2018. Június 24. Iván nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A városi légszennyezés a legkárosabb

Évente szemétszedő akcióban vesznek részt a környezetükért felelősséget érző önkéntesek az ország településin jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtöttek össze. Tisztább lesz az ország, de a levegő a víz és talajszennyezéssel továbbra is számolnunk kell. Milyen hatása van ránk a környezetszennyezésnek? – kérdeztük a népegészségügyi szakembert.


Környezetünk káros hatást közvetíthet a szennyezett levegővel a légutakon át, a nem megfelelő minőségű ivóvízzel és az élelmiszerekkel az emésztőrendszeren át. Az ártalmas kémiai anyagok felszívódhatnak a légutakon, a gyomor-bélrendszeren és a bőrünkön át, ha érintkezünk velük – gondolok itt a háztartásban használt vegyi anyagokra, pl. festékek (lakásfestés), lakkok, ragasztók – mondta dr. Szűcs Sándor a Megelőző Orvostani Intézet egyetemi docense. – Az egész lakosságot érintő legjelentősebb károsító környezeti ártalom a városi légszennyezés: a levegőben lévő kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ózon és a szálló por. Ezek származhatnak az autók kipufogógázából, a lakossági háztartási tüzelés égéstermékeiből, az energiatermelésből és az ipari folyamatokból. A köztudatban úgy szerepel, hogy az ipar a legnagyobb légszennyező, de nem az, hanem a közlekedés. A vízi, légi és szárazföldi, főleg a fejlett országokban, ahol motorizációtól függően a járművek kipufogógáza megközelítőleg 50 százalékban felelős a légszennyezésért. Magyarországon is hasonló, vagy még magasabb a százalékarány. Bár az ipar tönkre ment a rendszerváltáskor, de megnőtt a személygépkocsik száma. Ma már ólommentes benzint használunk, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs benne ólom, csak jóval kevesebb, mint a 90-es években. A szálló por a legveszélyesebb az egészségre. Ez keletkezhet a gépkocsik üzemanyagából az égés során, az autókerék gumijának levált mikrorészecskéiből, valamint építkezések felvonulási területéről és a talajról kerülhet a levegőbe. A porrészecskék felületére számos mérgező anyag tapadhat a levegőből, mint pl. ólom, kadmium, higany. Ezek közül a kadmium bizonyítottan rákkeltő hatású. Azokon a napokon, amikor magas a légszennyezettség mértéke, súlyosbodik a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegek állapota, többen veszik igénybe a kórházi sürgősségi ellátást, több gyógyszer fogy és az átlagosnál többen halnak meg.

Ivóvízszennyezés

Az ivóvízszennyezés a fejlett országokban lényegesen kevesebb betegséget okoz, különösen azért, mert itt szigorúan ellenőrzik az ivóvíz minőségét. A legnagyobb közegészségügyi problémát a talajt alkotó kőzetekből a vízbe kerülő arzén okozza. Korábban az arzén határértéke Magyarországon 50 mikrogramm volt literenként. Jelenleg ennek 6 település kivételével mindegyik megfelel. Az európai jog szigorúbb, 10 mikrogrammot ír elő literenként, melynek 400 település nem felel meg 1 millió 300 ezer lakossal. Magyarországon a víz arzéntartalma néhány elszigetelt enyhe esetet kivéve nem okozott egészségkárosodást. Ahhoz hogy okozzon, legalább tíz éven át kellene magas arzéntartalmú vizet fogyasztani, eredményeként bőrelváltozás következne be, mint a bőr elszarusodása, elszíneződése (feketedése) és bőrrák. Alig van már olyan település, ahol nincs vezetékes víz. Falvakban előfordulnak ásott kutak, melyekbe a környező mezőgazdasági tevékenység miatt is belekerülhetnek a szerves anyagok bomlástermékei, mint pl. ammónia, és az abból képződő nitrit, nitrát. Terheli még a talajt és ezáltal a vizeket a mezőgazdasági vegyszerhasználat és a vegyipar.

Élelmiszerszennyezés

A hazai élelmiszerek ellenőrzöttek, nem jelentenek veszélyt emberre, ellenben a nem ellenőrzötten az országba kerülő élelmiszerek nem biztonságosak. Főleg azokból az országokból származók, ahol a fejlett országokban már betiltott növényvédő szereket használnak. Például a diklór-difenil-triklóretánt (DDT), a nagy hatású rovarmérget, melyet Magyarországon az 1960-as évek végén betiltottak. Bizonyos országokban még ma is használják ezt a szert, mely rendkívül lassan bomlik le, ezáltal felhalmozódik a környezetben és bekerülhet a táplálékláncba. Néhány országban előfordul, hogy szennyezett vízzel locsolják a veteményt, de Magyarországra ez nem jellemző. Ebben sok mikroorganizmus is előfordulhat, mint baktériumok, vírusok, melyek szennyezhetik a növekvő növényeket, fogyasztásukkal szervezetünkbe juthatnak és fertőző betegségeket okozhatnak.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.