Szülés körüli fertőzések

Előfordul, hogy az anya tünetmentes vagy enyhe tüneteket okozó baktérium fertőzése a hüvely felől felszállva, ritkábban a véráram útján éri el a magzatot, vagy a szülőcsatornán való áthaladáskor, illetve a szülés után, a gyermekágyi folyással érintkezve fertőzi meg az újszülöttet, ezért nagyon fontos az alapos kézmosás és higiéniai szabályok betartása ebben az időszakban. A várandósság alatti kórtörténetből kiderülhet, hogy az anyának a szülést megelőző három héten belül volt-e olyan fertőzésre utaló tünete, mely miatt indokolt a születése után tünetmentes újszülött legalább 48 óráig tartó megfigyelése az anyukája mellett (ez azt jelenti, hogy addig a klinikán kell maradnia) és 24-48 órás kora között laborvizsgálat végzése. Anyai fertőzésre utaló tünetek: baktérium, genny a vizeletben, kezelést igénylő hüvelyfolyás, megfázás, láz, hányás, hasmenés illetve meconiumos magzatvíz. A meconium, magyarul magzatszurok a magzat széklete, amit abban az esetben ürít méhen belül, ha nem érzi jól magát. Ez utalhat oxigénhiányra illetve fertőzésre is. A koraszülés hátterében is gyakran áll fertőzés, ezért a 35-36. terhességi hétre születetteknél megfigyelés és laborvizsgálat javasolt, általában ők rooming-in-be helyezhetők. Súlyos tünetekkel (pl. légzészavarral) bíró kora-vagy újszülöttek intenzív vagy szubintenzív osztályra kerülnek ápolásra.

Megfigyelés

Magyarországon nem kötelező, de van, akinél elvégzik a 36. terhességi héten, a hüvelyváladékból a B csoportú Streptococcus szűrést. Ezt a baktériumot a nők 20-25 százaléka hordozza tünetmentesen a hüvelyflórájában. Ritkán, de súlyos újszülöttkori fertőzéseket (vérmérgezés, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás) okozhat ez a kórokozó, ezért ha az anya a hordozó, akkor javasolt legalább négy órával a szülés előtt vénás antibiotikumot kapnia. Ilyenkor elegendő a csecsemő megfigyelése két napig és laborvizsgálat végzése. Ha nem kapott az anya antibiotikumot vagy az újszülöttnek fertőzésre utaló tünete van, akkor antibiotikum kezelést indítunk.

Kezelés

Minden olyan esetben, amikor az újszülött fertőzésre utaló tüneteket mutat, vagy a fertőzés valószínűsége nagy (pl. 18 órán túli burokrepedés, anyai láz a vajúdás alatt, bűzös magzatvíz, 35. hétnél fiatalabb koraszülött) illetve, ha a laborvizsgálatok eredményei fertőzésre utalnak, antibiotikumot indítunk. Ilyenkor egy kis műanyag csövet (branült) helyezünk a gyermek valamelyik visszerébe (vénába), ez lehet a végtagokon vagy a fejen, így nem kell minden gyógyszeradásnál megszúrni a babát. A szülők gyakran viszolyognak a fejbe kötött branül láttán, időnként elmondják, attól félnek, hogy a branül a kisbaba kutacsába vagy agyába fúródik. Ettől nem kell tartaniuk. A fejen gyakran jobban látszanak az erek, ezért választjuk ezt a helyet. Két olyan antibiotikum kombinációját adjuk, amik szinte az összes újszülöttkorban előforduló baktériumra hatásosak. A laborvizsgálatok során egy CRP nevű fehérje mennyiségét mérik és vérképet néznek. A CRP-t a máj termeli, gyulladással járó folyamatokban szintje megemelkedik, tehát nemcsak fertőzések esetén, hanem pl. bőr zúzódásakor, vérömlenyek kialakulásakor is. Újszülött korban ezért a 10 mg/l feletti CRP-t tekintjük kórosna. Ha a 24-48 órás kor között levett CRP 5-10 mg/l közé esik, másnap megismételjük a vizsgálatot, ez alapján döntünk a kezelésről. Fertőzésre utal a magas vagy éppen alacsony fehérvérsejt szám, vagy a fehérvérsejtek között a sok fiatal alak jelenléte, illetve az alacsony vérlemezke (thrombocyta) szám. Akinél antibiotikumot indítunk, azok véréből tenyésztésre mintát küldünk, ez a hemokultúra. Ha a vérből kórokozó tenyészik ki, az véráramfertőzésre, vagy súlyos klinikai tünetek együttes jelenlétekor vérmérgezésre (sepsisre) utal, ilyenkor az antibiotikumot általában két hétig adjuk. Előfordul, hogy a hemokultúrából a bőr felületén található baktériumok tenyésznek ki, tünetmentes esetben ilyenkor a hemokultúra szennyeződéséről, kontaminációjáról beszélünk, ezt nem kell kezelni. Az antibiotikumot akkor állítjuk le, amikor az ismételt CRP, illetve vérkép értékek normalizálódnak, negatív a hemokultúra és a fiatal csecsemő tünetmentes. Az 5-6. napon kerül sor általában a CRP ellenőrzésére, ha ekkor minden rendben van, akkor haza tudnak menni az anyukák gyermekükkel.

