2018. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Gyógytorna segíti a koraszülöttet a fejlődésben

Koraszülött vagy érett újszülött szövődményes betegségei, fejlődési rendellenességei esetén rendkívül nagy jelentősége van a gyógytornának. Ez a korai időszak kiemelt fontosságú az újszülött idegrendszerének fejlődésében, ezért a tornát már a gyermek hazabocsájtása előtt, az újszülött osztályon megkezdjük és az anyának is megtanítjuk.


Módszereink közé tartozik többek között a végtagok passzív átmozgatása. Ez azt jelenti, hogy mi mozgatjuk át az újszülött végtagjait, amikor még túl gyenge az aktív tornához. Amennyiben szükséges, masszázst is végzünk. Ahogy fejlődik, erősödik az újszülött, áttérünk az aktív terápiára, amihez Katona-módszer gyakorlatait alkalmazzuk. A terápiát a szakorvosokkal konzultálva, a gyermekek aktuális állapotához igazodva választjuk ki. Az aktív fejlesztést a 34. terhességi héttől kezdjük el az osztályon, tehát a koraszülöttnek attól az életkorától, amikor az anyaméhben betöltötte volna 34 hetes kort. Figyelünk a túlingerlés elkerülésére, és az aktív tornát csak abban az esetben kezdjük el, ha a gyermek nem igényel a légzéshez segítséget és önállóan képes enni (nem igényel szondás hozzátáplálást.)

Katona-módszer

Az aktív terápia a Katona-módszer gyakorlatain alapul. A Katona-módszer komplex elemi mozgásmintákat alkalmaz, amelyek az emberre jellemzőek és veleszületettek, így minden csecsemőnél kiválthatók. Így például a járás, ülésbe felhúzás, lebegő ültetés, stb. A csecsemő testét különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ezzel aktiváljuk agyának azon részét, amelyben az elemi mozgásminták tárolódnak. Az agy „utasítására” létrejön a mozgás, amelyet a gyermek már aktívan, a saját izomerejéből hoz létre. Végül az információ visszajut az agyba. Fontos tudni, hogy a kiváltott mozgás aktív, de nem akaratlagos a gyermek részéről, csupán az általunk létrehozott gravitációs helyzetek hatására váltódik ki. A a járás, mászás stb. reflexeinek kihasználásával a csecsemő 6-8 hónapos koráig tudjuk fejleszteni a mozgást, erősíteni az izmokat. Utána ezek a reflexek kihunynak, de ezzel párhuzamosan fejlődik a gyermek akaratlagos mozgása(megfordul, kúszik, négykézláb jár, felül, később jár), így a terápia folytatásában már a szellemi funkciók fejlődését is ki tudjuk használni a további mozgásfejlesztés során.

Otthoni torna

Sok esetben a terápiát a gyermek hazabocsátása után is folytatni kell, ezért a fejlesztésbe a szülőket is bevonjuk. A gyakorlatok helyes kivitelezését megtanítjuk a szülőknek az újszülött osztályon vagy az esedékes kontroll vizsgálatok alkalmával, így a gyermekük fejlesztésében aktívan részt tudnak venni, ami erősíti az anya-gyermek kapcsolatot. A gyermekek után követését szakorvosok végzik, akik a figyelemmel kísérik a mozgásfejlődést is. Amennyiben eltérést tapasztalnak, intenzívebb kezelést javasolnak a csecsemő otthoni tornáztatása mellett. Ehhez gyakran kérik gyógytornász segítségét. Ha az orvos előírja az otthoni tornát, akkor 4-6-szor 20 percig javaslom a gyakorlatokat végeztetni a csecsemővel az etetések között.

Simogatás, ringatás

Ezen kívül otthonra javaslom koraszülöttek és időben született csecsemők fejlesztéséhez is a következőket: Sok testi (bőr) kapcsolat fenntartását pl. ringatással, simogatással stb. A koraszülött osztályon aktívan alkalmazzák munkatársaink a Kenguru-módszert, ami lehetőséget biztosít a még inkubátorban lévő gyermekek szüleinek a bőr-bőr kontaktus megteremtésére. A módszer alkalmazása során a koraszülöttet kiveszik az inkubátorból, és az anya vagy az apa meztelen mellkasára teszik. Ez segíti a gyermek fejlődését és az intimitás kialakulását szülő és gyermeke között. Ennek ellenére az inkubátorban töltött idő alatt az anyának kevesebb lehetősége van kézbe venni gyermekét, így a hazabocsátást követően fontos „bepótolni” ezeket a kimaradt ingereket az anya és a gyermek számára is.
Javaslom a gyermek hason fektetését napközben, főként éber állapotában. Ez a helyzet segíti a fej emelésének és megtartásának kialakulását, a hátizmok erősítését. Fontos kiemelni, hogy a hason altatás önmagában nem elegendő, hiszen alvás közben izmai ellazulnak. Szintén javaslom nagy mozgásteret biztosítani a gyermeknek biztonságos helyen, pl. szőnyegen

.
Juhász Erika Cintia
gyógytornász
Gyermekklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.