2018. Június 20. Rafael nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Számos oka van a császármetszésnek

A legtöbb nő hüvelyi úton szeretné világra hozni gyermekét, de ez nem minden esetben sikerül. Ilyenkor a magzat hasi úton történő kiemelését többnyire az indokolja, hogy a szívműködés műszeres vizsgálata gyanús eltéréseket jelez, ugyanakkor a szülés hüvelyi úton várhatóan olyan hosszú időt venne igénybe, ami alatt a magzat állapotromlása maradandó károsodáshoz vezethet.


Fenti gondolatokat dr. Póka Róbert szülész-nőgyógyász, a szülészeti klinika igazgatója mondta, majd folytatta: A műtét többnyire megelőző jellegű és elsősorban azt célozza, hogy a magzatot a lehető legjobb állapotban adhassuk át az újszülött-gyógyásznak, majd az édesanyának. A magzati veszélyállapot különös figyelmet érdemlő formája az, amikor hosszabb ideje fennálló elégtelen lepényi működés mellett indul meg a szülés, vagy éppen az elégtelen lepényműködés miatt kell megindítani a szülést. Vajúdás során a méhösszehúzódások alatt csökken a lepényágy véráramlása és a lepényi keringés holtpontra juthat. A krónikus lepényi elégtelenség súlyosabb eseteit emiatt nem tesszük ki a vajúdás kockázatainak és tervezett császármetszést végzünk, akár még a magzat teljes érettségének elérése előtt. A magzati veszélyállapot másik véglete az, amikor kedvezőtlen fekvése (pl. medencevégű fekvés) a hüvelyi szülés során olyan mértékű kockázatot jelent, ami meghaladja a hüvelyi szülés előnyeit. Először szülő nők esetében, ha a magzat becsült tömege meghaladja a 3500 g-ot, császármetszéses szülést javasolunk. A császármetszések második legjelentősebb csoportja az, amikor a műtétet a szülés nem kellő ütemű haladása miatt végezzük. Az elhúzódó vajúdás leggyakoribb okai a fájásgyengeség és a szülőcsatorna méreteihez képest nagy magzati méretek. A harmadik nagy csoportba sorolhatók az anyai veszélyállapot miatt végzett császármetszések, melyek a magzat veszélyállapotát is jelentik. A terhességi magas vérnyomásos kórképek többsége gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tartható, de végső soron csak a terhesség befejezésével gyógyítható. A kezelés ellenére romló anyai állapot szükségessé teheti a szülés mesterséges megindítását, vagy súlyosabb esetben a császármetszés elvégzését. A mélyen tapadó lepényből származó vérzés az anyát közvetlenül veszélyezteti és egyúttal szülési akadályt is jelent a magzat számára.

– Magyarországon mennyi császármetszést végeznek évente?

– Az országos átlag elérte a 35 százalékot, az Egyetem női klinikáján 2009-ben 33,3 százalék volt. Az elmúlt két évtizedben megduplázódott császármetszés-frekvencia okai összetettek. A gyakoriság emelkedésében három tényező játszotta a legfontosabb szerepet. Az első az, hogy a gyakorló szülészek így próbálják csökkenteni a szülés során károsodást szenvedett újszülöttek előfordulását. Ez a motiváció egyben kényszer is, hiszen a kártérítési pereknek egyre gyakoribb tárgya a szülészeti ellátás és a kártérítési összegek is egyre magasabbak. A második legfontosabb ok, hogy az életképesség határát az Egészségügyi Világszervezet és a hazai egészségügyi kormányzat is a korábbi 28 hétről 24 hétre módosította. Ennek oka az volt, hogy a neonatológia óriási fejlődése lehetővé tette a korábban életképtelennek ítélt extrém koraszülöttek életben tartását is. Ebben a születési korban az igen kis súlyú koraszülöttek halálozási és megbetegedési arányszámai lényegesen magasabbak, mint az érett újszülötteké. Mivel ezek a magzatok a vajúdás alatti stresszt és a hüvelyi szülés traumáját is rosszabbul tűrik, közöttük gyakrabban kerül sor császármetszéses szülésre. A harmadik okot szintén az orvostudomány fejlődése szolgáltatja, melyből az asszisztált reprodukciós technika, a gyermeksebészet és a belgyógyászat fejlődését lehet kiemelni. A meddőségi kezelések kifejlesztésével világszerte és Magyarországon is olyan nők ezrei számára vált lehetővé a gyermekvállalás, akik számára 20-30 évvel korábban csak az örökbe fogadás jelenthette az anyaság elérését. Az asszisztált reprodukciós kezelések révén létrejött terhességek között gyakoribb az ikerterhesség. A hosszú meddő periódust követően - sokadik lombik-kezelés eredményeként - fogant terhesség végén érthetően egy enyhébb eltérés is nagyobb súllyal esik latba, amikor a szülésvezetés legbiztonságosabb módjáról kell dönteni. A gyermeksebészeti ellátás fejlődésével egyre gyakrabban kerülünk olyan helyzetbe, hogy a magzati rendellenesség (pl. velőcsőzáródási, szívfejlődési rendellenesség, hydrocephalia, rekeszsérv stb.) korai újszülöttkorban műtéttel korrigálható és az optimális körülmények érdekében a magzatot tervezett időben, császármetszéssel hozzuk világra. A belgyógyászat fejlődése révén ma már azokban a súlyos krónikus betegségekben is (pl. veseelégtelenség, diabetes, autoimmun betegségek stb.) létre jöhet terhesség.

