2018. Június 24. Iván nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Higgyünk sorsunk jobbra fordulásában!

A tanult tehetetlenség elméletét az amerikai Martin E.P. Seligman alkotta meg és fejlesztette tovább az 1960-70-es években.


Állatkísérletekkel igyekeztek következtetéseket levonni az emberi lélek működésére nézve. Megfigyelték, hogy a kiszámíthatatlanul érkező elektromos sokkot kapó kutyák egy idő múlva meg sem próbálták megoldani a feladatot, amivel pedig elkerülhető lett volna a következő, nyilvánvalóan kellemetlen elektromos impulzus. Mivel az áramütések kiszámíthatatlanul és előre nem bejósolható módon következtek be, a kutyák azt tanulták meg, hogy semmilyen kontrollal nem rendelkeznek a szituációban – mindegy mit tesznek. Passzívvá, energiátlanná váltak, nem reagáltak a kísérletvezetők buzdításaira – csak feküdtek a földön. Seligman később elmondta, hogy többszörös agyvérzést elszenvedett édesapja tehetetlenségét ismerte fel a kutyák passzív, energiátlan, tehetetlen viselkedésében. A kísérletet emberekre alakítva (erős, kellemetlen zajt lehetett egy gombbal kikapcsolni) ugyanerre az eredményre jutottak.

Megküzdési képesség

A mindennapokban bennünket érő stresszel szemben többek között belső coping mechanizmusokkal és társas támasszal védekezhetünk. Egyfelől sokat segíthet az, ha elmondhatjuk egy, illetve több érzelmileg fontos személynek a velünk történt megterhelő eseményeket és tőlük elfogadást, együttérzést és akár némi iránymutatást kaphatunk. Természetesen ennek van egy határa, hiszen másokat sem lehet örökösen elárasztani panaszokkal; a saját életéért elsősorban mindenki maga felel.

Pesszimisták és optimisták

Az emberek ugyanakkor nagy különbségeket mutatnak abban, hogy milyenek a belső megküzdő képességeik (coping mechanizmusai), illetve a belső magyarázó elveik a világ működését illetően. Vannak olyan emberek, akik könnyen „megtanulják” a tanult tehetetlenséget, míg mások ellenállóak ezzel szemben. Ennek a különbségnek köze van többek között ahhoz, hogy mit gondolunk a kudarc és a siker okairól. Azok az emberek, akik hajlanak a lemondó, pesszimista vélekedésre, hajlamosabbak saját magukat okolni a nehézségekért; illetve a velük történt események közül a negatívaknak adnak nagyobb jelentőséget. Sokat rágódnak a nehéz dolgokon és jobban figyelmen kívül hagyják a pozitív történéseket. Megélésük hasonló lehet ehhez: „Az életben mindig rossz dolgok történnek, amik ellen nem lehet tenni semmit, csupán passzív módon elszenvedni és sodródni az árral”. Az optimista módon gondolkodó emberek a nehézségeket inkább az aktuális helyzetre vonatkoztatják, és nem általánosítják őket egészleges magyarázó elvként az élet sok területére. Megélésük szerint MOST rossz dolog történt velük, de legközelebb majd biztosan valami jó fog történni. Hisznek és bíznak abban, hogy a sorsuk előbb-utóbb jóra fordul.

Depresszió

Ez a belső magyarázó elv kora gyermekkorban és ifjúkorban alakul ki. Elmondhatjuk, hogy minél több negatív, erős stresszt jelentő történést él át valaki kora gyermekkorában, annál nagyobb az esélye annak, hogy (többek között) pesszimista magyarázó elvei legyenek a világ működésével kapcsolatban és tanult tehetetlenséggel reagáljon. Az ilyen személyek veszélyeztetettebbé válnak többek között a depresszióra is.
Módosítható gondolatok

Hit

Mit tehetünk a tanult tehetetlenség ellen? Bár a belső magyarázó elvek életünk nagyon korai időszakában kialakulnak, módosíthatóak a későbbiekben is. Nagyon fontos lépés az, hogy felismerjük a negatív gondolkodásra való hajlamunkat, problémának lássuk és változtatni akarjunk rajta. Ha valami kudarcélmény ért bennünket, akkor gondoljuk végig, hogy mennyiben csupán a mi hibánk az, ami velünk történt, illetve helyes döntés-e arra jutnunk, hogy ha valamit elrontottunk, akkor biztosan mindig mindent el fogunk rontani életünk hátra lévő részében is. Ez a gondolatmenet első elolvasásra egészen egyszerűnek tűnhet. Sokszor azonban az jelenti a nehézséget, hogy a tanult tehetetlenséget megélő személyben fel sem merül az, hogy amit érez, az csupán egyfajta hiedelem a világ és önmaga működésével kapcsolatban, egy a lehetséges sokféle magyarázat közül – nem pedig tény.
Amennyiben önerőből nem sikerül huzamosabb időn keresztül sem megváltoztatni ezt a pesszimista, lemondó, depresszív gondolkodási stílust, akkor érdemes lehet szakember segítségét kérni.

Dr. Pusztai Annamária
klinikai szakpszichológus
Pszichiátriai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.