2018. Október 19. Nándor nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Ijesztőek a pánikbetegség tünetei

Van, akit „elfog a pánik", ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait. Azt a tünetcsoportot, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől, agorafóbiának hívjuk.


Önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Pszichiátriai Tanszék pszichiátere. Majd folytatta: a szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok. Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánik rosszullétei, a nők között 2×-3× gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik.

Izzadás, szapora szívverés

A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek. A pánikroham tünetei lehetnek: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során. A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól , intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.

Depresszió, alkoholfüggőség

Pánikbetegséghez gyakran társul depresszió, egyéb szorongásos betegség, alkoholfüggőség. Kialakulásához hozzájárulhat a tartós stressz. Például az a helyzet, amikor valaki hosszan ápolja hozzátartozóját, majd elveszíti, abbahagyja az aktív sportolást, vagy lehet a GYES alatt, mielőtt a kismama a viszonylagos elzártságból visszamegy dolgozni, és meg kell változtatni addigi életvitelét. Egyébként mindenki életében jelen van a stressz, de kérdés, ki hogyan küzd meg vele? Pánikrosszullétek megjelenhetnek még testi betegségekben, úgymint pajzsmirigy alul-, illetve túlműködés, alacsony vércukorszint, egyes idegrendszeri, szív és hasi kórképek esetén, ekkor az alapbetegség kezelése szükséges. Alkohol- és drogmegvonás alatt is jelentkezhetnek pániktünetek. Az esetek harmadában spontán javulás következik be, ugyancsak egyharmad részük a kezelés hatására tünetmentessé válik.

Pszichoterápia

A pszichoterápia és a gyógyógyszeres kezelés kombinációja a leghatékonyabb. Gyors és tartós javulás érhető el kognitív terápiával, ami a rosszullétek hátterében lévő kognitív torzítások korrekcióját helyezi a középpontba. A gyógyszeres kezelés antidepresszívum és szükség esetén, átmenetileg nyugtatók alkalmazásából áll. A gyógyszerszedést legalább 1 évig indokolt folytatni a tünetmentesség elérését követően. Hatékony kezelésre nem alkalmasak önmagukban a nyugtatók, csak pillanatnyi enyhülést tudnak biztosítani, s könnyen függővé válhat a páciens. Ezért nem érdemes öngyógyításba kezdeni. S ugyanígy nem ajánlott az alkohol sem a rohamok csökkentésére, mert szintén függőség alakulhat ki. Érdemesebb felkeresni a Pszichiátriai Tanszék Pánik Szakrendelését.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.