2018. Június 25. Vilmos nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Jótékony probiotikumok

A probiotikumok a gazdaszervezettel átmenetileg szimbiózisban élő baktériumok, melyek megfelelő mennyiségben és gyakorisággal történő fogyasztás esetén a hagyományos élőflórát meghaladó mértékben gyakorolnak jótékony hatást az egészségre.


Modern korunkban a fagocitózis (a sejteknek a baktériumokat és egyéb anyagokat megemésztő képessége) felfedezéséért 1908-ban Nobel-díjjal kitüntetett Ilja Mecsnyikov (1845–1916) volt az első, aki vizsgálta a joghurtfogyasztás és az egészséges bélműködés kapcsolatát.
Az elmúlt tíz évben a probiotikumok fogyasztásával összefüggő jótékony egészségügyi hatások tanulmányozása aktív kutatás tárgyává vált. Ilyen mikroorganizmusok pl. a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok néhány törzse, a Saccharomyces boulardii élesztőgomba stb. Minden egyes törzset, illetve kombinációikat egyenként és külön-külön kell tanulmányozni, mert hatékonyságuk különböző.

Vegyi üzem

A vastagbél egy bonyolult vegyi üzemhez hasonlít, melyben a szervezet saját baktérium flórájának jelentős szerep jut. A felnőtt egyén bélflóráját mintegy 400 faj alkotja, a saját flóra össztömege meghaladhatja az 1 kg-ot. A bél, bélflóra összetevői egészséges egyénben képesek a kórokozók okozta káros hatások – pl. toxikus anyagcsere termékek létrejötte (melyek egy része rákkeltő hatású), bél nyálkahártya túlérzékenység, következményes hasmenés kialakulásának – kivédésére. A probiotikumok akár 80 százaléka is képes túlélni a tápcsatorna nedveinek, enzimjeinek károsító hatását és élve jut el a vastagbélbe ahol megtapad a bél nyálkahártyájának felszínén (ezt az élőflórás termékek – joghurtok, kefir - hagyományos kultúrái kiválóan segítik).

Egyensúlyteremtés

A probiotikumok a bélflórára gyakorolt egyensúlyteremtő hatáson túl csökkentik a koleszterinszintet illetve a szérum ammóniaszintet, alkalmasak egyes vitaminok (K-vitamin, B- vitamin család, folsav, nikotinsav) szintézisére és olyan természetes tápanyagok erjesztésére is melyeket az emberi szervezet egyébként nem képes lebontani (pl.: élelmi rostok). Egyesek baktericid vagy bakteriosztatikus fehérjéket termelnek, míg mások laktát- acetát termelésükkel és a bél pH következményes csökkentésével gátolják a kórokozók (Salmonella, Shigella, enteropathogén coli) megtapadását és szaporodását.

Gyógyító hatás

A bélflóra károsodása pl. antibiotikum használat vagy szájon át szerzett fertőzés miatt kóros immunfolyamatokat indíthat be. A probiotikumok alkalmazhatóak étrendkiegészítőként főleg olyan gyomor-bélrendszeri betegségek esetében ahol ismert a bélflóra kóros megváltozása és feltételezhető e változás kóroki szerepe. Ilyen kórállapot az antibiotikumok okozta hasmenés. Az utazók hasmenésében az egzotikus élelmiszerek anyagai, toxinjai vagy egyes aggresszív batériumok (pl. enterotoxikus Escherichia coli) vagy vírusok állnak a panaszok hátterében. Az irritábilis bélbetegség komplex tüneteinek kialakulásában is lehet szerepe a fiziológiás – élettani bélflóra összetétel változásának. Egyéb, az irodalmi adatok alapján befolyásolható betegségek pl. a hepatikus encephalopathia (súlyos májelégtelenség következményeként kialakuló állapot), Helicobacter pylori fertőzés leküzdése, akut hasnyálmirigy gyulladás fertőzéses szövődményeinek kivédése, allergiás kórképekben a tünetek enyhítése.
A probiotikumok napjainkban számos formában (kapszula, granulátum, oldat) hozzáférhetőek, de probiotikus baktérium törzsekkel való kiegészítéssel minden közönséges savanyú tejtermék – pl. joghurt – probiotikussá tehető. Ugyanakkor a bevitt mennyiség miatt a „probiotikus” és a hatásos nem feltétlenül jelenti ugyanazt – épp emiatt néhány termék ma már klinikailag tesztelt. Ez új lehetőségeket teremt az egészség megőrzést megcélzó preventív célú tudatos táplálkozásban és a fent említett problémák terápiás étrendi kezelésében.

Dr. Csiki Zoltán
docens
Belgyógyászati Klinika C épület
Geriátriai Tanszék

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.