2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Figyeljünk oda gyermekünk gerincére!

Gyermek- és serdülőkorban intenzív, de periodikus növekedés figyelhető meg a mozgató rendszerben. A hosszú csöves csontok és az izomzat növekedési üteme eltérő lehet, így a dinamikus csontnövekedést csak később követi az izmok fejlődése, figyelembe véve az erőt és nyújthatóságot.


Néhány esetben, már óvodáskorban megfigyelhető a gerincgörbületek kedvezőtlen irányú változása, de igazán jól érzékelhető, csak a serdülőkor idején lesz. A lányok esetében a 10–12 éves, a fiúk esetében a 14–1 6 éves kor körüli időszakban kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a gerinc, a mellkas csontos szerkezetének, valamint az azokat körülvevő izomzat normális állapotának megtartására és a látszólagos vagy valódi szerkezeti eltérések kezelésére.

A tartáshibák jellemzői

Az optimális izomerő és nyújthatóság egyensúlyt teremt az ellentétes működésű izmokban, fenntartva ezzel a helyes testtartást. A gyermekeken a gyors ütemű, főként hosszirányú növekedés során gyakran megfigyelhető a hanyag tartás (fokozott gerincgörbületek, előrehelyezett fej, előreengedett vállak, időnként megjelenő, terheléssel összefüggő hátfájás). A hanyag tartásból jellegzetes tartáshibák alakulhatnak ki, mint a lapos hát, amikor is a háti gerinc görbület a normálisnál kisebb mértékű, a fokozott ágyéki görbület (nyerges hát), fokozott háti domborulat, valamint a kettő kombinációja. A tartáshibák esetében még nem beszélhetünk csontos elváltozásról, csak a fiziológiás izomegyensúly megbomlása áll a háttérben. Ez jól kezelhető probléma, valójában még nem betegség, így ilyen esetben a helyes testtartás szakember segítségével még visszaalakítható és automatizálható.

Mikortól beszélünk gerincferdülésről?

A fejlődés során, az izmok csontokra gyakorolt húzása alakítja ki az erős és teherbíró csontszerkezetet, meghatározva ezzel a felnőttkori csont terhelhetőségét és erőkkel szembeni ellenállását. A nem kezelt vagy elhanyagolt tartáshibák esetén az izmok lefutása és húzása is megváltozik, a statikus és dinamikus tartások során. Ezáltal befolyásolják a csigolyák, valamint a mellkas későbbi formáját, melynek következtében az izomegyensúly problémája a gerinc valódi, háromdimenziós, szerkezeti elváltozásához vezethet. A gerinc funkcionális és strukturális elváltozásainak felismerése, elkülönítése és kezelése szakembereket igényel, az orvos és a gyógytornász folyamatos együttműködését. A rendszeres kontroll és az egyénre szabott gyógytorna mellett a fűzőkezelés is indokolt lehet. A korzett passzív korrekció a gerinc számára, csökkenti a progressziót, de egyben inaktivitásra is kényszeríti az izomzatot, így fokozottabb gondot kell fordítani a rendszeres, naponta végzett tornára. Nagymértékű görbület és jelentős progresszió mellett a műtéti kezelés lehet a megoldás.

Mit tehet a szülő?


Időben felismeri és szakember segítségével kezeli a gerincproblémákat!
• Már óvodáskortól kezdve figyelje gyermeke tartását, főként azokban az időszakokban, amikor a gyermek intenzíven növekedik.
• Árulkodó jelek, tünetek, amelyek tartáshibához illetve azt követően valódi gerinc deformitáshoz vezethetnek:
1. a fej-nyak kicsit előrébb helyezkedik el a törzshöz képest, a gerinc görbületeinek fokozódása vagy csökkenése (1. kép)
2. a lapockák túlzott kiemelkedése a hát síkjából, a vállövek aszimmetrikus elhelyezkedése (2. kép)
3. a gerinc oldalirányú elhajlása, a bordák ívének „púpszerű" növekedése vagy túlzott ellaposodó csökkenése, melyek az előrehajlás folyamán hangsúlyosabban láthatók
4. a rendszeresen visszatérő hát- és derékfájdalom, mely gyerekek esetében súlyos figyelmeztető jel
A problémaorientált, egyéni tornaprogramot minden esetben mozgásszervi szakember segítségével kell megvalósítani, elsősorban a gyógytornász hatáskörébe tartozik, de a szülő gyermekre való odafigyelése, bátorítása, szakemberekkel való együttműködése nélkülözhetetlen a sikeres kezelés érdekében.

Hasznos tippek:

• a kisgyermekkorban elkezdett rendszeres, de nem megerőltető sport: úszás, kerékpározás, futás, labdajátékok elősegítik a teherbíró csontozat és az erős izomzat kialakulását, megelőzve a lehetséges gerincproblémákat.
• az életkornak megfelelő, optimális fizikai terhelés biztosítása minden nap.
• mérje rendszeresen gyermeke testmagasságát, ezzel nyomon követve a normál növekedés ütemét.
• megfelelő iskolatáska kiválasztása: kemény hátú, kétpántos, rekeszes iskolatáska, amely a derék felső részén támaszkodik meg
• kényelmes, nem túl szűk és nem túl bő ruházat, ne korlátozza, és ne zavarja a szabad, természetes mozgásokat
• ideális, lábmérethez illő, megfelelő magasságú és minőségű lábbeli

Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsa adjunktus
Népegészségügyi Kar, Fizioterápiás Tanszék
Török Katalin
Petrika Hajnalka

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.