2018. Augusztus 20. István, Vajk, Állami ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Petefészekciszták

A petefészek leggyakoribb jóindulatú daganata a savós folyadékkal telt tömlő. A nők 5-10 százalékánál legalább egy alkalommal előfordul életük során, és az esetek többségében minden panasz és tünet nélkül, spontán felszívódik.


Az egyszerű ciszták többsége a peteérés során keletkező tüszőből származik. Keletkezésük magyarázata az, hogy elmarad a ciklus közepén várható tüszőrepedés. Ebből adódik, hogy a cisztaképződés elsősorban a fogamzóképes korú nők betegsége, tehát ritkán érinti a 14 évnél fiatalabb és 50 évnél idősebb korcsoportokat. A tüszőrepedés elmaradását okozhatja hormonzavar vagy a tüszőfal megvastagodása.

Alhasi fájdalom, görcs

Rizikócsoportba tartoznak a még nem szült nők, illetve azok, akiknél meddőségi panasz áll fenn. A túlsúly, a ritkább menzeszekben megnyilvánuló peteérési zavar emeli a cisztaképződés kockázatát. Bár a 4-5 centiméter átmérőjű savós petefészekciszták többsége nem okoz panaszt, nagyobb méret esetén gyakran fordul elő alhasi fájdalom. Kezdetben a fájdalom a cisztafal feszülése miatt alakul ki, és jellemzően folyamatos tompa fájdalmat okoz az érintett petefészek területében. Ebben a fázisban gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerekkel segítjük elő a ciszta felszívódását, ami az esetek többségében sikeres. Később, amikor a ciszta méreténél fogva mozdonyként húzza magával a petefészket és a petevezetőt, előfordulhat, hogy a petefészek tartószalagja vagy a kürt megcsavarodik. Ez az állapot átmeneti vérellátási zavart okozva típusosan hullámzó erősségű görcsös alhasi fájdalmat idéz elő.

Csökkent termékenység

Szemben a cisztarepedéssel, ami hirtelen kezdődő, éles alhasi fájdalommal és rosszulléttel jár, a kocsánycsavarodás okozta fájdalom nyugalmi helyzetben is jelentkezhet. A folyamatosan erősödő, majd gyengülő és újra erősödő alhasi fájdalom a petefészek véráramlásának változásaival párhuzamosan jelentkezik. Beavatkozás nélkül a petefészek vérellátási zavara szövetelhaláshoz vezethet, ezért ilyen esetben elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Különösen fontos ez fiatal, még nem szült nők esetében, hiszen a petefészek károsodása csökkent termékenységet okozhat.

Összenövések, ciszták

A petefészekciszták második leggyakoribb típusa az ún. endometriózis tömlő. Az endometriózis úgy jön létre, hogy a menzesz alatt vedlő méhnyálkahártya foszlányai nemcsak a hüvely felé távoznak a méhűrből, hanem a petevezetőkön keresztül a hashártyára is kijutnak. Ezt bizonyítja, hogy a menstruáció idején végzett hasműtétek során a nők 15 százalékánál menstruációs vér látható a hasüreg legmélyebb pontján, a méh mögött. Az így kikerült méhnyálkahártya sejtek egy része nem pusztul el, hanem apró kolóniákat képezve megtapad, és a következő ciklusban folytatja növekedését. A hashártya endometriotikus növedékei összenövéseket és cisztákat képezhetnek, melyek ciklustartó alhasi panaszokat és meddőséget okozhatnak. Kezelésükre rendkívül hatékony gyógyszeres módszerek állnak rendelkezésre. Mindegyikükre jellemző, hogy a tüszőhormon szintjét csökkentve idézik elő a méhből kikerült nyálkahártyasejtek sorvadását és felszívódását. Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre, úgy műtéti kezelésre is szükség lehet.

Petefészekrák

A petefészek rosszindulatú daganatai többségben cisztás jellegűek, és első sorban az idősebb korosztályt érintik. Epidemiológiai adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul elő petefészekrák olyan nőknél, akiknek fiatalabb korukban gyakran volt egyszerű petefészekcisztájuk. A petefészekrák szűrése nem megoldott, mert a rosszindulatú elfajulás néhány hét vagy egy-két hónap alatt szóródhat. Családi halmozódás esetén azonban mégis érdemes rendszeres (évenkénti) hüvelyi ultrahangos és tumormarker vizsgálattal kiegészíteni a nőgyógyászati rákszűrést. A cisztaképződés megelőzésének leghatékonyabb módszere a kombinált fogamzásgátló készítmények tartós alkalmazása. Ezek a gyógyszerek gátolják a peteérést, s így megakadályozzák a tüszők, illetve a belőlük képződő ciszták kialakulását. Rendkívül fontos adat, hogy a kombinált fogamzásgátlót legalább 5 évig szedő nők között fele annyian betegednek meg petefészekrákban, mint azok, akik soha nem szedtek ilyen gyógyszert. Ez az igazi elsődleges megelőzés, hiszen ez nem a korai felismerést segíti, mint például a méhnyakrákszűrés, hanem a betegség előfordulását csökkenti. Ellenjavallat hiányában ezért minden nőnek javasoljuk a fogamzásgátlók tartós alkalmazását lehetőleg még a gyermekvállalás időszakát megelőzően.

Dr. Póka Róbert
szülész-nőgyógyász
igazgató
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.