2018. Augusztus 20. István, Vajk, Állami ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az életmód szerepe a gutaütés kialakulásában

Hazánkban a stroke – „gutaütés, szélütés"- kiemelt népegészségügyi probléma, leggyakoribb oka az egyén tartós rokkantságának, függőségének és az összes betegség között a legnagyobb a gazdasági terhe.


Évente mintegy 50 000 új esetet regisztrálnak. A halálozás az utóbbi időben csökkent ugyan, de ez nem az előfordulás gyakoriságára, hanem a kezelés, ápolás, rehabilitáció fejlődésére utal.

Tünetek

A betegség tünetei: féloldali bénulás, beszéd-és látászavarok, szédülés, a tájékozódási vagy az emlékezőképesség zavara. Ezek lehetnek múló jellegűek vagy tartósak, de súlyosabb esetben halállhoz is vezethetnek. Kezelési lehetőségei korlátozottak, ezért is nagy jelentőségű a megelőzés szerepe. "Jele ennek a nagy nyavalyának a hirtelen és nagy hortyogással való leroggyanás, melyben gyakorta az ábrázat is elfordul, könyvei embernek akaratlan ellen folynak, szája eltátódik, szeme vagy béhunyva, vagy pedig kinyitva marad, gyakorta tajték-túrás; noha mikor igen nagy grádusban vagyon, néha minden tajték és hortyogás nélkül eloltja az embert." Ez az évszázadokkal előbbi, korabeli írás – Pax Corporis – így emlékeztet a betegség tüneteinek felismerésére. (Pápai Páriz Ferenc).

Magas vérnyomás, dohányzás

Az agyi érbetegség prognózisát nagyban befolyásolja, hogy mekkora terület maradt vérellátás nélkül, vagy éppen túl sok vért kapott, meddig tartott a vérellátási zavar, ill, hogy mely esetleg életfontos központokat érinti az elváltozás. Az ember nem válogathatja meg a szüleit, nem fordíthatja vissza az időt, nem változtathatja meg a nemét, etnikai hovatartozást, de számos más olyan tényezőt befolyásolhat, sőt teljesen meg is szüntethet, ami a stroke kialakulásához vezethet. Az agyér betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők két csoportba oszthatók: Nem befolyásolható kockázati tényezők: életkor, biológiai nem, etnikum, korábban elszenvedett agyi, átmeneti keringészavar vagy stroke. Befolyásolható kockázati tényezők: magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szívbetegség, diabetes, túlsúly, mozgásszegény életmód, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás.

Egészséges életmódra nevelés

A Debreceni és a Semmelweis Egyetemen 149 beteg esetében vizsgáltam az életmód szerepét a halálozái statisztika egyik vezető kórképének, a stroke-nak a kialakulásában kérdőíves módszerrel. Eredményeimmel több éves megfigyeléseim igazolódtak, miszerint növekszik a fiatal, 30-40 éves stroke-os betegek száma, a betegek hasonló társadalmi rétegből érkeztek (szerény életkörülmények: lakhely, jövedelem, családi állapot, foglalkozás), kétharmaduk inaktív vagy fizikai munkás és a felének nem tart ki egy hónapig a havi jövedelme. A település lélekszámához viszonyítva kistelepülésekről érkeztek többen, túlnyomó részt párkapcsolatban élnek, de válaszadók 40 százalékának ez a stresszora is, így ez nem teljes mértékben számítható pozitívumnak. A betegek 81 százalékának általános vagy középiskolai végzettsége van, és csak 19 százalékának felsőfokú. Ez is bizonyítja, hogy az egészséges életmódra való tudatos nevelést már egészen fiatal életkorban el kell kezdeni. Ebben mind a családi szocializálódás, mind az oktatási intézmények szerepe nagyon fontos.

Elhízás, cukorbetegség

A válaszadók az ismert betegségeiket viszonylag jól karban tartják, pl. cukorbeteg diéta, magas vérnyomás kezeltetése, otthoni mérések, de a túlsúlyra, az étkezésre, nem fordítanak kellő figyelmet. 63 százalékuk nem táplálkozik tudatosan egészségesen és ez a köztudott rizikótényezők – az elhízás a cukorbetegség, a magas szérum koleszterin és triglicerid szint, érelmeszesedés– melegágya. A betegek 62 százaléka túlsúlyos és csak a fele tesz ellene valamit. A betegek 72 százaléka végez valamilyen testmozgást, de a napi mennyiség alul marad az ajánlással szemben. A dohányzás a „vártnál" kevesebbnek mutatkozott 32 százalék, és az alkoholfogyasztás is 16 százalék. Az elsődleges és másodlagos megelőzés egyik kulcsfontosságú összetevője az egészséges táplálkozás és életvitel. Ennek a felismerése és tudatosítása alapvető az egészséges egyének és a betegek számára egyaránt.