– Lehet előre tudni, hogy császármetszést kell végezni?


– Leggyakrabban akkor, amikor a szülő nőnek már volt egy császármetszése és a jelenlegi terhességében olyan körülmény áll fenn, ami a hüvelyi szülés kockázatát tovább fokozza. Az átlagosnál nagyobb magzat, az ikerterhesség, a lepényi elégtelenség, terhességi mérgezés (toxaemia) és terhességi cukorbetegség olyan esetei, amelyek önmagukban még nem indokolnának császármetszést, előzményi császármetszés mellett már társjavallatot képeznek. Abszolút javallatot jelent az elől fekvő lepény, a harántfekvés, medencevégű fekvésben elhelyezkedő első magzat esetén a kettős ikerterhesség, a többes ikerterhesség, a súlyos anyai szív- vagy tüdőbetegség. A felsorolás korántsem teljes, mert a gyulladásos betegségektől, a degeneratív betegségeken át a rosszindulatú daganatokig számtalan olyan kóros állapot állhat fenn, amire a terhesség hüvelyi úton történő befejezése nagyobb kockázatot jelent, mint egy tervezett császármetszés.

– Milyen estekben kerül sor hirtelen operációra?

- Akkor, ha a műtét elmaradása az anya illetve magzata számára maradandó károsodás kockázatával jár. A méhlepény korai leválása perceken belül a magzat halálát okozhatja. Hasonló helyzetet teremt a magzat számára a köldökzsinór előesése és összenyomódása. Oxigén ellátásának hitelen bekövetkező drasztikus romlása azonnali beavatkozást igényel.

– Milyen szövődményei lehetnek az operációnak az anya és a magzat, illetve újszülött esetében?

– A császármetszések túlnyomó többsége szövődménymentes. A lehetséges szövődmények között leggyakoribbak a fájdalom, vérzés, gyulladás, sérülés és sebgyógyulási zavar. Ritka, de súlyos szövődmény lehet a trombózis. Számos újszülött számára az életben maradást és az oxigénhiányos sérülés elkerülését jelenti az időben elvégzett császármetszés. Azok, akik nem magzati veszélyállapot miatt kénytelenek ezen az úton megszületni, némileg hátrányosabb helyzetben vannak hüvelyi úton született társaikhoz képest. A szülőcsatornán való áthaladás tüdőkre kifejtett préselő hatása hiányában a császáros újszülöttek között gyakoribb a „nedves tüdő” és az átmeneti légzési elégtelenség. A császáros újszülöttek ellátásában a kismama nem tud olyan aktívan közreműködni, mint spontán szült társai.

– Hátráltatja-e az operáció a tejelválasztást, szoptatást?

– Nem. A tejelválasztást és a szoptatást elsődlegesen az befolyásolja, hogy a kismama milyen gyakran helyezi mellre újszülöttjét. A korai posztoperatív szakban a csecsemős nővérek gondoskodnak arról, hogy az újszülött minél több időt töltsön édesanyjával és az újszülött igénye szerint történjen szoptatás. Klinikánk az ország első baba-barát kórházaként több évtizedes tapasztalattal törekszik arra, hogy az anyatejes táplálás előnyeit és helyes technikáját már terhesség alatt megismertesse leendő pácienseivel.

– Vannak hátrányai a műtétnek?

– Császármetszést követően – bármennyire is biztonságosnak tűnik az eljárás – lényegesen gyakrabban alakulnak ki szövődmények mint hüvelyi szülés után. A gyulladásos eredetű lázas szövődmények például tízszer gyakoribbak. A sebgyógyulási zavarok, az összenövések kialakulásának lehetősége és a meddőségi panaszok mellett legszembetűnőbb a következő terhességekben gyakoribb császármetszés. Az előzményi császármetszés a későbbi terhességben növeli a császármetszés kockázatát. Bár a méhen korábban ejtett seb vajúdás alatti szétválása ritkán –átlagosan, 200-ból 1 esetben – előforduló szövődmény, a ráutaló tünetek miatt lényegesen többször kényszerülünk elvégezni az ismételt császármetszést, hogy a tényleges hegszétválás okozta életveszélyes anyai és magzati állapotot megelőzzük.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.