2018. November 17. Hortenzia, Gergő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A szembevérzésről

A háziorvost szemészeti jellegű panasszal felkereső páciensek a látásproblémák után leggyakrabban szembevérzésről, „vörös szemről”, vagy „piros szemről” számolnak be.


Az utóbbi két kifejezés a szem elülső felszínének gyulladásos folyamatára utal, és a kötőhártya vagy az alatta elhelyezkedő ínhártya helyi vérbőségét jelentik. Ezek jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a szembevérzés, amely a szem belsejében keletkező vérzést jelöli. A szembevérzés sokkal súlyosabb elváltozásokat okozhat, mivel kifejezett maradandó látásromlással járhat. Emiatt, ha valaki látásromlást észlel, akkor nem elég, ha a szemét háziorvosnak mutatja meg, hanem szemész orvoshoz kell fordulnia. A szem elülső felszínét érintő elváltozások legtöbbször szabad szemmel is jól láthatók, míg a szem belsejét érintő vérzés szabad szemmel nem látszik, csak azt érzékeli a beteg, hogy az érintett szemen a látás hirtelen jelentősen romlik, esetleg a páciensek füstlátásról számolnak be. További különbség, hogy míg a szemfelszíni elváltozások jelentős része fájdalommal jár, addig a szem belsejét érintő vérzéshez nem társul fájdalom.

Játék, munka, sportolás

A szembevérzést okozó betegségeket szemészorvos diagnosztizálja a klinikai kép, illetve különböző eszközös vizsgálatok segítségével, illetve megfigyeli a kísérő tüneteket. A szembevérzések között elkülönítjük a szem belsejének elülső részét, az ún. szemcsarnokot érintő vérzést és a hátsó részt magába foglaló, ún. üvegtesti vérzést. Az előbbi esetében a szivárványhártyában reped meg egy vagy több apró ér és emiatt vérzik be az elülső csarnok. Ez bekövetkezhet munka vagy játszás során, vagy akár sportolás folyamán is, mert a sportsérülések kb. 30-40 százalékban a szem is sérül. Az előbbi tevékenységek során a szemet érő kisebb-nagyobb erejű ütés következtében alakul ki a vérzés. Enyhe ütés esetén a csarnokvízben csak kevés vér jelenik meg, számottevő vérzésnél a látás nagymértékben romlik. Csekély vérzés esetén a vér néhány nap múlva kezelés nélkül is maradéktalanul felszívódik. Hosszú ideig nem maradhat vér a csarnokban, mert az beívódva a szaruhártyába végleges látásromlást okozhat, ezért súlyosabb, hosszabb ideig fennálló vérzés esetén az elülső csarnokból a felgyülemlett vért műtéti úton kell eltávolítani. Üvegtesti vérzés esetén – mivel az üvegtestben nincsenek erek –, az üvegtest környezetében lévő szövetekben bekövetkezett vérzések terjednek az üvegtesti térbe.

Rendellenességek

A vérzés leggyakoribb okai az ideghártya vagy az alatta elhelyezkedő érhártya ereinek rendellenességeihez társulnak. Sok esetben láthatunk ilyet cukorbetegséghez (diabetes mellitus) kapcsolódó szemfenéki érrendellenességek esetén, de előfordulhat szemfenéki erek elzáródása során is, valamint akkor is, ha a hátsó üvegtesti határhártya-leválás retinaszakadással jár együtt, de bekövetkezhet a szem hátsó részét érintő daganatos elváltozással vagy sérüléssel összefüggésben is. Fontos a kórtörténet pontos felvétele, a betegvizsgálat során pedig legtöbbször ultrahang diagnosztika segít a vérzés helyének és kiterjedésének megállapításában. A látásromlás a vérzés helyével és súlyosságával van összefüggésben.
Csakúgy, mint a szem elülső részét érintő vérzés esetén, az üvegtesti vérzés is felszívódhat spontán, célzott kezelés nélkül. Tanácsolhatjuk a betegnek, hogy a szokásosnál magasabb párnán vagy ülő testhelyzetben aludjon, ilyenkor a vér a gravitáció hatására leülepedik, és így a látás gyorsabban rendeződik. Az üvegtesti vérzést kiváltó kórfolyamat lézerterápiát igényelhet, amit az üvegtest feltisztulásakor azonnal el kell végezni. Amennyiben nem tisztul fel, vagy ha retinaleválás okozza, akkor műtéti beavatkozást kell végezni.
A fenti betegségek kimenetelét számos egyéb tényező is befolyásolhatja, ezekről a szemészorvos mindig részletesen tájékoztatja betegeket.

Dr. Kemény-Beke Ádám
egyetemi docens
Szemklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.