2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Eddzük memóriánkat!

Idős hozzátartozónktól gyakran hallhatjuk, hogy: elfelejtettem, nem tudom, hová tettem, nem emlékszem... A memória zavarai 65 éves kor felett egyre valószínűbbek, de a szellemi hanyatlás nem része a sikeres öregedésnek. A korfüggő feledékenység még természetes velejárója az idős kornak, az enyhe kognitív zavar már előszobája lehet a demenciának.


Az emlékezet épsége a tanulási képesség alapfeltétele, részei a bevésés, tárolás és felidézés. Ha ezek bármelyike károsodik, akkor az illető nem tudja visszaidézni azokat a dolgokat, történéseket, amelyeket szeretne. Az emlékezet bármelyik szakasza károsodhat, így a bevésés is. Ha valaki nem figyel eléggé, vagy érdektelen számára a dolog, vagy nincs elég érzelmi indíttatása a történtek iránt, akkor nem jegyzi meg, nem tárolja azokat, és nincs mit felidéznie. Ezek természetes folyamatok, s nem utalnak betegségre – mondta dr. Égerházi Anikó, a Pszichiátriai Tanszék egyetemi docense. – Több betegségnél károsodik az emlékezeti funkció, amit okozhat a figyelem működésének, a koncentrációnak és az érdeklődésnek a csökkenése is. Ez előfordulhat szorongó vagy depressziós betegeknél, de ez különbözik a demenciában észlelhető memóriazavartól.

Pusztuló idegsejtek

Az évek múlásával pusztulnak az idegsejtek, károsodik az idegrendszer, de ez egy ideig nem okoz klinikai tüneteket. Változó, hogy kinél mikor jelenik meg, ha elég sokáig élnénk, valószínűleg senki sem kerülhetné el. A kutatások szerint minél aktívabban használja valaki idegrendszerét, annál később alakul ki a memóriazavar. Az Alzheimer betegség a demenciák leggyakoribb típusa. Kezdődhet 40 éves kortól, de 80 éves kor után is. A demencia neuropszichológiai tesztekkel állapítható meg, s amíg a beteg tesztjének eredménye nem éri el a demenciát jelentő értéket, addig korfüggő feledékenységnek, ill. enyhe kognitív zavarnak nevezzük az állapotot Például nehezebben tanul az illető, nehezebben jegyez meg neveket, számokat, elfelejti, mit hová tesz, listát kell írnia a bevásárláshoz. Jóindulatú feledékenységnek nevezzük, ha az illető az apró részletekre nem emlékszik, de általánosságban igen. Malignus feledékenység esetében az apró részletekre emlékszik, de globálisan nem, ez már a demencia előjele lehet. A korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot az enyhe kognitív zavar. Külső szemlélő számára is észrevehető, hogy az illető a régi dolgokra jól emlékszik, de a közelmúltban történtekre nem, vagyis a rövidtávú memóriája károsodik.

Tesztek

A demencia a szellemi hanyatlás tesztekkel igazolható foka, tünetegyüttes, melynek hátterében különböző idegrendszeri és általános testi betegségek állhatnak. A demencia enyhe formájában el tudja magát látni a beteg, súlyos esetben nem. Nem tud időben és térben tájékozódni, nem ismeri fel és nem tudja megnevezni a tárgyakat, otthonát, hozzátartozóit, nem tudja megmondani nevét, nem tud másolni, mondatokat alkotni, nem érti, mit mondanak neki, olyasmiket láthat, amik nem felelnek meg a valóságnak, elkóborol. A hozzátartozóknak figyelni kell a korai jelekre, pl. a betegség első jele lehet, ha a nagymama nem tud már olyan jól sütni-főzni, kimaradnak az ételből egyes hozzávalók. Ha a családtagok gyanítják a betegséget, jobb mihamarabb orvoshoz fordulni. Az Alzheimer demencia nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel lassítható. Az orvos iránymutatást adhat a hozzátartozóknak, hogyan eddzék a beteg memóriáját. Például vonják be a beszélgetésbe, fejtsenek együtt keresztrejtvényt, olvassanak fel egymásnak, és beszéljék meg az olvasottakat, nézzenek együtt tévét, és beszéljék meg a látottakat. Ha magányosan olvas, illetve tévézik a beteg, előfordulhat, hogy csak a képek villódzását figyeli a tévében, vagy a fotókat az újságban. Ha hozzátartozókkal együtt végzi ezeket, kiderül, tudja-e, mit néz, érti-e, amit olvas. Játsszanak a gyerekek a nagyszülőkkel, akár barkochbát, akár szókereső játékot. Akik nem tudnak így gondoskodni betegükről, lehetőségük van igénybe venni a Demens Idősek napközi otthonát. Amikor valaki nyugdíjba megy, szellemi igénybevétele jelentősen csökken, ami növeli a kockázatot a leépülésre. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki megtartsa szellemi aktivitását, hobbit, szellemi feladatokat keressen magának. Ebben az életszakaszban a depresszió kockázata is nagy, ami szintén járhat kognitív károsodás tüneteivel, és elkülönítése a demenciától nagyon fontos, mert megfelelő kezeléssel a depresszió jól gyógyítható.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.