Szemváladékozás

Gyakori eltérés az enyhe szemváladékozás, ilyenkor elegendő a bórvízzel átitatott vattával történő szemlemosás. A külső szemzug felől törlünk a belső szemzug felé. Kifejezettebb szemváladékozás vagy a szemhéjjak duzzanata, pirosodása esetén antibiotikum tartalmú szemcseppet alkalmazunk, naponta 5x 1-1 cseppet cseppentünk mindkét szembe, ami pár nap alatt megoldja a problémát. A belső szemzugban előforduló kékes-lilás, lencsényi-borsónyi duzzanat könnytömlő gyulladást valószínűsít, ilyenkor párakötést alkalmazunk a szemcsepp mellé. Elhúzódó vagy visszatérő szemváladékozás esetén javasolt a kezelés folytatása, valamint 2-3 hónapos kor körül szemészeti vizsgálat. A szemváladékozás hátterében könnycsatorna szűkület illetve elzáródás is állhat, ami a könnycsatorna átöblítését teheti szükségessé.

Enyhe, átmeneti légzészavar

Elhúzódó, vagy nehéz szülés, vákum segítségével befejezett szülés, nyakra tekeredett köldökzsinór, megelőző fájások nélkül végzett császármetszés esetén előfordul, hogy az újszülöttek felsírnak ugyan, de csendesebbek a szokottnál, halk nyöszörgő hangot adnak, kicsit szaporábban veszik a levegőt, azt is szokták mondani a szülésznők, hogy „elfáradtak”. Ezeket a gyermekeket a szubintenzív osztályra szállítjuk, melegítő asztalra helyezzük és monitorizáljuk őket, vércukrot, vérgázokat és tejsavszintet ellenőrzünk. Általában 2-3 órás korukra elmúlik ez az enyhe légzészavar. Ha paramétereik élettani tartományba esnek és jól vannak, akkor édesanyjuk mellé kerülnek. Ritkán előfordul az is, hogy állapotuk rosszabbra fordul, intenzív osztályos ellátásra, légzéstámogatásra szorulnak.

Alacsony vércukorszint

Nagyon alacsony vércukorszint súlyos klinikai tünetekkel járhat (pl. idegrendszeri görcs, eszméletvesztés) a tartósan alacsony vércukorszint pedig az agy fejlődésére van káros hatással. Viszonylag könnyen szűrhető és kezelhető állapotról van szó. Vannak az alacsony vércukorszintre hajlamos csoportok, náluk javasolt a vércukor szűrése illetve alacsony vércukorszintre utaló tünetek esetén (pl. remegés, túlzott izgatottság, izzadás) is indokolt vércukormérés, hajlamosító tényezők nélkül is. A koraszülötteknek vagy méhen belül visszamaradt fejlődésű, kissúlyú újszülötteknek kevés tartalékuk van. A terhességi cukorbetegség mellett viselt várandósságból születettek is veszélyeztetettek, különösen, ha a szénhidrátszegény diéta nem megfelelő, vagy inzulinkezelésre van szükség. A magzat méhen belül a magas anyai vércukorszintnek megfelelően sok inzulint termel. Születés után nincs annyi cukor, mint amennyihez hozzászokott, viszont még sok az inzulin, ami gyorsan leviszi a vércukor szintjét. Pár nap alatt az újszülött alkalmazkodik az alacsonyabb cukorkínálathoz, kevesebb inzulint termel, de addig biztosítanunk kell a megfelelő cukorbevitelt. Ezek a kisbabák általában nagy súlyúak, pufók az arcuk és a nyakuknál is jól tapintható zsírpárna van. Fokozott cukorfelhasználással járó állapotokban (súlyos fertőzésekben, oxigénhiányos állapotban vagy kihűlés illetve terápiás hűtéskor) is ellenőrizni kell a vércukorszintet. Alacsony vércukorszint esetén, ha tud enni az kisbaba, akkor megetetjük és ezután két óránként etetjük vércukor ellenőrzés mellett. Ha nem tud enni, vagy nem elég a szájon keresztüli bevitel a normális vércukorszint tartásához, akkor cukros infúziót adunk. Nagyon ritkán van szükség vércukorszintet emelő vagy inzulin kibocsátást csökkentő gyógyszerek adására. Erre általában fokozott inzulintermeléssel járó rendellenességek esetén kerül sor.

Méhen belül észlelt vesemedence tágulat

Viszonylag gyakori elváltozásról van szó, a várandósságok kb. 2 százalékban előforduló, többségében magától múló, ártalmatlan jelenségről. A kiszűrt babáknak 3-4 napos korban vese ultrahang- vizsgálatot végzünk. Szerencsére sokszor már ekkor normális viszonyokat találunk. Ha mégis tágabb a vesemedence, akkor lemérjük a méretét. Mérsékelten tág vesemedencénél hathetes korban hívjuk vissza kontroll vizsgálatra a csecsemőket. Ritkán találunk jelentős tágulatot vagy kísérő rendellenességet (pl. tágult húgyvezeték, megvastagodott húgyhólyagfal). Ilyen esetben gyermeksebésszel konzultálunk, aki az elváltozástól függően egyéb vizsgálatok végzését javasolhatja az ultrahangos követés és fertőzést megelőző antibiotikum adása mellett. Nagyon ritkán van szükség műtéti beavatkozásra. Hathetes kontroll során, ha a vesemedence tágulata fokozódott, akkor gyermeknefrológiai vagy gyermeksebészeti gondozásba vételt és vizeletvizsgálatot kérünk. Minimális vesemedence tágulatkor elegendő csecsemőkorban jelentkező láz esetén általános vizeletvizsgálat végzése. Erre azért van szükség, mert a vesemedence tágulat hajlamosít húgyúti fertőzésre, ami visszatérő, kezeletlen esetben tönkreteheti a veséket.

Dr. Riszter Magdolna
klinikai szakorvos
Neonatológiai Tanszék
Gyermekgyógyászati Klinika