Ismeretlenek a szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok tekintetében, elmondhatjuk, hogy az összes betegszámhoz viszonyítva nagyon kevesen ismerik a betegségmegelőzésnek ezt a formáját ebben a népességben, de különösen áldatlan a helyzet az oly nagy problémát okozó szív és érrendszeri megbetegedések szűrésének tekintetében. A betegek 69 százaléka hallott már szűrővizsgálatról és részt is vett rajta, 32 százalékuk meg tudta nevezni a vizsgsálatokat. A viszonylag kedvező eredményt azonban a tüdőszűrőn való részvétel szépíti, az agyi érbetegségek rizikótényezőivel kapcsolatos szűrési lehetőségek ismerete nagyon szegényes és ennek következményeként a részvétel is tragikus, nyomokban egy-egy beteg bír valamilyen információval, ezzel kapcsolatban. Ez az információhiány nagyon megnehezíti a betegség megelőzését, és a tünetmentes betegségek felkutatását.

Korai kór

A két csoport betegeire jellemző, hogy hasonló társbetegségeik vannak, valamint a stroke-kal kapcsolatos valamennyi kockázati tényező szerepel betegségük előzményeiben, egy betegnél jellemzően több is. A megkérdezetteknek összesen 723 kockázati tényezőjük volt a stroke-ot illetően, ez közel 5 (4,8) kockázati tényezőt jelent fejenként. A kockázati tényezők nagy része, megfelelő információáramlással megszüntethető lenne, amellyel kapcsolatban a betegek nagy része a háziorvost, és a televíziót tartja esélyesnek. A stroke- on átesett betegek 82 százaléka tenne valamit a betegség ellen, saját és családja érdekében miután megtapasztalta, hogy milyen súlyos tünetei vannak. Ez is azt bizonyítja, hogy a nagyobb tudás nagyobb biztonságot is jelentene az egészségesek számára. Egy bekövetkező szemlélet- és életmódváltás érdekében úgy az egészséges embernek, mint a társadalomnak nagyon sokat kell még tenni. A kórkép súlyos kimenetele miatt az elsődleges betegségmegelőzés kiemelkedő fontossággal bír, már az életmód megváltoztatásával is nagyon sokat lehetne javítani a megbetegedés előfordulási gyakoriságán. Hazánkban a stroke-betegség 5-10 évvel fiatalabb korban jelentkezik, mint a fejlett ipari országokban, ezért is nagyon sürgető az érbetegségek megelőzésének, a szemléletváltás elősegítésének kidolgozása.

Életmódváltással megelőzhető

Mivel a stroke kockázati tényezőinek nagy része befolyásolható, az életmód változtatás és a következményes megelőzés sokat segítene az egyéni, szociális és társadalmi problémákat is okozó stroke elkerülésében. Mivel e betegség miatt nem csak a beteg, hanem a környezete teljes életvitelét is meg kell változtatni, akkor már sokkal nagyobb egészségnyereség volna, ha előtte változtatna az ember az életmódján. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy tudják az emberek, mi az amit nem csinálnak jól. Az egyén egészségesen eltöltött éveinek száma meghosszabbodna, nem kellene bénán, jó esetben legalább járóképesen, esetleg beszédképtelenséggel, másoknak kiszolgáltatva élni további életét. És végül ahhoz, hogy az ember a társadalom hasznos tagja lehessen, az lenne a cél, hogy minél tovább egészségesen, munkaképesen éljen. Számos kutatás, tanulmány igazolja azt a sarkalatos kérdést is, hogy elöregedő társadalmunkban akkor is kevés lenne az aktív dolgozó, ha mindenki egészséges lenne. A világ minden részén olcsóbb a megelőzés, a testmozgás, az egészséges étkezés, mint amennyibe a gyógyszeres kezelés kerül. A stroke megelőzése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzéssel kapcsolatos felvilágosításra, ill. a rizikótényezők felkutatására és megszüntetésére. A betegség ismertetésén túl, fel kell hívni a figyelmet annak káros következményeire is, hogy megértsék az emberek a megelőzés „miértjét"

Zólyomi Ágnes
klinika vezető ápoló
Neurológiai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.