezőket. Ilyen az alkoholfogyasztás, az éjszakázás, a villogó fény. S kerüljék a rohamok kapcsán fenyegető baleseteket. A víz veszélyes közeg, a leggyakoribb baleseti halálok a vízbefúlás. Fürödhetnek, de csak felnőtt szoros ellenőrzése mellett, aki roham esetén kihúzza őket a vízből. A tisztasági fürdőzés is veszélyes, a nagyobbak, akiket már zavar egy felnőtt jelenléte a fürdőszobában, inkább zuhanyozzanak. Az autóvezetést ma a fiatalok nélkülözhetetlennek tartják, pedig jobb addig várni, míg meggyógyulnak. A kórkép társadalmi megítélése az utóbbi évtizedekben javult, de most is számos előítélet létezik. Kerüljük hát a hátrányos megkülönböztetést. Azokat a családokat, akik halmozottan sérült, súlyos epilepsziás gyermeket nevelnek, becsüljük meg, és adjunk meg nekik minden támogatást nehéz keresztjük viseléséhez.

Dr. György Ilona
egyetemi docens, gyermekideggyógyász
Gyermekgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.