2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Mozgással késleltethető a csontritkulás

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a csontritkulás a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a harmadik legjelentősebb egészségügyi probléma. A csontritkulás hatalmas tömegeket érint, ellátása igen nagy társadalmi terhet jelent, a betegre háruló terhek azonban még jelentősebbek. A magyar lakosság 10 százaléka érintett, 50 éves kor felett minden 3. nő és 5. férfi szenved el csonttörést.


A csontszövet élő, növekvő szervünk, az élet során folyamatosan megújul, a csontépítés és bontás egyidejűleg folyik. A maximális csonttömeget 25-30 éves korunkra érjük el, melyből ezután csak veszíthetünk a kor előrehaladtával. Csontritkulás során a csontbontás gyorsabb, mint az új csont képződése, ez a csontsűrűség csökkenéséhez, a csontgerendák elvékonyodásához, ezáltal a csontok fokozott törékenységéhez vezet. Ha nem előzzük meg, sokszor észrevétlenül fájdalom jelentkezése nélkül vezethet csonttöréshez („néma járvány"). Törések először azon csontokban jelentkeznek, amelyekben nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont. A csúcscsonttömeg nagysága befolyásolhatja a betegség lefolyását. Helyes táplálkozással (megfelelő kalciumbevitel, mérsékelt só- és cukorbevitel) és mozgással érhető el a lehető legnagyobb csonttömeg kialakulása, ezáltal a csontritkulás megelőzése, illetve késleltetése.

Hogyan hat a mozgás a csontokra?


A csontritkulás kezelése tehát a megelőzéssel kezdődik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást, hiszen csontépülés csak terhelés (gravitáció, izomműködés) alatt történik. Ha izmaink aktívan dolgoznak, akkor a csontok vérellátása javul, a csontszövetben pedig olyan anyagcsere-folyamatok kerülnek előtérbe, amelyek a csontfelépítésnek kedveznek. A mozgás mechanikus ingerként hat a csontra, és a megfelelően adagolt terhelés esetén serkenti a csontképződést, növeli a csonttömeget, és ezáltal terhelhetőségét. Gyógytorna rendszeres végzésével az izmok vérellátása, ereje nő, a fájdalom csökken, az egyensúly (koordináció) javul, a járás harmonikusabbá válik, a járásbiztonság nő, az esések kockázata csökken, a törések megelőzhetők és nem utolsó sorban az életminőség javul. A gyógytorna menete és a kezelési terv felállítása nagyban függ a páciens állapotától, életkorától, kondíciójától, az előzetes törés(ek) jellegétől, helyétől. Megelőzésképp javasolt célzott izomerősítés főleg a hasizmok, mély hátizmok és a farizom területén a stabilitás fokozása érdekében, egyensúly- illetve koordinációfejlesztés, dinamikus járógyakorlatok az elesések számának mérséklésére, a járásbiztonság növelésére. Mindezeket a gyakorlatokat gyógytornász felügyelete mellett végezzük!

Izomerősítés, egyensúlyfejlesztés

Feküdjünk hasunkra! A derekunkon lévő labdát két kezünkkel megfogjuk, fenekünket, hasunkat összeszorítjuk, a labdát görgetjük lefelé a fenekünkön, a fejünket, mellkasunkat lassan elemeljük az ágytól, arcunk végig lefelé néz, és lassan visszaengedjük törzsünket, ellazítunk. Dinamikusabb a gyakorlat, ha harántterpeszben állunk, a jobb lábunk elől van, két karunkat előrenyújtva vállmagasságban súlyt tartva mindkét térdünket hajlítjuk, felegyenesedünk, majd cseréljük a lábainkat és ismételjük a gyakorlatot. Egyensúlyunk fejlesztése érdekében járógyakorlatokat végezhetünk instabil felszínen, vagy akadályokat kikerülve. Például: álló helyzetben két karunkat oldalra nyújtva vállmagasságban, jobb kezünkben kislabdát tartunk, bal térdünket hashoz felhúzzuk, közben a térd alatt a labdát átadjuk bal kezünkbe, végül talajra letesszük a jobb lábunkat, lépünk előre, karokat oldalra visszaemeljük, járás közben minden lépésnél ismételjük a feladatot.

Antal Szabina
gyógytornász, Schroth terapeuta
Orvosi Rehabilitációs és Fizioterápiás Tanszék

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.